3.2 Frontvonalak
3.2 Frontvonalak
A céltematika egyik főelemének tekintem a frontvonalakat. Ahogy a bevezetőben is írtam, egy minden korábbinál részletesebb ábrázolást szándékoztam elkészíteni Budapest ostromáról. Ennek az irányelvnek a tükrében a frontvonalakat napi bontásban akartam ábrázolni.
Ehhez viszont kellő részletességű forrást is kellett találnom. Próbáltam fellelni és felhasználni minden lehetséges forrást, hogy egyrészt minél pontosabban meg lehessen rajzolni a frontvonalakat, másrészt hogy az ellentmondásokat fel tudjam oldani, ugyanis a források sokszor ellentmondanak egymásnak.
Alapforrásomnak Ungváry Krisztán könyvét tekintettem, illetve az általa rendelkezésemre bocsátott várostérképet, melyre feltüntette a frontvonalakat. Ez a térkép az ostromot túlélők visszaemlékezési és a megmaradt hadinaplók alapján készült. A visszaemlékezések alkalmazásával kapcsolatban viszont mindig fontos a kellő forráskritika, mivel 50 év távlatában nem könnyű visszaemlékezni, hogy egy adott napon pontosan hol is állt a frontvonal, ami magában hordozza a tévedés lehetőségét.
Mindennek ellenére a térkép igen részletes volt és napi bontásban tüntette fel a frontvonalakat, de mivel a térkép visszaemlékezésekre alapult a kevésbé lakott területeken, vagy a budai hegyek egyes részein nem tartalmazott adatokat, források híján. Így részben a visszaemlékezéseken alapuló adatok ellenőrzése, részben a hiányzó adatok pótlása miatt újabb forrásokat próbáltam találni.
Az legfontosabbnak a hadinaplók és napi jelentések számítottak, melyekben részletesen leírják, hogy az adott napon hol húzódott az első vonal. Sajnálatos módon a hadinaplók nagy része megsemmisült és csak néhány alakulat hadinaplója vészelte át a háborút. Ezek alapján pontosan megrajzolhattam a frontot azokon a szakaszokon, ahol ezek az alakulatok harcoltak.
A továbbiakban magam is visszaemlékezések alapján, illetve már korábban az ostromról kiadott művekben leírt adatokra támaszkodva próbáltam a frontvonalakról minél pontosabb képet alkotni.
Az eddig tárgyalt források döntően a németek által tartott első vonalra vonatkoztak, de a hadijelentések között akadtak román napi jelentések is, amik nem egyeztek a korábbi forrásaimmal.
Az eltérés oka ugyanis az volt, hogy sok esetben a német és orosz első vonalak közti távolság igen jelentős is lehetett. Ez főleg nyílt területen volt igaz. Így ha a frontvonalakat akarom jelölni, el kellet döntenem, hogy a német, vagy orosz első vonalat kívánom feltüntetni, mert a kettő bizony igen különbözött egymástól.
A források alapján a német vonal jelölése mellett döntöttem, mivel erre rendelkeztem több és részletesebb adattal. (A jelmagyarázatban azért részleteztem külön, hogy a jelölt frontvonal a németekre vonatkozik.)
Ennek ellenére egy időközben felbukkanóújabb orosz forrást is felhasználtam a kép további árnyalásához. Ez egy a Kiscelli Múzeumban lévő 1:25000 orosz készítésűés cirill nyelvű Budapest várostérkép volt, mely hadászati szándékból készült el. A térképen 7 időpontra voltak bejelölve az orosz frontvonalak. Számos helyen eltértek a német forrásoktól, főleg csak a nyílt területeken. A belvárosban az adatok felhasználhatóak voltak, mint a német vonalak.
Döntően ezen források felhasználásával sikerült megrajzolni a frontvonalakat. (A felhasznált irodalom jegyzékében szerepelnek azon könyvek, melyek adatait szintén felhasználtam.)
További problémát jelentett, ami az adatok eltéréséhez vezetett, hogy egy adott napon belül, mikori állapotra vonatkozik az információ. Egyes források reggelre, míg mások estére adják meg a front állását. Úgy gondoltam a legcélszerűbb, ha az esti állapotot tüntetem fel, mivel ez egyértelműen megadja, hogy az adott napig meddig tudtak előrenyomulni az orosz és román csapatok. A reggeli állapot feltüntetése zavaró lehet abból a szempontból, hogy az adott nap folyamán a harcokban még újabb területeket foglalhattak el, melyeket viszont csak a következő napra jelölnék.
Újabb problémát jelentett a harc hullámzása, nem egy terület ötször-hatszor is gazdát cserélt. Ennek jelölése meglehetősen bonyolult lett volna, ráadásul a források hiányában nem lehetséges a harc menetének ilyen pontos megadása a város egész területére, ezért eltekintetem ennek ábrázolásától és csupán egy-egy nap végén elért első vonalat tüntettem fel.
Történelmi térképeknél az összefüggő frontvonalak álizovonalszerűen kerülnek ábrázolásra. Ennek megfelelően egymást nem metszik, a vonalak szögletesen nem törnek.
A térképem esetében azonban egészen sajátos módon jelennek meg a frontvonalak. A városon kívüli területeken a frontvonalak az előbb felsorolt kritériumoknak eleget tesznek, de a városban a beépített területeken a futásuk megváltozik. Itt már az utcahálózat futásához igazodnak, azaz szögletesen törnek. Ebben a speciális esetben ez a fajta ábrázolás nem tekinthető hibának, hiszen a tényleges frontvonalak is sokszögvonal formát öltöttek.
A frontvonalakat vastag vörös vonallal jelöltem. A vörös szín kellően domináns és magára vonja az ember figyelmét, ezért tartottam célszerűnek az alkalmazását.
Mivel napi bontásban ábrázoltam az első vonalakat, ezért követelmény volt, hogy egyértelműen megállapítható legyen, mely napra vonatkozik egy frontvonal adott szakasza. Ezt a frontvonal számok viszonylag sűrű elhelyezésével próbáltam megoldani.
A frontvonalak sokszor az erdőhatárok, patakok mellett húzódtak a nyílt területen, ezért sokszor párhuzamosan lett ábrázolva a fontvonal és más természetes vagy mesterséges elem. Az igazi nehézségek a beépített területeken adódtak, ahol az utcák jelölték ki a fronthatárt.
Az utcatengelyekben vettem fel az első vonalakat, így viszont részben kifedődtek az utcanevek, ami az azonosíthatóság miatt lett volna fontos. Ezért az ábrázolást úgy oldottam meg, hogy a frontvonalakat tartalmazó layert az utcanevek layerei alá helyeztem. Így a nevek kerültek felülre és olvashatóvá váltak, ugyanakkor a frontvonalak sem tűntek el és továbbra is megmaradtak az utcatengelyben.
