A Honvéd Vezérkar intézkedései és a 2. magyar hadsereg felállítása
A Honvéd Vezérkar intézkedései és a 2. magyar hadsereg felállítása
A fenti alakulatok alkották a felállítandó erdélyi 2. hadsereg első alakulatait. A román átállás után több seregtestet és csapattestet irányítottak Észak-Erdélybe. Azonnal intézkedtek a magyar–román határ megerősítésére. Ebben szerepet játszott a román vezetés magatartása (lásd korábban citált megnyilatkozásaikat), az általában feszült magyar–román viszony, az I. világháborús tapasztalat (amikor Románia megtámadta a vele szövetségi viszonyban álló Osztrák–Magyar Monarchiát), az augusztus 25-étől állandósuló román betörések sorozata, nemkülönben a német és a román csapatok közötti ellenségeskedések kirobbanása augusztus 24-én.
A Honvéd Vezérkar főnökének helyettese, vitéz László Dezső altábornagy már augusztus 24-én teljes határzárat rendelt el a magyar–román határon.176 A vezérkarfőnök, vitéz nemes Vörös János vezérezredes távol volt az országtól, az OKH-n tett látogatást. László altábornagy a kormányzóra hivatkozva sürgönyöztetett Vörös vezérezredesnek, hogy azonnal, repülőgéppel térjen haza. Ugyanebben a táviratban, szintén Horthyra hivatkozva, felhívta a németek figyelmét Dél-Erdély és Szlovákia (!) biztosítására. Vörös vezérezredes 25-én 0250-kor érkezett haza, különvonaton.177
176 Intézkedések 171. lap; Tájékoztatók 488/b. lap; Csima 263. p.
177 Emlékeztető az augusztus 23-i és 24-i intézkedésekről 1., 5. p. (in Intézkedések 165., 169. lap).
László altábornagy még 23-án 2330-kor előzetesen intézkedett a pótseregtestek mozgósítására. Ezek a gyaloghadosztályokhoz képest gyengébb harcértékűek voltak. Két gyalog-pótezredből álltak, egy ezred három zászlóaljból (két puskás- és egy nehézfegyver-zászlóalj), de volt póthadosztály (a 7. és 9.), ahol egy zászlóalj csak két századból állt, s a zászlóaljak nehézfegyverzetét csupán századonként 6-6 golyószóró jelentette. E két hadosztály löveganyaga I. világháborús volt, vontató lovaik hiányoztak, elébük nem egy esetben Bánffyhunyad környékén „bevonultatott” bivalyokat fogtak.178 A hozzávetőleg 100 bivaly kiállításában a polgári közigazgatás segédkezett gróf Bethlen Béla észak-erdélyi kormánybiztos utasítására, akit erre Veress Lajos vezérezredes kért meg.179
178 Intézkedések 165. lap; HL BEI 4. p.; Csima 263. p.; Veress III–21. p.; Kálmán II–255. p.
179 Bethlen 184. p.
Augusztus 24-én hajnali 0345-kor, az éjfélre összehívott koronatanács után, László altábornagy aláírásával intézkedés ment ki a Fővezérség hadilétszámra emelésére. Ez a Honvéd Vezérkar viszonylag kis létszámú, közvetlenül a vezérkarfőnök alárendeltségében álló törzse volt, amely a hadra kelt seregtestek hadműveleteit, pótlásait és anyagi ellátását irányította. Ugyanekkor intézkedtek a pótseregtestek mozgósítására (annak megerősítésére), felvonultatására, s Észak-Erdély és a Székelyföld katonai biztosítására a IX. hadtestparancsnokság felé. Ebbe beletartozott, hogy a Székely Határvédelmi Erőknek azonnal meg kell szállniuk a Keleti-Kárpátok átjáróit.180
180 Intézkedések 165., 171. lap; a Fővezérség hadilétszámra emelésére vonatkozó intézkedés: 7864./M.1.vkf-44.; az Erdély védelmével kapcsolatos intézkedések: 4542./M.hdm.1.vkf-1944.; Tájékoztatók 488/b. lap.
24-én intézkedtek a felállítás alatt álló 5 új határvadász-zászlóalj felvonulására. A 60. és 61. zászlóaljat Nagyvárad–Gyula térségében az országhatárra vezényelték. Az 5. zász-lóaljat 52Bánffyhunyad–Kolozsvár térségébe irányították, a 7. zászlóaljat a Székelyföldre az Ojtozi-szorostól a Bodza-szorosig, a 33. zászlóaljat a Radnai-hágóba és a Borgói-szo-rosba. Ez utóbbi mellett 4 új erődalosztályt (erődszázadot) is felállítottak: 33/1. Óradna, 33/2. Nagyilva, 33/3. Marosborgó, 33/4. Tihucza.181
181 Csima 263. p.; Veress III–XVI. fejezet 2. vázlat; Intézkedések 166., 168., 171. lap; Tájékoztatók 488/b. lap.
A 33. határvadász-zászlóalj három századból állt: a nagyilvai és az óradnai erődszázadból, valamint a 33. határportyázó-századból. Parancsnoka Gróf Imre alezredes, a három századé Szelényi ... főhadnagy, Várhelyi József főhadnagy és Éltető Gábor százados volt. Parancsnoksága Borgóprundra, a 33. határportyázó-századé Tihuczára települt. A 33. határportyázó-század a Radnai-havasok déli szegélyétől a Kelemen-havasok északi szegélyéig állított fel 8 ún. kisőrsöt a határon. A kulcsfontosságú Kosna község a század sávjának közepébe esett (azon keresztül lehetett Dornavatra felől a két havas között bejönni Magyarországra). Szóba került egy új dandárparancsnokság felállítása is a térségben 71. hadrendi számmal, ám erre – a levéltári források szerint – nem került sor. A 33. zászlóalj a 9. határvadászdandár kötelékébe lépett be. A 33. zászlóalj új állásait szeptember elejére foglalta el. Megjegyzendő, hogy ez a zászlóalj Éltető Gábor igen részletes és precíz emlékirataiban 52. hadrendi számmal szerepel.182
182 Éltető 3. p.
Ugyancsak 24-én intézkedett a Honvéd Vezérkar 1. osztálya a 101. és 102. számú páncélvonat, valamint a 10. rohamtüzérosztály felvonulására Kolozsvár térségébe. A Katonai Szállítás Vezetőség a páncélvonatok beérkezését másnapra jelezte.183 A két páncélvonat még 24-én útba indult, a 101. Kölcsényből, a 102. Felsővisóról. 26-án értek Désre, a 102. azonnal továbbindult Marosvásárhelyre.184 A 102. részt vett a tordai csatában, mint látni fogjuk, a 101.-ről csupán két helyütt olvashatunk a későbbiekben: valamikor szeptember első napjaiban harcolva vonult vissza a Tatros mentén Gyimesközéplok irányába, majd szeptember 7-én a Maros mentén vetették be a német Gruppe Sieben-bürgen jobbszárnyán harcoló magyar Csaba királyfi harccsoport előremozdítására.185
183 Csima 263. p.; Intézkedések 168. lap; Tájékoztatók 488/b. lap.
184 Kszv. napló: VIII. 24-re vonatkozóan 3466. p., VIII. 26-ra vonatkozóan 3485. p.
185 Marosvásárhelyi 8–10. p.; Refl.: Magó-levél 7. p.
A 10. rohamtüzérosztály is azonnal útba indult Szigetvárról, de 25-én Békéscsabán egyik ütegét a helyi parancsnokság önkényesen kirakodta; intézkedését a Honvéd Vezérkar 1. osztályának vezetője, Nádas Lajos ezredes utólagosan (még 25-én) jóváhagyta.186 25-én a 10/1. és 10/2. rohamtüzér üteget szállító vasúti szerelvények beérkeztek Désre.187 Két nappal később a lemaradt üteg is elindult Békéscsabáról Désre.188 24-én a 153. kórházvonatot indították útba Hajdúszentgyörgyről Kolozsvárra. Egy hónappal később, szep-tember 24-én Bánrévéről útba indították Kolozsvárra a 152. kórházvonatot is.189
186 Intézkedések 170. lap; Tájékoztatók 493. lap; Kszv. napló 3466. p.
187 Kszv. napló 3474. p.
188 Kszv. napló 3494. p.
189 Kszv. napló: a 153. sz. vonatra vonatkozóan 3467. p., a 152. sz. vonatra vonatkozóan 3741. p.
24-én intézkedett Miklós Gyula vezérkari alezredes, a Központi Szállítás Vezetőség parancsnoka, hogy a 3. vasúti szállítási körzet települjön Zsibóra és koordinálja az Észak-Erdélybe érkező vasúti szerelvények kirakását. A körzet parancsnoka, Somos Mihály alezredes aznap meg is kezdte ott működését.190 Két nappal később Miklós intézkedése alapján Mádéfalvára települt a 2. vasúti szállítási körzet azzal a feladattal, hogy koordinálja az Észak-Erdélybe és a Székelyföldre (Románia felől is) beérkező német katonai szerelvények fogadását és kirakását. Parancsnokának, Szász Géza ezredesnek a német hadseregcsoport törzsének rendelkezésére kellett állnia.191
190 Kszv. napló 3471. p.
191 Kszv. napló 3485. p.
László altábornagy intézkedéseinek sorába tartozott az a megkeresés is, amit Hans von Greiffenberg gyalogsági tábornok német katonai attaséhoz, egyben a Wehrmacht magyarországi meghatalmazott tábornokához (Bevollmächtiger General der deutschen Wehr-macht in Ungarn) juttatott el. Ebben arra kérte a német tábornokot, járjon közre német csapatok bevetése érdekében Dél-Erdély megszállására.192
192 Intézkedések 171. lap, a vonatkozó intézkedés száma: 4557/M.hdm.1.vkf-1944.
A román–magyar határ lezárására vonatkozó korábbi intézkedés (lásd fent) dacára a Központi Szállítás Vezetőség csak 27-én rendelt el tilalmat román felségjelzést viselő vízi járművek belépésére Magyarország területére.193
193 Kszv. napló 3496. p.
53A mozgósított póthadosztályok felvonultatására még augusztus 24-én intézkedett a Honvéd Vezérkar: a 2., 6., 7., 8. tábori póthadosztályt a magyar–román határ Nagyvárad–Székelyföld szakaszára vezényelték.194 A 2. póthadosztályt a 2. hadsereg megszervezését irányító Veress Lajos altábornagy még felvonulása közben, 27-én a Tölgyesi- és a Békás-szoroshoz, másnap ezt megváltoztatva, az Úz völgyében és az Ojtozi-szorosban kialakult helyzet miatt, Csíkszeredára irányította. 27-én a hadosztály alárendeltségébe belépett a 65. és 69. határvadászcsoport, valamint a 10. rohamtüzérosztály.195 A hadosztály 28-án a Székely Határvédelmi Erők, ezzel a IX. hadtest alárendeltségébe lépett.196
194 Tájékoztatók 489. lap; Csima 263. p.
195 Tájékoztatók 496/b., 498/b. lap; Csima 264. p.; HL BEI 5. p.; Kálmán II–254. p.
196 Veress III–22. p.; Csima 265. p.; megjegyzendő, hogy Csimánál még itt található a 3. tábori póthadosztály is, szeptember 1-jén a Székely Határvédelmi Erőkhöz sorolva, azonban ez a seregtest csak itt található meg, más forrásokban nem. Még a hadseregparancsnok igen részletes szeptember 10–15-i hadrendi vázlata (Veress III–XVI. fejezet 5. vázlat) sem említi.
A négy tábori póthadosztály felvonulása augusztus 26-án kezdődött meg, egyidejűleg az ugyancsak Észak-Erdélybe irányított II. (székesfehérvári) hadtestparancsnoksággal (parancsnoka 1944. május 15. és november 15. között Kiss István altábornagy, vezérkari főnöke Dezsery János vezérkari alezredes).197 A II. hadtestparancsnokság 29-én fejezte be az áttelepülést. Végszállítmánya a II. tábori híradó-pótszázad volt.198
197 Csima 264. p.; Tájékoztatók 494/b. lap; Kálmán II–257. p.; megjegyzendő, hogy Adonyi-Naredy Ferenc vezérkari őrnagy, a 25. gyaloghadosztály vezérkari főnöke szerint a II. hadtest vezérkari főnöke Németh Ferenc vezérkari alezredes volt (in 25.ho. 14. lap).
198 Kszv. napló 3509. p.
A 6. és 8. tábori póthadosztály a későbbiekben a 3. magyar hadsereg hadműveleteiben vett részt, így kiesik érdeklődési körünkből. Ugyanezen okból kiesik az augusztus 24-én Békéscsabához felvonultatott 1. lovas-póthadosztály (augusztus 30-ától harcértéke miatt visszaminősítve 1. huszár-pótezreddé), illetve a 4. és 5. tábori póthadosztály. Bár 28-án intézkedés ment ki a IV. hadtest parancsnokságához, hogy a 4. tábori póthadosztályt von-ják ki a bánsági arcvonalból és az 1. páncéloshadosztályból képzett harccsoporttal („köz-ponti gyors tartalék”) együtt irányítsák az 1., illetve a 2. hadsereghez, ezek a seregtestek a továbbiakban is a 3. hadsereg harcaiban vettek részt.199
199 Intézkedések 176–178. lap; Csima 264. p.
Az ugyanekkor mozgósított 9. tábori póthadosztály felvonultatására Észak-Erdélybe nem kellett intézkedni, azt a IX. hadtestparancsnokság állította fel (minden hadtestparancsnokság az irányítása alatt álló honvéd kerület területén egy, a saját hadrendi számát viselő tábori póthadosztályt állított fel). A hadosztály felvonulását 26-ára, a másik négy hadosztály felvonulásának kezdetére befejezte.200 30-án e hadosztály kötelékébe lépett be a budapesti 1. gyalog-pótezred.201 A 9. hadosztályt (a 7. hadosztállyal együtt) 30-án a 2. hadsereg parancsnoka a Honvéd Vezérkar 1. osztálya intézkedésére Kolozsvár–Apahida térségében összevonta és a II. hadtestparancsnokság alárendeltségébe léptette.202
200 Tájékoztatók 494/b. lap.
201 Csima 264. p.
202 Csima 264. p.; Intézkedések 178. p., a 7. és 9. tábori póthadosztály előrevonására vonatkozó parancs száma: 4657./M.hdm,1.vkf-44.; Tájékoztatók 503. lap.
Az ugyancsak mozgósított 1. és 2. hegyi-pótdandár csak augusztus 30-tól lépett a 2. hadsereg, azon belül a II. hadtest alárendeltségébe. Előzőleg, 28-án 0 órától az 1. hegyi-pótdandár (1 napra) a XVII. német hadtestparancsnokság alárendeltségébe lépett az Észak-Erdélyt a Székelyföldtől északkeleten elválasztó ún. Kosnai-nyaknál. Ugyanott, ugyanezen német hadtest kötelékébe rendelte lépni Veress 28-án a 9. határvadászdandárt, az 1. hegyi-pótdandár helyett. „Az 1. hgy. táb. pótdd. felvonulásának elhúzódása miatt a 2. hds. pk. e dd. helyett a 9. hv. dd. pk. csop-ját rendelte alá a kosnai nyak előterében álló XVII. né. hdt-nek.”203 A 9. határvadászdandár belépésére a német parancsnokság alárendeltségébe három nappal később, 31-én került sor.204
203 Csima 264., 265. p.; Intézkedések 176. p., az 1. hegyi pótdandárra vonatkozó 28-i alárendelő parancs száma: 4603./M.hdm.1.vkf-44.; Tájékoztatók 497., 498/b. lap.
204 Tájékoztatók 504/b. lap.
Az 1. hegyi-pótdandár vasúti szállítása augusztus 27-én, a 2. hegyi-pótdandáré 28-án kezdődött meg.205 Az 1. hegyi-pótdandár egynapos alárendeltsége a XVII. német hadtestnek csak elvi jelentőséggel bírt, mivel szállítása nem a Kosnai-nyakhoz irányult, hanem Kolozsvárra. A 2. tábori póthadosztály végszállítmánya szeptember 5-én rakott ki, a 7. és 9. tábori póthadosztályé 7-én.206
205 Kszv. napló: az 1. hegyi pótdandárra vonatkozóan: 3492. p., a 2. hegyi pótdandárra vonatkozóan 3501. p.
206 Kszv. napló: a 2. tábori póthadosztályra vonatkozóan: 3572. p., a 7. tábori póthadosztályra vonatkozóan 3592. p., a 9. tábori póthadosztályra vonatkozóan 3592. p.
A tábori póthadosztályok parancsnokai 2. Czlenner Imre vezérkari ezredes, 7. Finta József vezérőrnagy, 9. Mindszenthy János vezérőrnagy voltak. Megjegyzendő, hogy Szakály Sándor kutatásai szerint Czlenner 1944. szeptember 1. és október 16. között a Hadiakadémia parancsnoka volt.207 Az 1. hegyi-pótdandár parancsnoka Sziklay György vezérőrnagy, vezérkari főnöke Lépes György vezérkari százados volt.208
207 Kálmán II–257. p.; Szakály Sándor kutatásai.
208 Izay 6. p.
54A 2. hadsereget nem lehetett csupán pótseregtestekből összeállítani. Ahhoz, hogy támadólag léphessen fel, szükség volt már harcoló alakulatok átcsoportosítására is. A Honvéd Vezérkar 1. osztálya augusztus 24-én kivonta az 1. hadseregből a 25. gyalog- és a 2. páncéloshadosztályt. E két seregtest 30-ától elvileg már a 2. hadsereg kötelékébe tartozott, de átszállításuk még folyamatban volt Észak-Erdélybe. Ténylegesen szeptember 3-án léptek be a 2. hadsereg-parancsnokság alárendeltségébe.209 Felvonulásukkal és harcértékükkel a tordai csata leírásának bevezetésénél foglakozunk részletesen.
209 Csima 263. p.; Kálmán II–255. p.; megjegyzendő, hogy Csima augusztus 23-i dátuma a 25. gyalog- és a 2. páncéloshadosztály átalárendelésére túl korai. Az Intézkedések 165–169. lapjain besorolt Emlékeztető az augusztus 23-i és 24-i intézkedésekről augusztus 24-i átalárendelő parancsot valószínűsít. Az átszállításra a 2. hadsereg hadműveleti területére azonban csak 30-án történt intézkedés (Intézkedések 178. lap, 4661. és 4659./M.hdm.1.vkf-44. számú intézkedés).
Augusztus 26-án újabb két seregtestet vontak ki az 1. hadsereg arcvonalából: a 20. gyalog- és a 27. könnyűhadosztályt. Előbbit a IV. hadtest (a későbbi 3. hadsereg) arcvonalszakaszára irányították. A 27. hadosztály a Tatár-hágótól déli irányban hajtott végre (alapvetően gyalogos) menetet Beszterce térségébe, ahol 30-ától elvileg a IX. hadtest kö-telékébe lépve, annak balszárnyához kapcsolódott. A gyakorlatban azonban ez egy hetet késett, mivel a 27. hadosztály szeptember 4. után indult csak el Körösmező–Rahó körzetéből, ahol augusztus 26-i kivonását követően gyülekeztették.210 A két hadosztály kivonása olyan lassan haladt, hogy 7-én a Fővezérségnek újabb intézkedést kellett kiadnia.211 A német napijelentések szerint 12-én a 27. hadosztálynak még mindig csak egy zászlóalja (a sepsiszentgyörgyi 57/I.) érkezett be, amit akkor már a 8. német hadsereg dornavatrai hídfőjébe irányítottak, a XVII. német hadtesthez.212 A 27. könnyűhadosztály egy másik zászlóalja, a 27/III. csak október 1-jén érkezett Borgóprundra, 2-án Borgótihára. Ez utóbbi térségében foglalt védőállásokat, amelyekből 10-én vonult vissza parancsra, anélkül, hogy harcba keveredett volna. A hadosztály késedelmes átirányításának egyik legfontosabb oka az volt, hogy Galíciában súlyos elhárító harcokat vívott, és nem tudott elszakadni.213 Volt olyan (meg nem valósult) elképzelés is, hogy a 20. és 27. hadosztályt a IV. hadtest támadásához használják fel. Erre a Fővezérség 9-én intézkedett, amit 12-én vissza is vont.214
210 KTB 7208280. felvétel; Kszv. napló 3634. p.
211 Csima 266.o; Dombrády–Tóth 337. p. Intézkedések 173., 185., 190. lap; a 27. könnyűhadosztály kivonására vonatkozó első intézkedés száma: 4590/M.hdm.1.vkf-1944., a gyülekezési körletre vonatkozóé: 131./Föv.hdm.-44.IX.3., a 20. és 27. hadosztály kivonására vonatkozó második intézkedésé: 279./Föv.hdm.-44.IX.7.
212 KTB 7208517. felvétel; Gocz 178., 199. p.
213 Bereczki-események 48. p.; Bereczki-honvéd 69–73. p.
214 Intézkedések 191. lap, a vonatkozó intézkedések száma: 372./Föv.hdm.-44.IX.9., illetve 469./Föv.hdm.-44.IX.12.
Később felmerült egy olyan elképzelés, hogy a 3. hadsereg megerősítésére kivonják a 2. hadsereg kötelékéből a 2. páncéloshadosztályt és a 8. német hadseregéből a 27. könnyűhadosztályt. A Fővezérség hadműveleti osztálya szeptember 22-én intézkedett erre a 2. hadsereg-parancsnokság felé, de a tordai csata épp ekkor fordult súlyosra, ezért másnap az intézkedést hatálytalanították.215 A tordai arcvonal átmeneti megszilárdításával az elképzelés újra felmerült, de megvalósítására akkor sem került sor, mivel a 2. hadsereg arcvonalszakaszáról a 23. német páncéloshadosztályt vonták ki, s a hadseregcsoport parancsnoksága egyetlen páncélos-csoportosítás gyanánt a 2. páncéloshadosztályt meghagyta a 2. hadseregnél. A 27. könnyűhadosztály átcsoportosítása viszont a dornavatrai hídfő kiürítésével párhuzamosan megindulhatott (igaz, sosem fejeződött be).216
215 Intézkedések 228., 230. lap, az átirányításra vonatkozó intézkedés száma: 796./Föv.hdm.-44.IX.22., a hatálytalanításra vonatkozóé: 832./Föv.hdm.-44.IX.23.
216 Intézkedések 231–233. lap.
Még augusztus 24-én a marosvásárhelyi Csaba királyfi gyorsfegyvernemi hadapródiskola állományában felállítottak egy 62 fős harccsoportot Veress Zoltán főhadnagy parancsnoksága alatt, amely 1-1, addig oktatásra és kiképzésre használt Pz.IV harckocsival és Zrínyi rohamtarackkal rendelkezett.217
217 Marosvásárhelyi 2–3. p.
Augusztus 24-én Cuno Heribert Fütterer repülő tábornok, német légügyi attasé, egyben a Luftwaffe meghatalmazott tábornoka (Bevollmächtiger General der deutschen Luftwaffe in Ungarn) kivont a budapesti légvédelmi tüzércsoportból két német közepes légvédelmi tüzérosztályt, és Brassóval átellenben a Székelyföldre irányította. Az elsődlegesen pán-célelhárítási célzattal (a 8,8 cm-es légvédelmi lövegek erre megfeleltek) odairányított két osztály 25-ére megérkezett a Székelyföldre, de kijelölt helyéig üzemanyaghiány következtében nem jutott el.218 Ez megkönnyítette a 2. Ukrán Hadseregcsoport harckocsizóinak belépését magyar területre Brassó, pontosabban a hágók irányából, amelyek román kézen maradtak. E Barczaságra nyíló hágókon (Törcsvári, Tömösi) a szovjet csapatok harc nélkül özönlöttek át, lezárásuk német részről nem sikerült.
218 Intézkedések 170/b. lap.
55Szeptember 4-én a támadásra kijelölt erők megerősítésére a Dél-Ukrajna Hadseregcsoport parancsnoksága a 2. magyar hadsereg kötelékébe utalta a német 114. tüzérparancsnokságot, vele az annak alárendeltségébe tartozó II/818. könnyű tábori tüzérosztályt, az I/48. légvédelmi tüzérosztályt és az 1179. rohamlövegosztályt.219 E napon a Fővezérség is intézkedett egy újabb rohamtüzérosztály, az 1. átirányítására a 2. hadsereghez.220 A Központi Szállítás Vezetőség iratai szerint a szállítás csak 13-án kezdődött meg, az 1/3. üteggel, az 1. hadsereg hadműveleti területéről, Maroshévízre.221
219 KTB 7208276. felvétel.
220 Intézkedések 185. lap, a vonatkozó intézkedés száma: 117./Föv.hdm.-44.IX.3.
221 Kszv. napló 3646. p.
Szeptember 1-jére a két magyar hadtest (II. és IX.) hadrendje „összeállt”. Eszerint a Kolozsvár térségében álló, s majd az 5-i támadás súlyát viselő II. hadtest kötelékébe tartozott a 25. gyalog-, 2. páncélos-, 7. és 9. tábori póthadosztály, valamint az 1. és 2. hegyi-pótdandár. A Székelyföldet keletről és délről védő IX. hadtest kötelékébe a 27. könnyű-, a 2. tábori póthadosztály, valamint a Székely Határvédelmi Erők, köztük a 9. határvadászdandár tartozott. Megjegyzendő, hogy a szeptember 1. csak elvi határ, az egyes seregtestek belépése az egyes hadtestparancsnokságok alárendeltségébe ettől néhány nappal eltért.222 Ugyancsak megjegyzendő, hogy sem a két hadtest, sem a 2. hadsereg összesített harcértékére vonatkozó megbízható adatok nem állnak rendelkezésünkre.
222 Csima 265. p.; Veress III–21–22. p.; Kálmán II–257. p.
A két magyar hadtest seregtestei közé német parancsnokságok és alakulatok ékelődtek. A németek szervezete és alárendeltségi viszonyai (s ez érintette a magyarokét is) augusztus 25-től szeptember közepéig naponta változtak, annak függvényében, ahogyan az egyes német parancsnokságok, csapattestek, csapattöredékek vissza tudtak vonulni magyar terü-letre. E kérdéskörrel a következő fejezetben foglalkozunk részletesen.
Függetlenül a politikai döntéshozó folyamattól, tehát, hogy a Honvédség támadólag lépjen-e fel Romániával szemben vagy a fennálló határok további megerősítésére és védelmére szorítkozzon, valamint függetlenül a rendelkezésre álló magyar erők nagyságától és a németek visszaáramlásától Romániából magyar területre, az hamar eldőlt, hogy a magyar–román határ mentén felvonult és felvonulás alatt álló csapatokat egy hadsereg-parancsnokság alárendeltségében célszerű összevonni. A Honvéd Vezérkar augusztus 25-én 9 órától kezdődő vezetői értekezletén eldőlt, hogy a Magyar Megszálló Erők Parancsnokságának 1943. május 1-jei megalakításával gyakorlatilag, a Szabolcs-hadrend 1944. május 10-i életbelépésével formailag is megszüntetett 2. hadsereg-parancsnokságot fogják (újra) felállítani, s a feladattal a IX. hadtest parancsnokát bízzák meg. Veress Lajos altábornagy hadtestparancsnok erről még aznap tudomást is szerzett.223 A vezérkari főnöki teendőkkel Kozár Elemér vezérkari ezredest bízták meg, ám csak október 16-ától kapott kinevezést e beosztásra, amelyet november 15-éig töltött be. Kozár feltehetően szeptember 1-jén vette át a vezérkari főnöki teendőket, ugyanis addig teljesítette szolgálatát Fónagy János vezérkari ezredes, a IX. hadtest vezérkari főnöke.224
223 „1944.VIII.25. vitéz dálnoki Veress Lajos altbgy. 2.hds.pk-ul való megbizatására intézkedtünk /É4572./M.hdm.1.vkf-44.:/” (in Intézkedések 169., 172. lap); a 2. hadsereg-parancsnokság 1943. évi megszüntetésére vonatkozóan: Lexikon 279. p.
224 Szakály Sándor kutatásai.
A 2. hadsereg-parancsnokság megalakulására a szakirodalomban több időpont olvasható. Annak napja a rendelkezésre álló levéltári anyag alapján nem állapítható meg pontosan, az augusztus 28–29–30-ára tehető (hacsak nem fogadjuk el tényként a publikált időpontok egyikét, ám megfontolásra késztetnek az egymástól eltérő adatok).225
225 Csima 263. oldalán augusztus 25-re utal mint a felállítás kezdetére („végleges megszervezéséig”), de nem ad meg egyértelmű megalakulási dátumot; augusztus 28. található Dombrády–Tóth 337. oldalán és Kálmán II–253. oldalán; augusztus 30. olvasható Veress III–22. oldalán, Borus 11. oldalán és Gosztonyi 171. oldalán; szeptember 2. olvasható Zaharov 135. oldalán; szeptember 5-én, tehát csak a támadás megindításának napján szerepel először a 2. magyar hadsereg a Wehrmachtführung napijelentéseiben – magyar alakulatok természetesen korábban is említtetnek (in Mehner XI–11. p.).
A Dél-Ukrajna Hadseregcsoport hadinaplójában augusztus 27-én találunk először utalást: Veress altábornagy IX. hadtestparancsnok, kinevezésre kerülő 2. hadseregparancsnok látogatását jegyzik fel („Am Nachmittag macht Feldmarschall-Leutnant Verres [sic!], der Komm. General des IX. ung. A.K., der Oberbefehlshaber der 2. ung. Armee werden soll, dem Oberbefehlshaber seinen Besuch.”).226 Ugyanitt már szó esik a 2. hadsereg alárendeléséről a hadseregcsoportnak, amire Veress azt válaszolja, még nem ismer erre vonatkozó parancsot („Verres erklärt, dass er sich, auch wenn noch kein Befehl von oben vorliege, dem Oberbefehlshaber der H.Gr. unterstellt betrachte.”).227 A hadseregcsoport 56parancsnoksága aznap 2215-kor táviratban kérte a 2. hadsereg beosztását az OKH-tól a hadseregcsoport kötelékébe, 2325-kor pedig egy másik táviratban a parancsnoklási viszonyok tisztázása érdekében („...bis zur Klärung der Befehlsverhältnisse...”) a IX. hadtest már bevetett csapattesteit a 8. német hadsereg parancsnokságának rendelte alá. Az utóbbi vezérkari főnöke egyébként a nap folyamán tiltakozott az ellen, hogy a határ mögé hátráló német csapattöredékek magyar vezetés alá kerüljenek. Ekkor vetődött fel először e két hadseregből seregcsoport (Armeegruppe) alakításának gondolata.228 Az is figyelemre érdemes, hogy a magyar hadsereg-parancsnokság feletti rendelkezést a német hadseregcsoport parancsnoksága kérte felettes szervétől, a magyar hadtest feletti rendelkezést viszont saját hatáskörben egyszerűen átvette.
226 KTB 7208215. felvétel.
227 KTB 7208215. felvétel.
228 KTB 7208221. felvétel; a 2. hadsereg beosztását a hadseregcsoport kötelékébe közlő távirat száma: Ia Nr. 3284/44 g.Kdos., a parancsnoklási viszonyok tisztázására vonatkozó táviraté: Ia Nr. 3285/44 g.Kdos.
A 2. magyar hadsereget 29-én említik újra a hadinaplóban. Az OKH vezetési rendszert szabályozó táviratára hivatkozva leírják, hogy az OKH a hadsereg Dél-Ukrajna Hadseregcsoport alárendeltségébe léptetésére intézkedett („Die in Neubildung begriffene 2. ung. Armee sowie der Befh. Op. Geb. Ostungarn würden der H.Gr. unterstellt.”).229 Az alárendeltségbe lépés szeptember 2-án következett be, közvetlen a hadseregcsoport parancsnoksága alá, nem a 8. hadsereg-parancsnokságon keresztül. („2. ung. Armee: der H.Gr. unmittelbar unterstellt.”).230 Az viszont figyelemre méltó, hogy Veresst még 29-én sem címzik hadsereg-, csak hadtestparancsnoknak („Komm. General des IX. ung. A.K., Feldmarschall-Leutnant Verres [sic!]”).231
229 KTB 7208237. felvétel, a vonatkozó távirat száma: Ia Nr. 122/44 g.Kdos.
230 KTB 7208258. felvétel; megjegyzendő, hogy ez ellentmond a Csima 265. oldalán található megállapításnak, miszerint a 2. magyar hadsereg a 8. német hadsereg-parancsnokságon keresztül lett volna alárendelve a Dél-Ukrajna Hadseregcsoport parancsnokságának. A hadseregcsoport további napijelentései is közvetlenül említik a 2. magyar hadsereget.
231 KTB 7208233. felvétel.
A Honvéd Vezérkar 1., hadműveleti osztályának fennmaradt napi intézkedéseiben augusztus 25-én szerepel először a 2. hadsereg kifejezés, de még csak Veress altábornagy hadseregparancsnoki megbízására, nem pedig a hadsereg-parancsnokság felállítására vonatkozó intézkedésként.232 A 26-i anyagokban a IX. hadtest megnevezés szerepel, a 2. hadsereg nem.233 A 27-i napi intézkedésekben egyik megnevezés sem fordul elő.234 28-án sem található egyik megnevezés sem, azonban itt az intézkedések felsorolásában találunk egyet, amelyben Vörös vezérezredes vezérkarfőnök javaslatot tesz Greiffenberg német meghatalmazott tábornoknak „...az Erdélyben alkalmazott erők alárendeltségi viszonyainak szabályozására...” Maga az intézkedés nem maradt fenn, csupán a róla szóló utalás (megnevezés), de a fent citált 25-i intézkedés alapján alapos okunk van feltételezni, hogy a javaslatban már szerepel a 2. hadsereg megnevezés. Ugyanez vonatkozik a 28-i intézkedések felsorolásában található vezérkarfőnöki irányelvekre „...egy esetleges D.Erdély-i előnyomuláshoz...” is.235 A szakirodalomba innen kerülhetett be az augusztus 28-i megalakulási dátum, illetve ezen vezérkarfőnöki javaslat alapján kerülhetett be (a fentebb citált) 29-i német parancsba a 2. magyar hadsereg-parancsnokság megnevezés. Kálmán Dániel is 28-ára teszi a 2. hadsereg-parancsnokság megalakulását.
232 Intézkedések 172. lap, a vonatkozó intézkedés száma: 4572./M.hdm.1.vkf-44.
233 Intézkedések 173–174. lap.
234 Intézkedések 175. lap.
235 Intézkedések 176. lap, a vonatkozó javaslat száma: 4601./M.hdm.1.vkf-44., a vonatkozó irányelveké: 4613./M.hdm.1.vkf-44.
Az augusztus 28-i dátum még egy forrásban feltűnik. Welser Tibor tartalékos zászlós, a IX. hadtestparancsnokság 2. segédtisztje augusztus 27-én jegyezte naplójába: „Pogány ezredes hazafelé tartva újságolta, hogy holnaptól kezdve megszűnünk IX. hadtestparancsnokságnak lenni: átalakulunk 2. hadseregparancsnoksággá.” Pogány ezredes a hadtestparancsnokság nemzetvédelmi osztályának vezetője volt.236
236 Welser 577. p.
A Vezérkar 1. osztály 29-i napi intézkedéseiben nem fordul elő sem a 2. hadsereg, sem a IX. hadtest megnevezés. Valószínűleg a fentiekből vezethető le, hogy a szakirodalomban augusztus 29-e a 2. hadsereg-parancsnokság megalakulási dátumaként nem található, ez azonban önmagában még nem zárná ki a 29-i megalakulást.237
237 Intézkedések 177. lap.
Az augusztus 30-i napijelentésekben már több helyen előfordul a 2. hadsereg vagy a 2. hadsereg-parancsnokság megnevezés. Ezt adja meg Veress is. Igaz, háromkötetes könyvét később írta (és szerkesztette), s nem egy adatát saját (vagy emigrációban élő bajtársai) emlékezetére alapozva írta le, de egy ilyen jelentőségű napra, hogy mikor lett (funkcio-náló, 57s nem előzetesen kinevezett) hadseregparancsnok, jól emlékezhetett. Nem perdöntő, de figyelemre méltó, hogy a rendelkezésre álló román anyagban csak szeptember 1-jén említik először a 2. magyar hadsereget, az azt megelőző napokban (augusztus 23-tól) csak az Észak-Erdélyben lévő magyar (és német) seregtesteket és egységeket nevezik meg, egyébként pontosan és helytállóan.238
238 Armata Romana 76. p.
A Honvéd Vezérkar hadműveleti osztályának napi tájékoztatóiban augusztus 25-én találkozunk először a 2. hadsereg megnevezéssel. Ugyanúgy sorolják fel, mint a már hónapok óta létező 1. hadsereget, azonban a megfogalmazás félig jelen, félig jövő idejű: „A IX. és II. hdt. feletti parancsnoklást hds.pk-i hatáskörrel azonnali hatállyal átveszi vitéz dálnoki Veress Lajos altbgy. Ilyen minőségében mint a m.kir. 2. honvéd hadsereg pk-a működik. Személyére szóló kinevezésre külön történik intézkedés. A vezetést egyelőre a IX. hdt. pság. törzsével gyakorolja.”239 A továbbiakban már minden napnál a 2. hadsereg megnevezéssel találkozhatunk, ez alatt foglalják össze a IX. és a II. hadtest arcvonalszakaszán történteket. Ezt első olvasatban úgy lehetne értelmezni, hogy a 2. hadsereg már augusztus 25-én megalakult. A magunk részéről azonban az idézett részlet alapján úgy ítéljük meg, hogy 25-én Veress altábornagy megbízására (még nem kinevezésére) történt intézkedés, s hogy ez egyben a hadsereg-parancsnokság felállítására (megszervezésének kezdetére) vonatkozó parancsként értelmezhető. Vagyis 25-én (a IX. hadtestparancsnokság bázisán) „csupán” megkezdődött a hadsereg-parancsnokság felállítása, csakúgy, mint a hadsereg szervezetének kialakítása.
239 Tájékoztatók 492/b. lap.
A Honvéd Vezérkar napi tájékoztatói alapján olyan határnap nem állapítható meg, amikor a 2. magyar hadsereg-parancsnokság szervezése befejeződött volna olyan értelemben, hogy azzal mind a magyar, mind a német katonai vezetés ugyanolyan teljes értékű hadsereg-parancsnokságként számolhatott, mint az 1. hadsereg parancsnokságával. Sajnálatos, hogy a 25-i intézkedés maga nem maradt fenn, ugyanis a szervezési intézkedésekben elvileg határidő is szerepel. Az intézkedésben (valószínűleg) benne foglaltatott határidő perdöntő volna a 2. hadsereg megalakulására vonatkozóan. Ennek hiányában azonban következtetések levonására szorulunk. A 25-i, általunk korainak vélt megalakítási időpontnak egyébként ellentmond Kálmán Dániel fent idézett 28-i adata is.
Figyelemre méltó, hogy a Központi Szállítás Vezetőség naplójában csak augusztus 30-án találkozunk először a 2. hadsereg megnevezéssel: „Hm.15.261/m.1.b.-944.sz. rendelettel elrendelve azonnali megalakítása a 2.hds. hír.pk. és törzsének...” E napló azért érdekes ebből a szempontból, mert benne az egyes parancsnokságok és alakulatok mozgósítása és felvonulása pontosan nyomon követhető.240
240 Kszv. napló 3523. p., a vonatkozó bejegyzés száma: 11825/Kszv.Hdm.944.
A fent elemzett forrásanyag alapján a magunk részéről, annak fenntartásával, amit a pontos meghatározhatóságról fentebb megállapítottunk, 30-át tekintjük a 2. hadsereg-parancsnokság megalakulása legvalószínűbb dátumának, olyan értelemben, hogy ez a nap a hadsereg-parancsnokság megszervezésének befejező időpontja. Ennek megfelelően a 2. magyar hadsereg megalakulását 1944. augusztus 30-ára tesszük.
Megerősíti álláspontunkat az Észak-Erdélyben harcoló két magyar hadtest helyzete. Láttuk, hogy a II. hadtestparancsnokság csak augusztus 29-én érkezett be Észak-Erdélybe, s hogy a később kötelékében harcoló seregtestek zöme 30-án lépett be alárendeltségébe. Ez kizárja a korai megalakulást, ha egybevetjük azzal, amit a következőkben mutatunk be a IX. hadtestparancsnokság vonatkozásában.
A IX. hadtest beosztása korábban megtörtént a Dél-Ukrajna Hadseregcsoport kötelékébe, augusztus 28-án a hadseregcsoport közvetlen alárendeltségébe lépett („IX. ung. A.K.: der Heeresgruppe unterstellt.”).241 A vezetési struktúrában elfoglalt helye a Székelyföld kiürítéséig nem változott, ugyanis térben a II. és IX. magyar hadtest között helyezkedett el 58a német Gruppe Siebenbürgen, a 6. német hadsereg LXXII. hadteste, LVII. páncélos-hadteste, később a 8. német hadsereg XXIX. hadteste, s emiatt a hadseregcsoport parancsnoksága „nem adta vissza” a IX. hadtestet a 2. hadseregnek.
241 KTB 7208225. felvétel; Veress III–22. p.
A Székelyföld kiürítésével a helyzet megváltozott, s ezt az alárendeltségi viszonyok megváltozása is követte: a IX. magyar hadtestet a hadseregcsoport parancsnoksága szeptember 12-én a 8. német hadsereg-parancsnokság alárendeltségébe utalta. Ez 14-én lépett életbe.242 A 12-én kiadott parancs egyben kivette a 27. könnyűhadosztályt a IX. hadtest kötelékéből és a 8. német hadsereg közvetlen alárendeltségébe utalta. Ez utóbbi már a dornavatrai hídfő védelmének megerősítésével függött össze.243
242 KTB 7208525–7208526., 7208539. felvétel.
243 KTB 7208526., 7208529. felvétel.
E tanulmánynak nem célja a 3. magyar hadsereg megalakítása körüli magyar–német kötélhúzás elemzése, de egy kérdés ide tartozik, mivel a 2. magyar hadsereget érinti. A VII. hadtest, amely a későbbiekben a 3. hadsereg kötelékébe tartozott, szeptember 13-tól 19-ig, tehát támadásának megindításától a 3. hadsereg-parancsnokság megalakulásáig a német napijelentésekben a 2. hadsereg hadrendjében kerül említésre. („Bei 2. ung. Armee trat das VII. ung. A.K. zusammen mit dem ung. Gen. St. unmittelbar unterstehenden IV. ung. A.K. zum Angriff an.”)244 A Fővezérség a VII. hadtestparancsnokság kivonására az 1. hadsereg kötelékéből és átirányítására Nagyvárad térségébe, illetve a 4. tábori póthadosztály, valamint a 12. tartalékhadosztály beléptetésére a VII. hadtestparancsnokság alárendeltségébe szeptember 7-én intézkedett.245 (Ez egyben egyik magyarázata is a későbbi 3. magyar hadsereg által indítandó támadás időpontjának elhalasztására.)
244 KTB 1208527–7208528. felvétel; Mehner XI–32. p.; magyar vonatkozásban direkt módon nem találni adatot arra, hogy a VII. magyar hadtest a 2. magyar hadsereg kötelékébe tartozott (ekkor), áttételesen azonban igen. A Honvéd Vezérkar 1. osztály intézkedéseinek szeptember 12-i összefoglalójában található mondat erre az alárendeltségi viszonyra utal: „c./ A VII.hdt. a Hgr.Süd Ukraine-nek alárendelt 2.hds.pság. pcs-ára IX.13-án hajnalban megindítja tád-át sullyal Nagyvárad-ról Belényes-re.” (in Intézkedések 197. lap); megjegyzendő, hogy Csima semmilyen adattal sem utal arra, hogy a VII. hadtest a 2. hadsereg kötelékébe tartozott volna, jóllehet tudjuk, hogy néhány napig oda tartozott.
245 Intézkedések 186. lap, a vonatkozó intézkedések száma: 271/Föv.hdm.-44.IX.7., 245/Föv.hdm.-44.IX.7.; megjegyzendő, hogy ezen intézkedések felsorolásánál sincs említve, hogy a VII. hadtest a 2. hadsereg kötelékébe tartozott volna.
Szeptember 4-én Veress vezérezredes kérte a Honvéd Vezérkar főnökét, hogy az Arad–Nagyvárad térségében összevonás alatt álló IV. hadtestet rendeljék alá a 2. hadsereg parancsnokságának. Erre német fellépésre nem került sor, mivel a hadseregcsoport parancsnoksága a Gruppe Siebenbürgen parancsnokának alárendeltségébe szerette volna utalni a hadtestet.246 Erre szintén nem került sor, a IV. hadtest Fővezérség-közvetlen seregtestként indította meg támadását Arad irányban szeptember 13-án.
246 KTB 7208276. felvétel.
A német hadvezetés nem adta fel az elképzelést, hogy a 2. magyar hadsereg ne közvetlenül tartozzon a Dél-Ukrajna Hadseregcsoport kötelékébe, hanem egy seregcsoporton (Armeegruppe) keresztül. Ez megszokott volt a szövetséges hadseregek vonatkozásában, a keleti fronton több példát találni erre. Láttuk, hogy ez már augusztus 29-én felmerült. A IX. hadtest „visszaadása” a 2. hadsereg-parancsnokságnak ebben az összefüggésben sem került szóba, sőt, megfontolás tárgyává tették („stellt zur Erwägung”) beosztását az 1. hadsereg kötelékébe, miután augusztus–szeptember fordulóján, a XVII. német hadtest magyar területre visszahátrálásáig a IX. hadtest északi (bal) szomszédja a Kárpátokban az 1. hadseregbe tartozó VI. magyar hadtest volt.247
247 KTB 7208233. felvétel.
Bár az augusztus 29-i elképzelés nem vált valóra, a seregcsoportba történő összevonás nem került le a napirendről (ezt megerősíti Veress szeptember 11-én kelt, részletesen a tordai csata előkészítésénél bemutatott átirata Fretter-Piconak). A szeptember 14-i reggeli helyzettájékoztatón (a hadseregcsoportén) Grolman vezérőrnagy, a hadseregcsoport vezérkari főnöke már a 6. német és a 2. magyar hadseregből képezendő seregcsoportról beszélt, a 6. hadsereg parancsnokának vezetése alatt („...die Armeegruppe Fretter-Pico zu bilden...”).248 Veress 15-én délután Friessner harcálláspontjára repült megbeszélni a meg-alakítás kérdéseit. 2200-kor mindkét hadsereg parancsnokságára kiment a távirati parancs. Az új parancsnoklási rend 16-án 0600-kor lépett életbe.249
248 KTB 7208538–7208539. felvétel.
249 KTB 7208547. felvétel, a vonatkozó parancs száma: Ia Nr. 3543/44 g. Kdos.
Ezzel egyidejűleg, 15-én intézkedett Greiffenberg, hogy a Dél-Ukrajna Hadseregcsoport vegye át a hadműveleti vezetést Nagyvárad–Arad térségében is oly módon, hogy a XXIX. német hadtest parancsnokának, Kurt Röpke altábornagynak parancsnoksága alatt a német XXIX., valamint a magyar IV. és VII. hadtestből alakuljon egy hadtestcsoport 59(Korpsgruppe). A hadtestcsoportot ez a parancs (egyelőre) nem osztotta be egyik hadsereg kötelékébe sem.250 Seregtesteit a két magyar hadtest részei és a hadtestcsoport közvetlen alárendeltségben a 4. SS-páncélgránátos-hadosztály alkották volna.251
250 KTB 7208547. felvétel, a távirati parancs száma: Ia Nr. 3527/44 g.Kdos.
251 KTB 7208548. felvétel.
Mindez azt jelentette, hogy a 2. hadsereg parancsnokságának alárendeltségében csupán a II. hadtest marad. Másnap a hadseregcsoport napijelentéseiben pontosítanak: a hadtestcsoport megalakítását csupán német kívánságként említik, hivatkozva Greiffenberg vezérkari főnökének távirati parancsára, amelyben a magyar fél határozott kívánságának tüntetik fel a hadműveletek vezetését Nagyvárad–Arad térségében, egyben intézkednek, hogy a XXIX. német hadtest parancsnoksága 19-éig az LVII. német páncéloshadtest addigi szakaszát vegye át.252 A Wehrmacht főparancsnokságának titkos napijelentéseiben (Die geheimen Tagesberichte der deutschen Wehrmachtführung) olvasható szeptember 16-i hadrendben (Kriegsgliederung Stand 16.9.1944.) a hadtestcsoport szerepel.253
252 KTB 7208554. felvétel, Greiffenberg vezérkari főnöke hivatkozott távirati parancsának száma: Ia Nr. 3560/44. g.Kdos.
253 Mehner XI–339. p.
A német intézkedések Vörös vezérezredest arra sarkallták, hogy fellépjen a magyar seregtestek feletti hadműveleti vezetés megtartása érdekében. Szeptember 17-én levelet írt Guderiannak, amit egy 18-i keltezésű kísérőlevéllel Greiffenberghez juttatott el továbbításra. Egyebek között tiltakozott a német törekvések ellen a parancsnoklási viszonyok átalakítására. Kérte, hogy a német magasabb parancsnokságok alárendeltségében harcoló magyar seregtesteket ne részenként, hanem egészében alkalmazzák. Külön is tiltakozott a IV. és VII. magyar hadtest német parancsnokság alá vonása ellen, megemlítve a 3. magyar hadsereg-parancsnokság folyamatban lévő felállítását, továbbá jelezte, hogy a 6. és 8. német hadsereg kötelékében harcoló magyar alakulatokból három hármas szervezetű (dreigliederige) hadosztályt (hadosztályonként 3 ezredben 9 zászlóalj és 9 üteg) szándékozik felállítani, s hogy erre az utasításokat már kiadta.254
254 Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke levele Heinz Guderian vezérezredesnek, az Oberkommando des Heeres vezérkari főnökének 1–4. oldal, valamint kísérőlevél Hans von Greiffenberg gyalogsági tábornoknak, a Wehrmacht magyarországi meghatalmazott tábornokának (in Intézkedések 204–208. lap).
Hogy (a teljesség igénye nélkül) mégis kitértünk a vezetési struktúra körüli magyar–német kötélhúzásra, e levél magyarázza: a következmények a 2. hadsereg parancsnokságát és szervezetét is érintették. Láttuk a levélben, hogy Vörös az ekkor még a 2. hadsereg kötelékében harcoló VII. hadtestet a felállítandó 3. hadsereg alárendeltségébe szánta. Átalárendelésére a 2. hadsereg-parancsnokságtól a 3. hadsereg-parancsnoksághoz szeptember 20-án meg is történt az intézkedés, ami 21-én lépett életbe.255
255 Intézkedések 218. lap, a vonatkozó intézkedés száma; 726./Föv.hdm.-44.IX.20.; a VII. hadtest átalárendelésére vonatkozóan még: 2.A.O.K. Nr. 1005/I.a.-44 (in Gosztonyi-archívum).
A levelet tanulmányozva azt is látjuk, hogy a Honvéd Vezérkar főnökének szándékai a IX. hadtest további sorsát is érintették. A 6. és 8. német hadsereg kötelékében harcoló magyar alakulatok tervezett átszervezése ugyanis azt jelentette, hogy a 27. könnyűhadosztály alakult volna át 27. gyaloghadosztállyá, a 9. határvadászdandár 9. határvadász-hadosztállyá, a Székely Határvédelmi Erők pedig Székely Határőr Hadosztállyá. A három új hadosztály felett a parancsnokságot a IX. hadtestparancsnokság vette volna át. („Mit der Durchführung dieser Umorganisation habe ich das Gen.Kdo. des kgl. ung. IX. Armeekorps beauftragt.”)256 A Fővezérség a három seregtest átszervezésére vonatkozó intézkedését még 17-én megküldte a 2. hadsereg parancsnokságának.257
256 Vörös János néhány jegyzettel feljebb idézett levele, 4. p.
257 Intézkedések 202. lap, a vonatkozó intézkedés száma: 625/Föv.hdm.-44.IX.17.
Vörös levelében szemére veti Guderiannak, hogy a magyar hadműveletek támogatására ígért 5 német hadosztályból csupán egy, a 23. páncéloshadosztály érkezett be, az is 35 bevethető harckocsival. Kéri a 8. és 22. SS-lovashadosztály (a Florian Geyer és a Maria Theresia) részei és más, vasúton odaszállítható egységek sürgős bevetését, 2-2,5 hadosztály erőben. Kér továbbá szállító és vontató gépjárműveket. Hivatkozik arra, hogy a magyar nemzet ellenálló erejét lényegesen csökkenti, ha nem látja maga mellett német szövetségesét. Végezetül leszögezi, hogy a m. kir. Honvédség szilárdan, az utolsó emberig védelmezi hazáját német szövetségben, de nem a németek segédcsapataként. („Zum Schluss darf ich wohl noch einmal ausdrücklich betonen, dass die ungarische Wehrmacht hart entschlossen ist, für die Verteidigung der Heimat bis zum letzten Mann in treuer 60Kameradschaft zu kämpfen, anderseits aber es nie hinnehmen wird, von deutscher Seite als eine Hilfsarmee zweiten Ranges, die bloss das Menschenmaterial zu stellen hätte, eingeschätzt und behandelt zu werden.”)258
258 Vörös János néhány jegyzettel feljebb idézett levele, 4–6. p.
A levél megtette hatását. Szeptember 20-án Nádas Lajos vezérkari ezredesnél, a Honvéd Vezérkar hadműveleti osztályvezetőjénél megjelent Helmuth von Grolman vezérőrnagy, a Dél-Ukrajna Hadseregcsoport vezérkari főnöke, hogy tárgyalásokat folytasson „...az Erdély-i alárendeltségi viszonyok szabályozása tban. ...” Nádas géptávíró útján azonnal érintkezésbe lépett Veressel.259 Grolman azzal a javaslattal érkezett, hogy a 2. magyar hadsereg-parancsnokság a Bihar-hegység tömbjétől nyugatra, a 6. német hadsereg-parancsnokság attól keletre vegye át a hadműveletek irányítását és a seregtestek feletti parancsnoklást. Ez egyrészt Vörös fent vázolt elképzelése alól húzta volna ki a talajt, kizárva a IX. hadtest magasabb magyar parancsnoklás alá való visszavételét, másrészt Veress is úgy érezhette, alóla is kihúzzák a talajt, hiszen ez esetben a tordai csatát vívó II. hadtest is közvetlenül a 6. német hadsereg-parancsnokság alárendeltségébe kerül.
259 Veress Lajos vezérezredes és Nádas Lajos ezredes üzenetváltása géptávíró útján (in Intézkedések 218–224. lap).
Nem meglepő, hogy Veress azonnal ellentmondott Grolmannak. Nem bizonyítható, de valószínűsíthető, hogy ismerte Vörös elképzeléseit. A géptáviratból az is kiderül, hogy már tudott Heszlényi József altábornagy, IV. hadtestparancsnok 3. hadseregparancsnokká történt kormányzói kinevezéséről. Azt az ellenjavaslatot tette ugyanis, hogy a Bihar-hegységtől nyugatra a 3. hadsereg-parancsnokság vegye át a hadműveletek irányítását és a német–magyar csapatok feletti parancsnokságot, a 2. hadsereg-parancsnokság pedig maradjon jelenlegi helyén. Annyi engedményt tett, hogy felajánlotta a vezetése alatt álló hadsereg-parancsnokság ideiglenes (!) kikapcsolását a tordai csata harcászati vezetéséből. Hangsúlyozta, hogy Grolman hivatkozása a német erők túlsúlyára nem helytálló, hiszen ahol a német csapatok vannak többségben, ott eleve egy német hadtestparancsnokság (az LVII. páncélos) irányítja a harcokat, ám ahol több a magyar alakulat, a II. magyar hadtest parancsnoksága. Veress kifejezésre juttatta, hogy meglátása szerint a németek kifejezetten törekednek a magyar magasabb parancsnokságok kiszorítására a hadműveletek irányításából és a harcvezetésből, s hogy ez ellen a magyar katonai vezetésnek fel kell lépnie.
Nádas viszontválaszában Észak-Erdély megvédésének elsőbbségére hivatkozva elfogadásra javasolta Veressnek Grolman elképzelését, hiszen „...az egyensúlyt még nem vesztettük el mert a tordai német hadsereg psággal szemben Aradnál viszont magyar had-sereg pság fog működni.”260 Veress nem értvén egyet Nádassal, géptávírón kérte, hogy Vörös még aznap személyesen fogadja őt. Vörös rövid géptáviratban jelezte Veressnek, maga sem ért teljesen egyet Grolman javaslatával: „...elvben semmit sem lehet engedni magyar ezredek jelenlegi és jövőbeni szempontjából. Itt magyar embernek kell vezetni a 2. hds-et...” Ezen táviratban Vörös jelezte, hogy várja Veresst.261
260 Veress Lajos és Nádas Lajos üzenetváltása (in Intézkedések 219–221. lap).
261 Veress Lajos és Nádas Lajos üzenetváltása (in Intézkedések 223. lap).
A hadseregparancsnok rövid memorandummal érkezett a Honvéd Vezérkar főnökéhez. Ebben kifejtette, hogy „...a pk-lási viszonyok ujabb rendezésére adott tervvel nem tudok egyet érteni.” Taglalja, hogy a 2. hadsereg milyen érdemeket szerzett a szeptember 5. óta folyó harcokban, ide sorolva, hogy „...a Romániában lévő orosz erőket magára illetve D.Erdélybe vonta, az az eltérítette egy messzebb menő bekerítés lehetőségétől (Belgrádon át a nagy magyar alföld).”262
262 Veress Lajos vezérezredes 2. hadseregparancsnok Vörös János vezérezredes vezérkarfőnökhöz írott, 955-/2.hds.I.a.44.IX.20. számú memoranduma (in Intézkedések 224. lap).
Veressnek a szovjet főerők eltérítéséről tett megállapítása nem fogadható el teljes egészében. Igaz, hogy a 2. Ukrán Hadseregcsoport tekintélyes részét (7. gárda-, 27. hadsereg, 6. gárda-harckocsihadsereg) Malinovszkij marsall szeptember 5-én egy 90 fokos jobbfordulattal átvezényelte a Déli-Kárpátok hágóin, s igaz, hogy ezt nem kis mértékben a Dél-Erdélyben szorongatott 4. román hadsereg megsegítése érdekében tette. Ezt Veress jogosan tulajdonítja az általa vezetett hadsereg érdemének. Az viszont már enyhe túlzás, hogy 61ezzel megakadályozta a szovjet csapatok bekerítésre irányuló tevékenységét. A 2. Ukrán Hadseregcsoport balszárnya (46. és 53. hadsereg) ugyanis folytatta nyugati irányú előnyomulását a Havasalföldön, miközben a 3. Ukrán Hadseregcsoport (bolgár és jugoszláv csapatokkal együtt) megkezdte a (szovjet terminológia szerint) belgrádi hadműveletet. A két szovjet hadsereg átkelve a (dunai) Vaskapu-szoroson szeptember utolsó harmadában már az Alföld déli és délkeleti szegélyén állt, s készült megindítani a Dél-Ukrajna Hadseregcsoport főerői, köztük a 2. hadsereg bekerítését célzó támadását a Tiszántúlon.
Memorandumában Veress kiemeli két szovjet hadsereg (6. gárda-harckocsi- és 27.) megállítását a tordai csatában, s azt a megállapítást teszi, hogy a 2. magyar hadsereg ezzel megteremtette a lehetőséget egy „reményteljes ellentámadás megindításához.” Ez önmagában igaz volna, csakhogy a németek szeptember közepén még nem voltak abban a helyzetben, hogy egy erős ellentámadást indítva, az arcvonalat a Kárpátok gerincvonalára tolják ki. Az erre vonatkozó, a Cigánybáró (der Zigeunerbaron) hadművelet előkészítését elrendelő német parancs majd csak szeptember 30-án jelenik meg, október 12-ében jelölve meg a támadás kezdetét. Veress, megemlítve a német csapatok részvételét a tordai csatában, szerepüket jelentéktelennek tünteti fel: „...ezek a német erők az eddigi harcokban lényegében nem vettek részt (...) Az eddigi súlyos harcokat a vezetésem alatt álló ma-gyar csapatok vívták meg...”.263 Ez sem teljesen helytálló, miként a Friessner emlékirataiban minduntalan visszatérő, s erősen túlzó megállapítás, miszerint a német csapatok minden esetben keményen harcoltak, míg a magyarok általában nem.
263 Veress Lajos memoranduma Vörös Jánoshoz (in Intézkedések 224. lap).
Veress szerint a döntésnek a Mezőségben, a 2. hadsereg sávjában kell bekövetkeznie, nem az Alföld peremén. Ott a VII. és IV. hadtestnek csupán halogató harcokat kell folytatnia, s fedeznie a Mezőségben támadó főerők jobbszárnyát. Úgy vélekedik, hogy a németek azért törekednek a két magyar hadtest feletti vezetés átvételére, mert nem akarják, hogy a sikert a magyar katonai vezetés könyvelhesse el. Ez a megállapítás sem állja meg a helyét. Egyrészt a német érdek azonos volt a magyarral: a 2. Ukrán Hadseregcsoport visszaszorítása a Kárpátokon túlra, másrészt a rendelkezésre álló magyar erők még az arcvonalban lévő német seregtestek segítségével sem lettek volna képesek elérni a Kárpátokat, nemhogy önállóan. Veress (feltehetően elkeseredettségében) e pontban még önmagával is ellentmondásba keveredik, hiszen szeptember 8-án éppen ő volt az, aki az erőviszonyokat reálisan felmérve, megállította a 2. hadsereg támadását.
Veress javaslatot is tesz a vezetési struktúrára. A 2. hadsereg parancsnokságát meghagyná jelenlegi helyén, megemlítve, hogy az Armeegruppe Fretter-Pico létrehozásával az már amúgy is német vezetés alá került. Ennek kivihetetlensége esetén „...vonják ki a 2. magyar hds. összes magyar csapatait és váltsák fel német erőkkel.” Ez esetben vállalná a 2. hadsereg átszervezését és felkészítését további – a memorandumban jelzett támadó – hadműveletekre. Tisztában van azonban e váltás kivitelezhetetlenségével, s ezt le is írja.
Végezetül megszólal belőle a sértett ember: „Ha a személyem iránti bizalmatlanság okozná a 2. magyar hds. pság-nak a harcászati vezetésből való kikapcsolását, származzék ez a szándék akár német akár magyar oldalról, akkor szivesen félreállok. (...) jelentésemet (...) kizárólag elsőrendű magyar érdekek megóvásából terjesztem elő.”264
264 Veress Lajos memoranduma Vörös Jánoshoz (in Intézkedések 224. lap).
A Honvéd Vezérkar főnöke és a 2. hadsereg parancsnoka találkozóját követően Veress Lajos vezérezredes a helyén maradt, s a 2. hadsereg-parancsnokság is megőrizte szerepét a hadműveletek irányításában, illetve a harcvezetésben, legalábbis október 20-áig. Igaz, mint fentebb láttuk, a VII. hadtest átkerült a 2. hadseregtől a megalakítás alatt álló 3. hadsereghez, így a 2. hadseregnél csak a II. hadtest maradt.
Grolman szándékának komolyságát bizonyítja a hadseregcsoport szeptember 20-i na-pijelentése, ahol a 2. hadsereg-parancsnokság alárendeltségében a VII. és a IV. (!) hadtest 62szerepel a két hadtest aznapi harctevékenységeivel, Arad és Lippa megnevezésével, ám nem szerepel az addig mindennap előfordult II. hadtest. E jelentés a valóságban a már alakulóban lévő 3. hadsereg-parancsnokságra vonatkozik.265
265 KTB 7208580. felvétel.
A Honvéd Vezérkar főnöke csatát nyert, de hadjáratot vesztett a német katonai vezetéssel szemben. Szeptember 20-án intézkedett ugyan a 3. magyar hadsereg-parancsnokság megalakítására,266 de ugyanezen intézkedésében alá is rendelte azt a Dél-Ukrajna Hadseregcsoport parancsnokságának.267 A hadműveleti osztály aznapi összefoglalójában olvasható is a rezignált megállapítás, hogy „Ezzel a magyar kir. honvéd vezérkar főnökének a D.Erdély-i határok mentén folyó hdm-ekben való közvetlen harcászati és hadászati befolyása lényegében megszünt és a vezetés a mai nappal teljesen a német felső vezetés kezébe ment át.” Az összefoglaló, mintegy önigazolásul, megállapítja, hogy a román átállás óta eltelt négy hétben a Honvéd Vezérkar milyen jól irányította a hadműveleteket, s ennek alátámasztására öt eredményt sorol fel: a kezdeményezés megragadása, a határ mentén felvonult román erők megverése, a harcok színterének eltolása az ellenség földjére, a magyar terület megvédése a román határátlépésektől, valamint idő biztosítása komolyabb harcértékű csapatok felvonulásához.268
266 Intézkedések 218., 225. lap, a vonatkozó intézkedés száma: 726./Föv.hdm.-44.IX.20; megjegyzendő, hogy Jakus János Bibliográfiában, a gyűjteményi anyagok között sorolt doktori disszertációjában szeptember 19-ére teszi a 3. hadsereg-parancsnokság megalakulását.
267 Intézkedések 225. lap.
268 Intézkedések 225. lap.
Figyelmesebben megnézve látható, hogy az elkeseredés szülte ezek papírra vetését. A második önmagában igaz, de mind a 2. hadsereg szeptember 5-i, mind a IV. hadtest szeptember 13-i támadása vonatkozásában csak a szovjet csapatok beérkezéséig. Ez az, ami az elsőt is megkérdőjelezi: szó sem volt a kezdeményezés átvételéről, legfeljebb a románok meglepéséről és a védelem arcvonalának előbbre viteléről. A harmadik sem állja meg a helyét, csupán részlegesen, például Torda térségében igaz, de nem a szeptember 7-től kiürített Székelyföldön. A negyedik is csak részigazság, az állítás megáll az augusztus 25-ével kezdődött kisebb román betörésekre, de mit szóljon például az a sósmezői lakos, akinek faluját augusztus 27-én egyszer s mindenkorra elfoglalták a szovjet csapatok. Az ötödik hasonlóan részigazság. Ahhoz a magyar csapatok valóban időt és lehetőséget teremtettek, hogy a Dél-Ukrajna Hadseregcsoport maradványai visszavonulhassanak Magyarországra, s hogy más hadszínterekről német parancsnokságokat és seregtesteket csoportosíthassanak át. Amikorra azonban az első komolyabb német támadás, a Cigánybáró megindulhatott volna, már késő volt.
Szeptember 24-én Greiffenbergtől távirat érkezett a Dél-Ukrajna Hadseregcsoport parancsnokságára, amely szerint az Észak-Erdélyben német alárendeltségben harcoló három magyar seregtest egy héttel korábban a magyar vezérkarfőnök által elrendelt átszervezése és a IX. hadtest kötelékében történő összevonása egyelőre elmarad. Hosszabb távon esetleg lehet szó róla, de csak a 27. könnyűhadosztály és a 9. határvadászdandár vonatkozásában, a Székely Határvédelmi Erőket illetően nem.269 Tekintettel arra, hogy a tervezett átszervezés, de különösen a három magyar seregtest összefogása egy magyar hadtestparancsnokság alárendeltségébe, s annak betagolása a 2. magyar hadsereg kötelékébe, irritálta a hadműveleti vezetés átvételére törekvő német katonai vezetést, ezt az intézkedést a magunk részéről nem úgy értékeljük, mint a magyar és a német katonai vezetés közötti újabb súrlódást, ellenkezőleg, az sokkal inkább a lehetséges ütközőpontok számának csökkentéseként értékelhető.
269 KTB 7208619. felvétel, a vonatkozó intézkedés száma: H.Gr. Süd Ia Nr. 3680/44 g.Kdos.
A hadműveleti vezetés, legalábbis a legfelsőbb szinten, szeptember utolsó harmadára átment német kézbe. Láthattuk, hogy ennek megtörténtét a Honvéd Vezérkar és Veress vezérezredes (kellő rezignáltsággal) meg is állapította. A parancsnoklási viszonyok alakulását, a 2. hadsereg szervezetének változásait a továbbiakban ezért a német hadseregcsoport újjászervezését is leíró következő fejezetben mutatjuk be, miként a sávhatárokat is, tekintettel arra, hogy szabályozásukban a német vezetésnek meghatározó szerepe volt.
