A bácsi érsekség alapítása. Kersztes hadjáratok.
A bácsi érsekség alapítása. Kersztes hadjáratok.
I. László király uralkodása alatt, 1094-ben, a kalocsai érsekségben nagy változás történt. A király ugyanis az érsek székhelyét Bácsra tette át, a már meglévő kalocsai káptalan mellé pedig Bácsban egy új káptalant alakított. Ez intézkedésre főleg azért volt szükség, mivel Bács közelebb esett a Duna jobb partján fekvő részekhez, hova az egyházmegye idővel mindjobban kiterjedt. László egyszersmind ezzel előkészítette azt, a mi félszázaddal később csakugyan bekövetkezett, hogy tudniillik a kalocsai vagy a bácsi érsek az ország déli részének metropolitája legyen. (Pauler i. m. I. 220.)
László király a lengyelországi hadjárat után, régi fogadalmához híven, a Szentföldre készült és e végből 1095 húsvét táján Bodrog várába jött. Itt fogadta a Piacensában tartott zsinatról kiküldött követeket is, a kik a franczia keresztesek részére a Magyarországon való átvonulásra kértek engedélyt.
A király 1095 húsvétján (márczius 25-én) elbúcsúzván a magyar uraktól, megkezdte az előkészületeket a szentföldi hadjáratra. De mielőtt elindúlhatott volna, Csehországba szólították az ügyek, hol védencze, II. Bretislaw, a trónt a maga ágának, illetőleg öcscsének akarván biztosítani, változásokat szándékozott tenni a trónöröklés rendjében. I. László király tehát a Szentföld helyett Csehország felé vezette hadait, mely útjában 1095 július 29-én meghalt. (Pauler I. 226.)
A következő évben (1096) megindult kereszteshadak nem okoztak átvonulásukkal nagyobb mozgalmat a vármegyében, mert azok – az Amiensi Péter vezetése alatt álló keresztesek kivételével – mind a Duna jobb partján haladtak Nándorfehérvár felé. Annál több kárt okozhatott azonban a megyében Amiensi (remete) Péter fegyelmezetlen keresztes hada, mely pusztítva, rabolva jutott el Zimonyig, hol azután Kálmán király őket megtámadta és szétverte.
Valószínű, hogy e kereszteshad átvonulásának idejéből való a zombori határban, a monostori út mentén talált ama cserépedény, mely tele volt ezüst érmekkel. Ez érmek az akkori franczia érsekek és püspökök érmei, úgynevezett bracteatok, tehát kétségen kívül a keresztes hadjáratok idejéből valók. A talált érmek közül 26 darab eddig a vármegyei múzeumban van. (Grosschmid Gábor czikke a Tört. Társ. évkönyvében IV. 77.)
