Földvárak
Földvárak
Az eddig ismert földvárakat három kategóriába sorozhatjuk: ú. m. kör alakúra, kívül meredek magas földfallal, minden árok nélkül; alacsonyabb töltésű köralakúra, melynek töltése mellett kívül árok van; végül: négyszögalakúra. A fentebb ismertetett „római sánczok”-on kívül még a következő sánczokat és földvárakat ismerjük: Alsókabol határában találjuk a „Hajdú-sánczok”-at. Az Apatin melletti „Kis-sáncz” bejárása alkalmával Cziráky két köralakú földvárat talált. Ezeket a nép „Rundell”-nak nevezi.
A Baja-Rém és Jánoshalma irányában húzódó ú. n. „Ördög-árok”, Roediger feljegyzése szerint, Bátmonostornál kezdődik; Rómer szerint pedig Jánoshalmától Halas irányában tart. Bács határában, a Trsanik-pusztán és a Szent Antal-kápolnánál levő halmok mellett, négyszögalakú földvárak vannak. Az első a Mosztonga mellett van; a másik pedig „Demir-kapu” néven ismeretes.” Bácsalmáson a „Gradina” dűlőben szintén régi vár nyomai láthatók. Bácsföldvár fölött, az ú. n. „Csonthalom” mellett, a „nagy római sáncz”-nál, egy nagyobb földerőd állott, melyről Marsigli is megemlékezik. Az egykori földvárat a Tisza töltésének építése alkalmával elhordták. Állítólag a község is ettől a földvártól vette a nevét. Nádalja felé, a „Nagy-járás” dűlőben, a „kis római sáncz”-tól nyugatra, még három, négyszögben épített földvár nyoma látható. Bácskertes táján feküdt az egykori Gyűrű-Hetes. Ez is valamely földvártól vagy sáncztól kapta a nevét. Bezdánban szintén sánczokat emlegetnek; Bogyán határán pedig Roediger fedezett fel földvárakat. Boróczon, a községtől keletre, Dunabökény irányában, egy körsánczczal körülvont földvár van.
A „Cservenka” szó „vár”-at jelent; e község is nyilván valamely földvártól vette a nevét. Csurogon a „nagy római sáncz” mellett szintén volt egy földerőd, melynek köralakban vonuló sánczai a Tiszára támaszkodtak. Marsigli szerint „római váracs” volt.
Dernyén, az ú. n. „Branyavina-sumá”-ban két kisebb földvár van. A dernyei és vajszkai határ között levő négyszögalakú földvárat Cziráky közelebbről is megvizsgálta. Nagysága: a déli szöglet mellett 58×38 lépés. Kapuja nyugatra nyílik. Árkába a Mosztonga vizét eresztették, a mely épen mellette folydogál. Doroszlón, az ú. n. „Róka-dűlő”-ben egy csaknem teljesen leszántott földvár nyomai láthatók. Cziráky ezt is megvizsgálta. Átmérője 140–145 m, a sánczok magassága 56–60 cm. Ugyanolyan cserepek találhatók benne, mint a gombosi földvárban: tehát azzal egykorú lehet. Ugyanott a puszta-egyházi erdőnél, a Gombosról vezető úttól 383 lépésnyire éjszakra, a „római sáncz” átvágásának befelé eső részén, két kis (27 lépés átmérőjű) földvár van. A gyűrűk egy m. magas töltésből és körülfutó árokból állanak s a nagy sáncztól mintegy 8–10 m-nyire fekszenek. – Dunabökény határában, a „Morgács-erdőben” egy körsánczos földmű ismeretes.
Gomboson két földvárat ismerünk. Mind a kettőt Cziráky fedezte fel. Alakjuk szabálytalan kör. Az első átmérője: 850 m. A sánczok szélessége 6–7 m., az ároké 3–4 m. Az árok a külső oldalán van, de már alig néhány dm. mély. A római sáncz kanyarulatában fekszik. A vár erősebb külső falát a három oldalról párhuzamosan haladó „római sáncz” alkotja. A benne talált edénytöredékek a népvándorlás-kor végéről valók. Ugyanott egy második kisebb földvár, az első földvár és a „római sáncz” között fekszik. Átmérője: 76×109 m. Ez még inkább el van laposodva. Az első földvár körül 25–30 lépés széles, 7–8 dm. magas, kerek dombocskák láthatók. Cziráky ezekből hármat megásatott. Belsejükben hamuréteg között állati csontmaradványokat és edénycserepeket talált. Ilyen körben fölsánczolt helyekről tesz említést Rónai is. Ez építményekből, a bácsszentiváni erdőben Borovszky Samu dr. egyet szintén megásatott.
Küllődön, a rétségben, közel a Dunához, az 1887. évi szárazságkor egy régi köralakú erősség nyomai fedezték fel, melyet kettős árok vesz körül. Grosschmid 14Gábor vizsgálta át. Átmérője 90×50 m. Az árok három m. széles és három m. mély. A terület neve, melyen a romok vannak: „Schlossriegel”. Mint erősség már a középkorban is szerepelt.
Madarason, a „Sanacz” nevű pusztán egy földvár maradványa látható. Mellette négy halom. Magyarkanizsa határán, a „Kőrös-ér”-nek a Tiszába való torkolásánál Marsigli egy ma már ismeretlen római sánczot említ. Martonoson, a Tisza partján régi erődítések nyomai láthatók. Martonos fölött, a „Vaskapu” nevű határrészen, egy földvár romja és nem nagy távolra négy nagy halom áll. A hajdani „Vastorok” is ezen a tájon feküdt s arról a határnak ezt a részét „Ostorok”-rak vagy „Ostorká”-rak nevezik. Roediger említi, hogy Martonostól Becséig sánczok húzódnak, melyek környékén földvárak és ősemberi telepek konstatálhatók. Mélykúton, a Sánczhegy nevű halom mellett, régi földvár maradványát találjuk. Monostorszegen, a Szauerborn-féle szálláson, a Ferencz-csatornai őr háza irányában, a téglaégető gödröktől nem messze, egy négyszögű földvár ellaposodott sánczai láthatók.
Nemesmiliticsen, fenn a Telecskán, az őrszállási út mellett, körsánczok nyomai vannak, de már nehezen kivehetők, mert elszántották őket.
Kossuthfalván, a község mellett, 1840-ből egy „Vaskapu” (Demier-kapia) nevű völgy említtetik. Ez az említés összefüggésben lehet valamely földvárral, mely egykor e tájon volt. Ósóvé határában, a;,Járás-földek”-en földsánczok maradványait konstatálta Roediger. Ópalánkán, az ú. n. „Obrada” dűlőben egy 175 méter átmérőjü, még ma is majdnem ép földvár nyomai láthatók. Roediger itt ásatott is. A hajdani „Vaskapu” is e tájra esik; valószínű, hogy ez, valamint a mai község is, a földvártól nyerte a nevét. Óverbászon a „Csarnokdűlő” déli részén fekvő földvárat (Ring) a Bács-Bodrog Vármegyei Tört. Társulat megbízásából Kiss Gyula odavaló jegyző kutatta át. A földvár Óverbász határának déli részén, a községtől mintegy öt km-re fekszik. Kerülete 465 m. Átmérője: ÉD irányban 192 m, KNy = 228 m. Magassága 4–6 m. Két kapu van rajta. A földvár belsejében, annak középrészén megejtett ásatás során, egy és fél m. mélységben egy felül csonka, alul lyukas kőkorsót; két és fél méter mélységben tűzhelyeket, cserépdarabokkal vegyesen csontokat találtak. Az edényfélék a népvándorlás korából származnak. U. o. a Ferencz-csatorna jobb partján, közel a szenttamási határhoz, a csatorna ősi medrétől körülbelül 18 ölnyire, egy nagy öböl közelében, egy 22 öl átmérőjű kerek magaslat áll, mely mintegy hat öl széles és fél öl mély árokkal van körülvéve. Egy kapuja van.
Palonán, a bácsújlaki út mellett, a „parlagi földek”-en és a „Morgácserdő”-ben ugyancsak földvár maradványai láthatók. Parragon, Hódság felé, a vasút mentén, továbbá Pinczéden, Paripás felé „Csongrád-fekete-vár” név alatt, szintén földvármaradványokat találunk.
Szilbereken, a „Belo brdo” pusztán sánczok; a „Katharinaberg” nevű határrészen pedig, egy halomcsoport közelében, földvár nyomaival találkozunk. Sajkásgyörgye határában, a községtől dél felé, a „Klisza” nevű területen vársánczok vannak. Szond táján feküdt a hajdani „Vasas-kereki”. A szondi határszélen Cziráky egy 140–150 m. átmérőjű és 40–50 cm. magas körsánczú földvárat konstatált, mely a római sánczczal összefüggőnek látszik. Sztapáron, a zombori „Zsárkovácz szállás” felé húzódó hosszas földháton levő halmok mellett az egykori földvár nyomai még ma is kivehetők.
Tiszaistvánfalván, a „római sáncz” átjáróját a nép „Vaskapu”-nak nevezi, a mi összefüggésben van a nevezett sánczok vonalán található földvár emlékével. Titelről Mozsorra menve, Mozsor felett a „Titeli fennsík”-on egy kettős körsánczczal körülvett dombot találunk, a melyet „Magyarszki-grád” néven ismernek. Turján, a községtől kilencz kilométernyire, egy régi földvár körsánczai még ma is jól láthatók.
Újverbász és Kula között lehetett az egykori „Várszög”. Újvidéken a „Vaskapunak” nevezett határrészen három halom és földvár maradványairól történik említés.
Vaskúton, a községtől éjszakra, tizenkét halom mellett fekszik az ország egyik legnagyobb és legépebben fennmaradt földvára. E várat Rómer fedezte fel. Alakja kör. Kívül nincsen árka, hanem a földet máshonnan hordták belé, részben a vár közepéből szedték. Belseje teknős, de úgy, hogy a sáncz lejtője lassan emelkedik. Belülről könnyen fel lehet kapaszkodni rája; külseje azonban rendkívül 15meredek: csaknem úgy áll, mint a függélyes fal. A töltés magassága 20–25 m; szélessége az alapnál 40–50, a csúcsnál 15–20 m. A köralakú erőd egész területe másfél hold lehet. Kapuja nyugatra néz. Rómer e földvárat a közelében felkutatott halmokban talált leletek után népvándorláskorinak tartja. 1903-ban Cziráky is ásatott benne. Wekerlefalván egy szabálytalan félkörű töltésű földsánczolat nyomait találjuk.
Zombor határán, a „Gradina” pusztán földvár maradványai, a „Cservenka” városrészben pedig sánczok és erődítések nyomai vannak. (Steltzer Frigyes feljegyzése.) Zsablyától keletre a Tisza és az „Almás-ér” által alkotott félszigeten régi kis erőd nyomait találta Marsigli s annak rajzát is közölte. Ugyanott Temerin felé és Mozsor felé is földvárakat találunk.
