184. A HÉTRŐL
184. A HÉTRŐL
A rettenetes kis könyvre mindnyájan emlékezünk talán. Az édesapánké, az édesanyánké vagy a nevelő bácsinké volt ez a kis könyv. Minden csínytevésünk megírva vala a kis könyvben, melyet, oh, be szerettünk volna megtalálni. Most az ifjúságunkat keressük többnyire olyan makacs gerjedelemmel, mint azt a rettenetes kis könyvet kerestük valaha. Hogy jutott most eszünkbe e legenda a legifjabb ifjúkorból, alig adhatnánk róla számot. Újra kerestük a kis könyvet, melyben minden titok meg vagyon írva, s ki próbáltunk olvasni belőle egy pár sor írást. Itt következnek, ha jól olvastuk:
*
…A császár a Kossuth-kutyák között… Hát a lázadókkal ismét alkudoznak? Így persze vérszemet kapnak.
Az a Lobkowitz is csak a Nemzeti Kaszinóban tud hencegni. Egy kicsikét összelövetni a kedves Ofen-Pesthet, azaz pardon, Buda és Judapestet! Majd lenne ott rend… A. E. J. O. U. Főképpen O. Ottó tudná!…
Paar és Bolfras
*
Máramarosszigetre kellene mennem, s Budapesten kell tanyáznom. Mit akarnak énvelem? Most már talán még kellenék is? Már én se sokat mernék csinálni. Az éjjel gonosz álmom volt. Megfordult a história. Egy Beöthy adminisztrátor ült Biharon, s egy Tisza küzdött ellene. Gonosz álom, s lehetetlen. De vajon nem az adminisztrátorok következnek ezután? Alig várom, hogy szaladhassak Máramarosszigetre a kálvinista papjaim közé…
Gróf Tisza István
*
Most már csak egy kis bátorság kellene s én volnék a tetőn… Még muszkát sem kellene vezetnem. Legalább egyelőre. Csakhogy kellemetlen, ha az ősök közül egyet Ödönnek hívtak!…
Gróf Zichy János
*
Mit csináljak a debreceni határozattal? Hlatky Endrének van annyi szerencséje, mint Rimler Károlynak. Jó időben nyaral ő is. Szeretném, ha Szokoly Tamás volna most a nagyváradi szabadelvű párt helyettes elnöke. Ő ötletes ember, s kivágná magát valahogy.
dr. Hoványi Géza
*
Csak már Nagyváradon lehetnék. Nincs az exlexben vesztes, csak én. Nincs szubvenció, de van deficit, s mikor a bőröm különben is borsózik Orosházától, az orosházai lap azt a kedves figyelmeztetést küldi, hogy az orosházai intelligencia nagyigényű, s én kevés újdonságot ígérek Orosházának, aztán a társulatom is hiányosnak látszik… Hogy miért nem színigazgató Pitreich közös hadügyminiszter úr!…
Somogyi Károly
*
Én sem utazom többet Nagyváradra.
Márkus Aranka
*
A magyar bortermelők Nagyváradon gyűléseznek. Valamikor Pécs volt a magyar borfőváros. Csak nem azt jelenti ez, hogy Pécs után Nagyvárad jön sorra? Nem lehetne valami olyan városból csinálni borközpontot, amelynek a vidékén nem termelnek bort?…
Kétkedő Ivor
*
A kis könyv kínált még egy sereg titkot. De becsaptuk s félredobtuk. Miért tudjuk meg a titkokat? Úgy szép a világ, ha rejtelmes, s csak addig szép, míg az…
Nagyváradi Napló 1903. augusztus 23.
