Vegyesházi királyok. Pártoskodások.
62Vegyesházi királyok. Pártoskodások.
Még mielőtt az országgyűlés rendszabályait végrehajtották volna III. Endre király, 1301 január 14-én hirtelen elhúnyt. Halála után az a párt, a melyhez János kalocsai érsek is tartozott, Venczel cseh király hasonnevű fiát hívta meg a trónra, a kit János érsek 1301 augusztus 27-én megkoronázott. E párthoz tartozott Eyzech vagy Heyza, a vad Mizsének a fia is, a ki ebben az évben bodrogi főispán volt. (Zichy Okmt. I. 105.)
A főuraknak egy része azonban az Anjou Róbert Károlynak ajánlotta fel a trónt, a kit párthívei Esztergomban királylyá koronáztak ugyan, de Németújvári Iván támadásai elől csakhamar kénytelen volt a délvidékre menekülni. Róbert Károly ekkor Venczel pártja elől a bélakúti cziszterczita-monostorban vonta meg magát, a melynek apátja, úgy látszik, régi ismerőse és híve volt. (Millen. Tört. III. 10.)
Bács vármegyében azonban ez időben nagy változások történtek. Ugyanis János, kalocsai érsek, a cseh Venczel híve meghalt és utána István, az új kalocsai érsek Róbert Károly király híve lett, kinek pártja a délvidéken folyton erősbödött. E párthoz csatlakozott Ujlaki Ugron, III. Endre király volt főlovászmestere és szerémi főispán is, a kinek Bács vármegyében fekvő nagybirtokai (a kulpini uradalom) és a vármegye szomszédságában emelkedő várai nagy befolyással voltak a vármegyei nemesség pártállására. Az ő befolyása következtében csatlakoztak a kúnok is Róbert Károlyhoz. A Rátót nembeli István fia, Kakas mester, bodrogi főispán, 1301-ben még szintén Venczel pártján volt, a ki neki Várkonyt adományozta; de amint a fiát féltő apa Venczelt Csehországba visszavitte, Kakas mester is Róbert Károly híve lett, sőt az 1304 aug. 24-én Róbert Károly és Rudolf osztrák herczeg között megállapított szövetség megkötésekor már Róbert Károly megbízottjaként szerepel. (Millen. Tört. III. 21.) 1303-ban az akkor még kisbirtokos Futaki Dénes is Róbert Károly híve, valamint Garai Pál is, a ki később macsói bán és 1312–13-ban Bodrog vármegye főispánja lett. Mindkét férfiút Róbert Károly tette nagygyá s neki köszönhetik későbbi gazdagságukat. (Fejér VIII. 1. 439.)
Míg tehát Bácsban, János kalocsai érsek halála után, az Anjou-párt emelkedett határozott túlsúlyra, addig Bodrogban, hol a Németújváriaké volt a. döntő szó, Venczel és később a bajor Ottó pártja kerekedett felűl. A Héder nembeli Németújvári Henrik szlavon bán már 1304-ben Bodrog vármegye főispánjaként szerepel, midőn a Tóti birtokot, melyet Mizse és ennek fia Ejsze, volt bodrogi főispánok birtokoltak, Laki Sebestyén fiának, Miklós ispánnak ítélte. (Zichy Okmt. II. 530.) Mikor pedig 1305 decz. 6-án a bajor Ottót Székesfehérvárott királylyá koronázták, Németújvári Henrik is hozzá csatlakozott. Ugyancsak az ő befolyásának tulajdonítható, hogy nemcsak az egész Bodrog vármegye nemessége, hanem Bácsból is igen sokan a bajor Ottót ismerték el uroknak. De befolyása nem sokáig tartott; mert Ottó csakhamar belátta a magyar koronáért folytatott küzdelmeinek hiábavalóságát és miután az erdélyi vajda fogságából kiszabadúlt, 1307-ben el is hagyta Magyarországot és visszatért hazájába. Távozásával Németújvári Henrik főispánságának is vége szakadt Bodrogban.
