Az utolsó Árpádházi király.
Az utolsó Árpádházi király.
IV. Lászlónak a kúnok által történt meggyilkoltatása (1290 július 10-én) után az Árpád-ház utolsó fisarja, III. Endre lépett a trónra, a kit Bácsban és Bodrogban is elismertek törvényes uralkodónak. Midőn 1291-ben III. Endre Albert osztrák herczeg ellen hadat viselt, seregében ott találjuk a Hunt-Pázmán nembeli János bács-kalocsai érseket, továbbá a szaraczén származásu, vad és kegyetlen Mizsét, IV. László király utolsó nádorát, a ki 1291 július 10-én már egyúttal Tolna és Bodrog vármegyék főispánja is volt; továbbá Zsámbéki Ajnárd fia Jánost, Bács vármegye főispánját, a ki e hadjárat alatt különösen ki is tüntette magát. (Pauler Gyula i. m. II. 549. Wenzel XII. 509.) Mizsével együtt a kúnok is – valószínűleg azok, a kik Bodrog vármegyében voltak letelepedve, – részt vettek a hadjáratban, a honnan gazdag zsákmánynyal tértek vissza.
Bármily sikereket ért is el azonban III. Endre király az osztrákokkal szemben, az elhatalmasodott főurakat nem tudta többé megfékezni. Mizsét kénytelen volt bodrogi főispáni állásától felmenteni. 1291 október 9-én már a Borsa nembeli Jakab (Kopasz), a későbbi nádor kormányozza a vármegyét. Mizse féktelen bosszújában ekkor már arra vetemedett, hogy 1293 táján Baranyában királyi várakat foglalt el, úgy hogy a királynak rendes haderőt kellett ellene küldenie.
Endre, hogy híveit a maga számára e belzavarok alatt is megtartsa, beutazta az egész országot. Így ellátogatott Bács vármegyébe is, a hol a bélakúti monostort is felkereste, mely alkalommal Péterváradon egy oklevelet állított ki. (Fejér VI. 1. 345.) Végre, hogy a féktelen főurak garázdálkodásainak véget vessen és a belső rendet is helyreállítsa, 1298-ban Pesten országgyűlést tartott, melynek befejeztével az egyes vármegyékben kezdetét vette a hatalmaskodók nyomozása. Hogy pedig az országgyűlés intézkedéseinek érvényt lehessen szerezni, erélyes férfiakra volt szükség a vármegyékben. Bácsban ekkor még a vitéz Zsámbéki Ajnárd fia János volt a főispán, Bodrogban ellenben a Bogát-Radvány nembeli Simon bán helyébe, a Rátót nembeli István fia Kakas lépett, a ki egyúttal Tolna vármegyét is kormányozta. (Fejér VI. 2. 290.)
