41. JEGYZETEK A NAPRÓL
41. JEGYZETEK A NAPRÓL
I.
Ogyessza és Cannes
Ogyessza és Cannes
Ogyesszában nem élnek nagyon vígan az emberek. Annál vidámabban élnek bezzeg Cannes-ban. Aki ismeri a Rivierát, tudja, hogy Cannes valóságos fiók Oroszország. Mulatós nagyhercegek innen automobiloznak Monte-Carlóba. Most egy éve engem is majdnem elütött egy nagyhercegi töfftöff. A Meridien-villa körül ácsorogtam, hova sebesült orosz katonatiszteket hoztak Mandzsúriából. A sebesült tisztek is meggyógyulhattak azóta. A nagyhercegek pedig többen vannak Cannes-ban, mint valaha. Az orosz arisztokrácia is nagyobb exódust csinált az idén, mint rendesen. Él és mulat a legelőkelőbb Oroszország. Cannes-ban, szép Riviérán. Csak a cár nem lehet ott s bizonyos, fájlalja is ezt. Sőt Ogyesszából is szívesebben ment volna sok ezer ember Cannes-ba, mint a mészárszékre. De van egy ideánk. Hátha Franciaország is belemenne. Cannes-t adják át a franciák a Romanovoknak. Költözzön ide a cár, a nagyhercegek, milliomos arisztokraták, főpópák, elnyomó Krőzusok, nagy katonák. Mit akarnak ők avval a kellemetlen és nem mulatságos Oroszországgal. Bizony ha odaköltöznének, nemsokára Ogyessza is volna legalább is olyan vidám hely, mint Cannes.
II.
Vilmos és a reformátor
Vilmos és a reformátor
A berlini császári palotába egy szerencsétlen, bolond paraszt rontott be, ki őrülten kiabálva mondta el, hogy ki és mi?
– Eresszetek be a császárhoz. Én a világ reformátora vagyok. Én azt akarom, hogy az emberiség tisztelje a tekintélyeket. Azt akarom, hogy a császár szava isten szava legyen, s ha a katonáit háborúba küldi, ne hozzanak neki rabot. A császár félelme legyen a világ alapja. Mert a császár minden. Ő művész, ő katona, ő muzsikus, ő politikus. Ő minden, minden. Én is éppen ilyen vagyok. Engedjetek hozzá, a császárhoz.
Mint Berlinből jelentik, Vilmos császár igaz részvéttel nézte végig, míg a rendőröknek sikerült a szegény, dühöngő parasztot megfékezniök.
III.
A Tesch-dinasztia
A Tesch-dinasztia
Az ősiség különös valami. Intézménynek és érzésnek is. Példa rá a Tesch-dinasztia. A dinasztia feje ez idő szerint a francia köztársasági elnök konyhájának a főszakácsa. De a Tesch-család nem jöttment család, mint a Loubet-é. Nem ártott neki a nagy forradalom, az első császárság, a restauráció, semmi, semmi. Nem ártott neki Sedan, a Dreyfus-ügy. XIV. Lajos óta mindig a Tesch-családból került ki az államfők szakácsa. Már most tessék elképzelni, hogy nézhet egy ilyen főszakács Loubet-ra, ki ma-holnap nem lesz köztársasági elnök. Végtelen lenézéssel. Ha pedig önök ezt nem hiszik, nem ismerik önök a születési arisztokráciát.
1905. december 10.
Pont
