1869-iki képviselőválasztás.
1869-iki képviselőválasztás.
Az új országgyűlést Szentgyörgy hó 20-ára hívták össze s megindult az egész vármegyében a küzdelem a Deákpárt és a szélbaliak között. Olyan hevesek voltak e pártharczok, hogy Baján az erőszakoskodások és korteskedések miatt a belügyminiszternek kellett ráírnia a vármegyére, hogy csináljon rendet. De Baján még túltett Zenta, a hol január 10-én, vasárnap délutáni istenitisztelet után Majoros István főbíró dobszóval csődítette őssze a városi lakosságot a városház udvarára s ott, egy előre elkészített emelvényről, végeredményében a legnagyobb ingerültséget szülő s az immár királyilag szentesített törvények fennállását, keletkezését és irányzatát, valamint a magas országgyűlés és a hazai törvényes kormány s megyei hatóság tekintélyét s üdvös működését támadó nyílt beszédet tartott. Elmondta az országgyűlés volt többségét a kormánynyal együtt muszkavezetők, kicsapott főispánok, köpönyegforgatók, népámítók és zsoldosok hadának, kik a koronás fejedelmet tanácsaikkal rossz útra terelik s a fennálló törvényeket, – a közgyűlési jegyzőkönyv szerint, – „gaz, aljas és erkölcsrontó epithetonokkal illetni nem átallotta, sőt eme vakmerő állítását saját vallomásában is beismerte.” Ezenkívül arra szólította fel a népet, hogy tömegesen kérjék s szükség esetén kényszerítsék rá a vármegye törvényhatóságát a községi képviseletről hozott határozatának visszavonására; és mindezeket mint a város bírája, hivatalosan tette, ezzel hatáskörét, a „jog, igazság és törvény” korlátait túllépvén, hivatalos esküjét megszegte s nemcsak hogy a felsőbbség iránti tiszteletről és engedelmességről megfeledkezett, hanem nyíltan arra törekedett, hogy a békés polgárokat izgalmas beszédje által feltüzelje és félrevezesse s beszédeit magukévá tevén, a közrendet és békét veszélyeztető tüntetésük, vagy épen bűnös cselekmények terére lépjenek, bár épen ő lett volna hívatva attól elterelni őket. És még mindezeken felül azzal az állítással is ki mert állani a nép elé, hogy Zenta város megválasztott községi képviselői között „aljas, piszkos jellemű emberek vannak, a kik állásukra nem méltók.” Mindezek miatt a vármegye Majoros István főbírót állásától felfüggesztette. Azon a közgyűlésen, hol ez határozattá lett, jelen volt maga a vádlott is, a ki rendkívüli indulatba jött s újabb gorombaságokat halmozott ellenségeire. Erre a közgyűlés azonnal megfosztotta őt hivatalától s nevét kitörülte a vármegye tisztviselői közül. Ilyen nagy izgalmakkal volt tele ez a korszak, s az első képviselőválasztás ideje az alkotmányos kiegyezés alatt. A választás után meg szeri-száma nem volt a sok vizsgálatnak s a visszaélések és erőszakosságok miatti panasznak.
A polgári törvénykezési új rendtartást ez évben léptették életbe s ennek specziális viszonylatait a vármegyei ügyekhez, a májusi közgyűlés részletesen megállapította. Ugyanekkor állították fel az iskolai tanácsot is. Az alföld–fiumei vasútvonalnak a Dunától Zomborig terjedő szakaszát május 9-én járta be a megyei küldöttség.
