A „Konrad 3” hadműveletre kijelölt erők
A „Konrad 3” hadműveletre kijelölt erők
A IV. SS-páncéloshadtest
A IV. SS-páncéloshadtestet először 1943 augusztusában kezdték szervezni, de ekkor még nem volt elég rendelkezésre álló alakulat a felállításához. Végül 1944. június 30-án a VII. SS-páncéloshadtest átnevezésével hozták létre. Az új SS-páncéloshadtest hamarosan átesett a tűzkeresztségen, amikor 1944 augusztusától Varsó körzetében bevetették a szovjet előretörés megállítására. Érdekesség, hogy ekkor a magyar 1. lovashadosztály is alárendeltségébe tartozott.
A hadtest parancsnoka 1944. augusztus 6-tól Herbert-Otto Gille SS-Obergruppenführer und General der Waffen-SS (a Waffen-SS tábornoka) volt. Gille Gandersheim-ban született 1897. március 8-án. Az első világháborúban tüzér volt, 1919-ben főhadnagyként vált ki a katonai szolgálatból. 1934-től az SS-Verfügungstruppe-ban század-, majd 1937-től zászlóaljparancsnok volt a „Germania” SS-Standarte-ban. A második világháború kezdetén a nehéztüzérosztály parancsnoka a Waffen-SS tüzérezredében. A Verfügungstruppe-ból 1940. április 1-én hadosztály lett, november 15-től Gille az 5. SS-tüzérezred parancsnoka lett, amely a december 1-ével felállított „Germania” gépkocsizó SS-hadosztály alárendeltségébe került. Gille 1942-ben SS-Brigadeführer, 1943-ban SS-Gruppenführer, 1944-ben SS-Obergruppenführer lett. 1943. március 29-től 1944. augusztus 6-ig az 5. „Wiking” SS-páncélgránátos- majd páncéloshadosztály parancsnoka volt. 1944. április 8-18. között Gille-csoport néven Kovelben, a Közép Hadseregcsoport 2. hadserege alárendeltségében vezette alárendelt csapatait.68
68 Lexikon 128. o.
Gille SS-csapataival együtt jelentős tapasztalatokra tett szert a keleti fronton vívott harcokban. A bekerítésben való védelmi harcot is igen jól ismerte, tekintve, hogy 1944. március 19-én repülőn érkezett a bekerített Kovelbe és annak április 4-én történt felmentéséig sikerrel irányította a védelmet. Az aktív tevékenység sem volt azonban ismeretlen számára: 1944. 89február 16-án Cserkaszinál az 5. SS-páncéloshadosztály akkori parancsnokaként harccsoportjával belülről törte át a szovjet gyűrűt és ezzel két német hadtestet mentett meg a biztos megsemmisüléstől. Teljesítményéért 1944. április 19-én tölgyfalombbal és kardokkal ékített Lovagkeresztjéhez megkapta a gyémántokat is.69 A német hadvezetés egy része tehát joggal remélhette, hogy Budapest esetében is lehet esélye a sikerre.
69 Krätschmer, Ernst-Günther: Die Ritterkreuzträger der Waffen-SS. (Preussisch Oldendorf, 1982. 3 kiadás; a továbbiakban: Krätschmer) 350. o.
A IV. SS-páncéloshadtest vezérkari főnöke Manfred Schönfelder SS-Obersturmbannführer volt, az első (hadműveleti) vezérkari tiszt (Ia) teendőit 1945. február 2-ig Fritz Rentrop SS-Sturmbannführer, február 3-tól pedig Johann-Friedrich Velde SS-Hauptsturmführer látta el.70
70 Krätschmer 638. és 196. o.
Fontosabb hadtestközvetlen SS-alakulatok:
– 504. SS-híradóosztály
– 504. SS-nehéztüzérosztály két üteg hat-hat darab 15 cm-es s.F.H. 18 nehéz tábori tarackkal és egy üteg három 21 cm-es Mörser 18 nehézlöveggel71
71 Hart, Steven – Hart, Russel: A Waffen-SS fegyverei és harceljárásai (Debrecen, é.n.; a továbbiakban: A Waffen-SS fegyverei) 242. o.
– 504. SS-sorozatvető-osztály négy 15 cm-es sorozatvető-üteg hat-hat, összesen 24 darab sorozatvetővel.72
72 A Waffen-SS fegyverei 57. o.
3. „Totenkopf” SS-páncéloshadosztály:
A hadosztályt 1939. októberében az SS-Totenkopfverbände73 állományának felhasználásával állították fel mint részben gépkocsizó gyaloghadosztályt. Miután részt vett az 1940. évi nyugati hadjáratban, 1941. június 24-től a keleti fronton vetették be. 1942. november – 1943. január között rövid ideig Franciaországban állomásozott, majd ismét a szovjet csapatok ellen alkalmazták. A kurszki csata tetőpontjának tekinthető 1943. július 12-13-i prohorovkai páncélosütközetben is részt vett. Szervezete 1942. november 17 – 1943. október 21. között páncélgránátos-hadosztály, ezt követően a háború végéig páncéloshadosztály volt.74
73 Az SS e szervezete a karhatalmi egységeket és a koncentrációs táborok őralakulatait egyesítette.
74 Hausser, Paul: Soldaten wie andere auch. Der Weg der Waffen-SS. (Osnabrück, 1966.; a továbbiakban: Hausser) 358-361. o.
– 90Hadosztályparancsnok: Helmuth Becker SS-Brigadeführer
– 1. vezérkari tiszt (Ia): Erich Eberhardt SS-Obersturmbannführer
3. „Totenkopf” SS-páncéloshadosztály törzse a hadosztály-kísérőszázaddal;75
75 Az alakulatok hadrendjének közlésekor csupán a fontosabb elemeket említem.
5. „Totenkopf” SS-páncélgránátos-ezred: I-III. SS-páncélgránátos-zászlóalj és három ezredközvetlen (utász-, önjáró légvédelmi-, önjáró gyalogságilöveg-) század, az 5/I. SS-páncélgránátos-zászlóalj lövészpáncélosokkal felszerelve, a másik kettő terepjáró tehergépkocsikon szállítható;
6. „Theodor Eicke” SS-páncélgránátos-ezred: I-III. (gépkocsizó) SS-páncélgránátos-zászlóalj és három ezredközvetlen (utász-, önjáró légvédelmi-, önjáró gyalogságilöveg-) század, az ezredtörzs és az ezredközvetlen alakulatok részben lövészpáncélosokkal felszerelve;
3. SS-páncélosezred: ezredtörzs, I-II. SS-páncélososztály, 9. SS-nehézpáncélos-század Tiger E harckocsikkal, 10. SS-páncélos-utászszázad;
3. SS-páncélos-tüzérezred: I-IV. SS-páncélos-tüzérosztály, a 3/I. SS-páncélos-tüzérosztály önjáró lövegekkel felszerelve; további három gépvontatású tüzérosztály és egy páncélozott tüzérmegfigyelő üteg;
3. SS-páncélos-felderítőosztály: egy páncélgépkocsi-század és négy páncélos-felderítőszázad lövészpáncélosokkal, illetve egy ellátószázad;
3. SS-páncélvadászosztály: egy vontatott páncéltörőágyús-század és két vadászpáncélos/rohamlöveg-század;
3. SS-páncélos-utászzászlóalj: három páncélos-utászszázad, a 3/1. század lövészpáncélosokkal felszerelve;
3. SS-páncélos-híradóosztály: egy távbeszélő és egy rádiós század (részben lövészpáncélosokkal), valamint egy könnyű szeroszlop;
3. SS-páncélos-légvédelmi tüzérosztály: három gépvontatású 8,8 cm-es üteg és egy gépvontatású 3,7 cm-es üteg, valamint egy fényszóróüteg;
913. SS-páncélos-tábori pótzászlóalj: öt kiképzőszázad;
3. SS-páncélos-karbantartó osztály;
3. SS-páncélos-utánpótlás-parancsnokság: ellátó és biztosító alakulatok.76
76 Stoves 1944 214. o.
A hadosztály 1945. január 15-i fegyverállományát a függelék tartalmazza.
A tervezett támadás céljából a 3. SS-páncéloshadosztály 3. SS-páncélosezredének rendelték alá a német szárazföldi haderő 509. nehézpáncélos-osztályát is.
Az önálló nehézpáncélos-alakulatot 1943. szeptember 9-étől állították fel a németországi Sennelagerben. A tűzkeresztségen 1943. november 7-én esett át Fastovnál a Dél Hadseregcsoport alárendeltségében. 1944 szeptemberében az osztályt harckocsik nélkül kivonták a keleti frontról, s Sennelagerben az év végén 45 darab új (Henschel-toronnyal szerelt) Tiger B nehézharckocsival és nyolc Flak-Panzer IV légvédelmi páncélossal töltötték fel. Első szállítmányai a 2. századdal 1945. január 12-én indultak Magyarországra és január 15-én érkeztek be Veszprémbe. Innen az alakulat még aznap Hajmáskérre menetelt, ahol rövidesen a IV. SS-páncéloshadtest alárendeltségébe lépett.77
77 Schneider, Wolfgang: Tiger im Kampf. (Uelzen, 2000.; a továbbiakban: Schneider) Band I. 415-425. o., illetve Panzertruppe 226. o., valamint Kleine, Egon – Kühn, Volkmar: Tiger. Die Geschichte einer legendären Waffe 1942-45. (Stuttgart, é.n.; a továbbiakban: Tiger) 271. o.
Az alakulat parancsnoka 1944. márciusától Hans-Jürgen Burmester őrnagy volt. A nehézpáncélos-osztály egy osztálytörzsből (3 parancsnoki Tiger B-vel), törzsszázadból (többek között nyolc Flak-Panzer IV-gyel és 11 Sd.Kfz. 251 lövészpáncélossal), három (1-3.) nehézpáncélos-századból (14-14 Tiger B-vel), műhelyszázadból és ellátószázadból állt.78
78 Schneider 3. o.
5. „Wiking” SS-páncéloshadosztály:
A hadosztályt 1940. december 1-étől német tisztek és altisztek mellett zömmel északi önkéntesekből (norvégokból, dánokból, hollandokból) állították fel „Germania” gépkocsizó SS-hadosztály néven. 1941. március 1-én az alakulatot „Wiking” SS-hadosztályra keresztelték át. 1941. június 29-től 92vett részt a keleti fronton zajló harcokban. 1943. március 29-től 1943. október 21-ig páncélgránátos-, utána a háború végéig páncéloshadosztály szervezettel rendelkezett. 1944-től a személyi veszteségek pótlására a hadosztályt már a Harmadik Birodalom határain kívül élő úgynevezett népi németekkel is feltöltötték. Az alakulat kizárólag a keleti fronton harcolt.79
79 Hausser 371-372. o.
– Hadosztályparancsnok: Karl Ullrich SS-Standartenführer
– 1. vezérkari tiszt (Ia): Braun SS-Sturmbannführer helyett Kleine vezérkari őrnagy, majd Willi Klose SS-Sturmbannführer
5. SS-páncéloshadosztály törzse a hadosztály-kísérőszázaddal;
9. „Germania” SS-páncélgránátos-ezred: I-III. SS-páncélgránátos-zászlóalj és három ezredközvetlen (utász-, önjáró légvédelmi-, önjáró gyalogságilöveg-) század, a 9/III. SS-páncélgránátos-zászlóalj lövészpáncélosokkal felszerelve, a másik két zászlóalj terepjáró tehergépkocsikon szállítható;
10. „Westland” SS-páncélgránátos-ezred: I-III. SS-páncélgránátos-zászlóalj és három ezredközvetlen (utász-, önjáró légvédelmi-, önjáró gyalogságilöveg-) század; mindhárom zászlóalj terepjáró tehergépkocsikon szállítható, az ezredközvetlen alakulatok részben lövészpáncélosokkal felszerelve,
5. SS-páncélosezred: ezredtörzs és I-II. páncélososztály;
5. SS-páncélos-tüzérezred: I-IV. SS-páncélos-tüzérosztály, egy 10 cm-es ágyús üteg és egy páncélozott tüzérmegfigyelő üteg, az 5/II. SS-páncélos-tüzérosztály önjáró lövegekkel felszerelve, a többi tüzérosztály gépvontatású;
5. SS-páncélos-felderítőosztály: egy páncélgépkocsi-század, négy páncélos-felderítőszázad lövészpáncélosokkal felszerelve, illetve egy ellátószázad;
5. SS-páncélvadászosztály: egy vontatott páncéltörőágyús-század és két vadászpáncélos-század;
935. SS-páncélos-utászzászlóalj: három páncélos-utászszázad, a 3. század lövészpáncélosokkal felszerelve;
5. SS-páncélos-híradóosztály: egy távbeszélő és egy rádiós század (részben lövészpáncélosokkal);
5. SS-páncélos-légvédelmi tüzérosztály: három gépvontatású vegyes (8,8 és 3,7 cm-es) üteg, egy önjáró 2 cm-es üteg és egy gépvontatású 3,7 cm-es üteg, valamint fényszóróüteg;
5. SS-páncélos tábori pótzászlóalj: öt kiképzőszázad;
5. SS-páncélos-karbantartó osztály;
5. SS-páncélos-utánpótlás-parancsnokság: ellátó és biztosító alakulatok.80
80 Stoves 1944 216. o., illetve Klapdor 379. o.
Az 5. SS-páncéloshadosztály 1945. január 15-i fegyverállományát a függelék tartalmazza.
1944. november 16-tól az 5. SS-páncéloshadosztály alárendeltségében harcolt a 23/I. „Norge” SS-páncélgránátos-zászlóalj és a 24/I. „Danmark” SS-páncélgránátos-zászlóalj is. A zászlóaljak eredetileg a 11. „Nordland” SS-páncélgránátos-hadosztály páncélgránátos-ezredeinek részét képezték, s csak később kerültek gyalogsági erősítésként az 5. SS-páncéloshadosztályhoz. A zászlóaljak egyenként zászlóaljtörzsből, híradószakaszból, három páncélgránátos-századból és egy nehézfegyver-századból álltak. Az állomány néhány német tiszt és altisztet leszámítva a „Norge” esetében főleg norvég, a „Danmark” esetében pedig dán önkéntesekből állt. Egyes források szerint mindkettő lövészpáncélos-zászlóalj volt, de erre egyértelmű bizonyítékot nem találtam.81 A 23/I. „Norge” SS-páncélgránátos-zászlóalj parancsnoka Fritz Vogt SS-Hauptsturmführer, a 24/I. „Danmark” SS-páncélgránátos-zászlóaljé pedig Hermann im Masche SS-Hauptsturmführer volt.82
81 Lásd Stoves 1994 226. o.
82 Tieke, Wilhelm: Korps Steiner. Nordland – Nederland. Nachträge zu den Truppengeschichten. (Melbeck, 1987., a továbbiakban: Tieke) 128-129. o.
94A támadás céljából ugyancsak a hadosztály alárendeltségébe utalták a német szárazföldi haderő 303. rohamtüzérdandárát is. Az önálló alakulatot 1944 novemberében szervezték meg az 1944. február 14-én felállított 303. rohamlövegdandár felfejlesztésével.
A különbség a két alakulat-típus között csupán annyi volt, hogy a rohamtüzérdandárok kaptak egy 4. (kísérő-gránátos-) üteget is, amelyet parancsnoki osztag, málhaoszlop, három Sturmgewehr–44 gépkarabéllyal felszerelt gépkocsizó gránátosszakasz (43-43 fő) és egy utászszakasz (48 fő) alkotott. Az üteg gránátosai védelmezték a rohamlövegeket az ellenséges páncélvadász-gyalogságtól és páncéltörő ágyúktól. Minden rohamlövegnek saját gránátosai voltak, akik feladatuk szerint állandóan a páncélos közelében tartózkodtak.
A 303. rohamtüzérdandár törzsütege három StuG. III (7,5 cm-es L/48-as) rohamlöveggel, három rohamlöveg-ütegének két-két rohamlöveg-szakasza négy-négy StuG. III (7,5 cm-es L/48-as) rohamlöveggel és egy-egy (2.) szakasza négy StuH. 42 (10,5 cm-es L/28-as) rohamtarackkal volt felszerelve. A három ütegparancsnok további két-két StuG. III (7,5 cm-es L/48-as) rohamlöveggel rendelkezett. A rohamtüzérdandár tehát 33 rohamlöveget és 12 rohamtarackot, összesen 45 páncélost számlált.83 Az alakulat parancsnoka 1944 szeptemberétől Günther Kokott őrnagy volt.84
83 Tornau, G. – Kurowski, Franz: Sturmartillerie. Fels in der Brandung. (Herford – Bonn, é.n.) 271-278. o.
84 Thomas, Franz – Weymann, Günther: Die Ritterkreuzträger der Deutschen Wehrmacht 1939-1945. Teil I: Sturmartillerie. (Osnabrück, 1985) 315. o.
1. páncéloshadosztály:
A hadosztály egyike volt a német páncélos fegyvernem három alaphadosztályának. 1935. október 15-től állították fel a német 3. lovashadosztály zömének felhasználásával. A második világháború első napjától részt vett a harccselekményekben, először 1939-ben Lengyelországban, majd a nyugati hadjáratban. A hadosztályt 1941 nyarától kizárólag a keleti fronton vetették be.
– Hadosztályparancsnok: Eberhard Thunert vezérőrnagy
– 1. vezérkari tiszt (Ia): H. U. Krantz vezérkari ezredes
1. páncéloshadosztály törzse a hadosztály-kísérőszázaddal;
1. páncélgránátos-ezred: I-II. páncélgránátos-zászlóalj, két ezredközvetlen (utász-, önjáró gyalogságilöveg-) század, I/1. páncélgránátos-század lövészpáncélosokkal felszerelve, a többi páncélgránátos-század terepjáró tehergépkocsikon;
95113. páncélgránátos-ezred: I-II. páncélgránátos-zászlóalj, két ezredközvetlen (utász-, önjáró gyalogságilöveg-) század, a 113/I. páncélgránátos-zászlóalj lövészpáncélosokkal felszerelve, a másik páncélgránátos-zászlóalj terepjáró tehergépkocsikon;
1. páncélosezred: ezredtörzs, I-II. páncélososztály (a 2. és 8. páncélosszázad idegen alárendeltségben más hadszíntéren, az 5. század feltöltés alatt Erfurtban);
73. páncélos-tüzérezred: I-III. páncélos-tüzérosztály és egy páncélozott tüzérmegfigyelő üteg, a 73/I. páncélos-tüzérosztály önjáró lövegekkel felszerelve, a másik két tüzérosztály gépvontatású;
1. páncélos-felderítőosztály: egy páncélgépkocsi-század és négy páncélos-felderítőszázad lövészpáncélosokkal, illetve egy ellátószázad;
37. páncélvadászosztály: egy vontatott páncéltörőágyús-század és két önjáró páncéltörőágyús-század (?);85
85 A források a páncélvadászosztály esetében nem egyértelműek.
37. páncélos-utászzászlóalj: három páncélos-utászszázad, a 2. század lövészpáncélosokkal;
37. páncélos-híradóosztály: egy távbeszélő és egy rádiós század (részben lövészpáncélosokkal); valamint egy szeroszlop.
299. (gépvontatású) légvédelmi tüzérosztály: három üteg;
81. páncélos-tábori pótzászlóalj: öt kiképzőszázad;
81. páncélos-utánpótlás-parancsnokság: ellátó és biztosító alakulatok.86
86 Stoves 1994 11-15. o.
Az 1. páncéloshadosztály 1945. január 15-i fegyverállományát a függelék tartalmazza.
Az 1. páncéloshadosztály 1. páncélosezredének rendelték alá a 24/I. páncélososztályt is. Az alakulat eredetileg a 24. páncéloshadosztály 24. páncélosezredének része volt, de 1943 szeptembere óta önálló (Panther-) páncélososztályként alkalmazták. Mivel az anyahadosztályt a német 1. lovashadosztályból szervezték 1941 novemberében, az alakulatok hagyománytiszteletből továbbra is lovassági alakulatjelöléseket és rendfokozatokat 96használtak. Így a 24/I. páncélososztály századai hivatalosan svadronok voltak, parancsnoka (1944. december 5-től Gert-Axel Weidemann) pedig Rittmeister (százados).87
87 V. Senger u. Etterlin, F. M. jr.: Die 24. Panzer-Division vormals 1. Kavallerie-Division 1939-1945. (Neckargemünd, 1962.; a továbbiakban: 24. Pz. Div.) 307. o.
A nyugati hadszíntéren elszenvedett veszteségek után a páncélososztályt 1944. november közepétől Bergenben töltötték fel. Az alakulatot eredetileg éjjellátó eszközökkel felszerelt Panther harckocsikkal látták el csakúgy, mint a szintén önálló alakulatként Magyarországra szánt 6/I., 11/I. és 130/I. páncélososztályokat.88
88 Jentz, Thomas: Der Panther. (Wölfersheim, 1997.; a továbbiakban: Jentz: Der Panther) 143. o.
Egyes források szerint 1944 legvégén vagy 1945 legelején a 24/I. páncélososztály 3. svadronjának egy Panther harckocsiját éjjellátó készülékkel felszerelve Magyarországon, Székesfehérvár körzetében titokban harctéri körülmények között is kipróbálták. A kísérlet valószínűleg egy Sd.Kfz. 251/20 60 cm átmérőjű infra-fényszóróval felszerelt lövészpáncélossal és egy ugyancsak éjjellátó eszközzel ellátott Sd.Kfz. 251 „Falke” („Sólyom”) páncélgránátos-gépjárművel közösen zajlott. Ez volt az úgynevezett „Sperber” („Karvaly”)-rendszer, amely a hatékonyabb német éjszakai gépesített hadviselést lett volna hivatva előmozdítani. A kísérlet egyes források szerint igen eredményes volt.89
89 Anderson, Thomas – Wai, Vincent: Panther. (Hong Kong, 1996.; a továbbiakban: Panther) 64. o.
Más források viszont arra utalnak, hogy a nem teljesen meggyőző eredmények után a négy páncélososztály Panthereiből a már beszerelt éjjellátó eszközök mindegyikét eltávolították.90 Abban minden rendelkezésre álló forrás megegyezik, hogy a 24/I. páncélososztály 1945. január közepén Magyarországra szállított harckocsijai éjjellátó eszközök nélkül érkeztek.91
90 Jentz: Der Panther 143. o.
91 Lásd 24. Pz. Div. 307. o., Panther 64. o., illetve Jentz: Der Panther 143. o.
Az önálló páncélososztály éjjellátó eszközökkel való felszerelése ellen szól az a tény is, hogy az alakulat harckocsijainak döntő többségét Magyarország felé történő szállítása alatt, útközben kapta meg. A törzsből, a törzsszázadból, az ellátószázadból, egy műhelyszakaszból és a 24/4. páncélossvadron 14 Panther harckocsijából álló szállítmányhoz Breslauból 34 darab, Sennelagerből nyolc darab, Grafenwöhrből pedig négy darab Panther harckocsit vártak. Így egészült volna ki a páncélososztály állománya 60 harckocsira, amelyek négy páncélosszázadba (svadronba) kerültek beosztásra.92
92 HL KTB/HGr. Süd Fernschreiben an Armeegruppe Balck am 15. 1. 1945. (628. tekercs 7 212344. felvétel). A korábban Normandiában harcolt osztály a keleti fronton még nem szerzett harci tapasztalatot.
97A 24/I. páncélososztály 1945. január 17-én estig ugyan teljes létszámban beérkezett gyülekezési körletébe, de a Balck-seregcsoport vezérkari főnöke 23 óra 10 perckor azt jelentette a Dél Hadseregcsoport vezérkari főnökének, hogy a páncélososztály még nem teljesen harckész, ezért csak a támadás megindulása után vethetik be.93
93 HL KTB/HGr. Süd Kriegstagebuch vom 17. 1. 1945 (628. tekercs 7 212389. felvétel).
3. páncéloshadosztály:
A hadosztályt 1935. október 15-től állították fel, mint a német páncélos fegyvernem harmadik alaphadosztályát. Az 1939-es lengyel és az 1940-es nyugati hadjárat után 1941. június 22-től a háború végéig a keleti fronton alkalmazták.
– Hadosztályparancsnok: 1945. január 26-ig Wilhelm Philipps altábornagy, 1945. január 26 – 1945. január 29. Wilhelm Söth ezredes (megbízva), 1945. január 30-tól Wilhelm Söth vezérőrnagy
– 1. vezérkari tiszt (Ia):
von Rotberg vezérkari őrnagy
3. páncéloshadosztály törzse a hadosztály-kísérőszázaddal;
3. páncélgránátos-ezred: I-II. páncélgránátos-zászlóalj, két ezredközvetlen (utász-, önjáró gyalogságilöveg-) század, a 3/I. páncélgránátos-zászlóalj lövészpáncélosokkal felszerelve;
394. páncélgránátos-ezred: I-II. páncélgránátos-zászlóalj, mindkét zászlóalj terepjáró tehergépkocsikon szállítható;
6. páncélosezred: ezredtörzs, I-II. páncélososztály (a korábban önállóan alkalmazott 6/I. páncélososztály Magyarországon ismét csatlakozott a hadosztályhoz);
75. páncélos-tüzérezred: I-III. páncélos-tüzérosztály és egy páncélozott tüzérmegfigyelő üteg, a 75/II. páncélos-tüzérosztály önjáró lövegekkel felszerelve, a másik két tüzérosztály gépvontatású;
3. páncélos-felderítőosztály: egy páncélgépkocsi-század, két (2. és 3.) páncélos-felderítőszázad, egy (4.) lövészpáncélos-század, ellátószázad;
98543. páncélvadászosztály: egy vontatott páncéltörőágyús-század és két vadászpáncélos-század;
39. páncélos-utászzászlóalj: három páncélos-utászszázad, a 3. század lövészpáncélosokkal felszerelve;
39. páncélos-híradóosztály: egy távbeszélő és egy rádiós század (részben lövészpáncélosokkal);
314. (gépvontatású) légvédelmi tüzérosztály: két nehézüteg és egy vegyes üteg;
3. páncélos-utánpótlás-parancsnokság: ellátó és biztosító alakulatok.94
94 Stoves 1994 25-29. o.
A 3. páncéloshadosztály 1945. január 15-i fegyverállományát a függelék tartalmazza.
A támadás napján a 3. páncéloshadosztálynak rendelték alá a 219. rohampáncélos-osztályt is.
Az alakulatot 1944. szeptember 30-án állították fel a 237. rohamlövegdandár és a 216/4. rohampáncélos-század erőinek felhasználásával. A három rohampáncélos-századból álló osztályt – állományában 28 darab, 15 cm-es tarackkal felszerelt Sturmpanzer IV (Sd.Kfz. 166) páncélossal – 1944. november végén vezényelték Magyarországra, s ettől kezdve résztvett a dunántúli harcokban.95
95 Panzertruppe 174. o.
Az ilyen alakulatot a német gyalogság harcának megkönnyítésére, általában tábori erődítések rombolására és élőerő ellen vetették be. Harckocsikkal és önjáró lövegekkel szemben ezek a rohampáncélosok gyakorlatilag tehetetlenek (és védtelenek) voltak.
A IV. SS-páncéloshadtest alárendeltségében – a támadás első néhány napján – bevetésre került az 1335. rohamlövegosztály is. A név tulajdonképpen egy Jagdpanzer 38(t) Hetzer vadászpáncélosokkal felszerelt páncélvadászszázadot takart. A német haderőben gyakran alkalmazták azt az eljárást, hogy ha egy gyaloghadosztály páncélvadászosztályának vadászpáncélos-százada „elárvult”, vagyis anyahadosztályát szétverték vagy feloszlatták, a vadászpáncélos-századot önálló páncélvadász-alakulatként tovább alkalmazták hadtestek, illetve hadseregek páncéltörő tűzrendszerének támogatására. 99Ezek az alakulatok négyjegyű hadrendi számot kaptak (1 + az egykori páncélvadászosztály száma, ami jelen esetben a Kisinyovnál 1944 augusztusában szétvert, majd feloszlatott 335. gyaloghadosztály 335. páncélvadászosztálya volt). Az 1335. rohamlövegosztály 1945. január 16-án 16 Hetzerrel rendelkezett, ebből hat vadászpáncélos volt bevethető állapotban.96
96 BA-MA Karte RH-2 Ost 5287.
Az SS-páncéloshadtest páncélosalakulatai jelentős tüzérségi megerősítést is kaptak. Hadtestközvetlen tüzéralakulatként alárendeltségébe utalták a 403. népi-tüzérhadtestet és a 17. népi-sorozatvető-dandárt is.
A népi-tüzérhadtesteket 1944 őszén kezdték szervezni, közvetlenül azt követően, hogy Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezetője a német tartalékhadsereg felett is átvette a parancsnokságot. Összesen 13 népi-tüzérhadtestet állítottak fel, ezek közül több alakulat az 1944. december 16-án kezdődött ardenneki német támadás során hatásos tűztámogatást nyújtott. Két különböző állománytáblával kerültek felállításra. Az egyik típus öt tüzérosztálya 75 löveggel rendelkezett, s egy sortüzével 2 223 kg lőszert zúdított a célra. A másik szervezési típus öt tüzérosztályának 72 lövegével ez a mennyiség 1 353 kg volt. Néhány népi-tüzérhadtest 1945 elején kapott egy hatodik tüzérosztályt is.97 Sajnos a rendelkezésre álló források nem teszik egyértelművé, hogy a 403. népi-tüzérhadtest melyik szervezési típussal rendelkezett, de a Dél Hadseregcsoport hadinaplójában elszórt néhány adatból arra következtetek, hogy a 75 löveggel felszerelt első típusba tartozhatott. Egy 1945. január 28-i irat a tüzérhadtest hat osztályáról rendelkezik.98 Ezért úgy vélem a 403. népi-tüzérhadtest állományába hat tüzérosztályban összesen 102 löveg és aknavető tartozott az alábbi szervezésben:
97 Fleischer, Wolfgang: Das letzte Jahr des deutschen Heeres 1944-1945. (Wölfersheim, 1997.; a továbbiakban: Fleischer: Heer) 173-174. o.
98 HL KTB/HGr. Süd Funkspruch an Oberkommando d. HGr. Süd Ia am 28. 1. 1945. (628. tekercs 7 212783. felvétel).
– I. tüzérosztály három üteggel, összesen 18 darab 7,5 cm-es 7 M85 tábori ágyúval
– II. tüzérosztály három üteggel, összesen 18 darab 8,8 cm-es M43 tábori ágyúval
– III. tüzérosztály három üteggel, összesen 18 darab 10,5 cm-es l.F.H. 18 könnyű tábori tarackkal
– IV. tüzérosztály két üteggel, összesen 12 darab zsákmányolt szovjet 122 mm-es M38 tábori tarackkal
– 100V. tüzérosztály két üteg 21 cm-es M18 mozsárral és egy üteg 17 cm-es ágyúval mozsár lövegtalpon, összesen 9 löveggel
– VI. (aknavető-) tüzérosztály 27 darab 21 cm-es nehézaknavetővel.99
99 Fleischer: Heer 173-174. o.
Sajnos az egyes időszakokban bevethető tűzeszközök mennyiségéről a források hallgatnak. Véleményem szerint a tárgyalt hadiesemények első felében (január 27-ig) az eszközök 90 százaléka lehetett bevethető, a második periódusban pedig 75-80 százaléka, az anyagi veszteségeket is beleszámítva.
A 17. népi-sorozatvető-dandár 1945. január 9-i állománytábla alapján két népi-sorozatvető-ezredből állt. Az egyik ezred három sorozatvető-osztályából kettő 18-18 darab 15 cm-es Nebelwerfer 41 sorozatvetővel, egy osztálya pedig 18 darab 21 cm-es Nebelwerfer 42 sorozatvetővel rendelkezett. A másik ezred a két 15 cm-es osztály 36 vetője mellett rendelkezett egy 18 darab 30 cm-es Raketenwerfer 56 rakéta-sorozatvetővel felszerelt osztállyal is. A dandár teljes feltöltöttség esetén összesen 108 sorozatvetővel és 2 933 főnyi létszámmal rendelkezett.100
100 Fleischer: Heer 198. o. A 15 cm-es osztályok elméletileg rendelkezhettek egy önjáró üteggel is nyolc 15 cm-es önjáró sorozatvetővel (Panzerwerferrel), de erre a Magyarországon harcoló 17. és 19. népi-sorozatvető-dandárok esetében nem találtam bizonyítékot.
Mivel a bevethető eszközökre utaló adatok ezen alakulat esetében is hiányoznak, a bevethető eszközök aránya véleményem szerint úgy alakulhatott, mint a 403. népi-tüzérhadtestnél.
