9. MADAME KAUFMANN PÖRE
9. MADAME KAUFMANN PÖRE
Párizsból az a hír jön, hogy a bíróság fölmentette Madame Kaufmannt. Nem valami szenzációs hír. Aligha fog tíz magyar olvasó akadni, aki emlékében megtartotta azt a kázust, mely madame Kaufmannt a bíróság elé juttatta. Ellenben fog az esetre emlékezni Nagy Ferenc volt államtitkár, aki néhány héttel ezelőtt a magyar kormányt képviselte egy igen jeles párizsi ünnepen.
A százéves „Code-Napoléon”-t, a francia polgári törvénykönyvet ünnepelték a franciák s velük csaknem egész Európa jogászai. Gyönyörű gyülekezetben éppen a francia igazságügyminiszter szónokolt. Egyszerre csak óriási lárma támadt.
– Le a Code-Napoléonnal! Rabszolgákká tette a nőket. Nem illik ünnepelni!…
Fölindult, magukból kikelt, elegáns hölgyek igyekeztek a díszes terembe jutni. Apró ballonok repültek be az ajtón, haragos fölírású zászlócskákkal. Alig tudták a teremőrök lecsendesíteni vagy eltávolítani a lázban lángoló hölgyeket, kiknek a vezére madame Kaufmann volt, a harcos feminista nők egyik legharcosabb vezére. Ugyanez időben Párizs utcáin itt is, ott is tüntető hölgycsoportok jártak. Egy téren elégették a „Code-Napoléon”-t, No, volt témájuk a francia lapoknak!…
Az ünnepet megtartották mégis. Voltak ékes éloge-ok. A külföld képviselőit és tudósait nagyban vendégelték. Eközben pedig már kész volt a bizottság a „Code-Napoléon” revíziójára.
Most pedig, íme, a bíróság fölmentette a csendháborítás, izgatás és egyéb nagy bűnök miatt vádlottat: madame Kaufmannt.
Ez igen érdekes ítélet ám, mert a bíróság szinte azt mondja ítélete indoklásában, majdnem szóról-szóra, hogy a nőknek, de a férfiak nagy részének is, van okuk elragadtatva nem lenni a napoleoni eszméktől s a „Code-Napoléon”-tól.
A „Code-Napoléon” többé-kevésbé minden mai polgári társadalomnak kódexe.
Egy belga tudós azt írja nagyon szellemesen róla, hogy ez a mai jogéletnek a polgári epopeája.
És ez a polgári hősköltemény – a madame Kaufmann esete is azt mutatja – nemsokára a múlt dala lesz. Egyenlőre félénken, de kezd felvonulni a tételes jog terén is a teljes jogot követelő nő. Ezt a szép kilátást a kevés számú magyar feministáknak is el kell könyvelniök.
A polgári társadalmat kezdi áthatni egy nagy igazság. Ez az igazság pedig olyan, hogy a szocialistáknak van okuk rettegniök tőle. Az élethez, az érvényesüléshez jogot nyert nő teljesen a polgári társadalom híve lesz. Nemcsak hálából, de természeti törvényekből is. A szocialisták a tulajdont és a házasságot ostromolják legjobban. A nők pedig mihelyst fölszabadulásuk reménysége bizonyos, a legkérlelhetetlenebb védelmezői lesznek a mai társadalom e két alapjának.
Ezt lassan-lassan saját érdekükben át kell látniok a mai társadalom érdekelt híveinek. A francia bíró, szellemesen ezt mutatta, jelezte meg a madame Kaufmann pörében…
Budapesti Napló 1905. január 18.
