1825. Magyar nyelv.
1825. Magyar nyelv.
Végre a kormány kénytelen volt egybehívni az országgyülést 1825-ben. Ez az országgyülés egyike a legnevezetesebbeknek alkotmányunk történetében, mert akkor kezdődött meg a magyar nemzeti állam kiépítése, melynek alapköveit már 1790-ben lerakták ugyan, de a közbejött események következtében a nagy reformmunka abba maradt. Most már szinte pihenés nélkül haladt tovább és tovább. 1830-ban a VIII. tvczikk a törvény szövegében egyenranguvá tette a magyar nyelvet a latinnal, a törvényhatóságokban s a törvényhatóságokkal szemben a helytartótanácsnál is hivatalos nyelvvé emelte. Abauj vármegyében 1831. január 26-án hirdették ki a szentesitett törvényt s azt nyomban életbe is léptették.
A vármegye különben már 1790-től fogva példásan viselte magát a magyar nyelv ápolásában. Ő karolta föl 1793-ban a szinészetet, melynek támogatására járásonkint gyüjtetett, állandósitása végett pedig a királyhoz feliratot intézett. 1825-ben a Kassára is eljáró miskolczi szintársulat biztositására a vármegye 4769 frt 40 krt gyüjtött; 1830-ban pedig három évre maga biztositotta a kassai magyar szintársulatot; a budapesti nemzeti szinházra még 1515–17-ben gyüjtött 2290 frtot, mely a nemzeti szinház létesitésekor 4077 frtra emelkedett kamataival. A magyar nyelv terjesztése érdekében annyiszor áldozatot hozott vármegye tehát természetszerüleg örömmel kezdte meg a magyar nyelv hivatalos használatát.
