IV. Béla rendet teremt.
IV. Béla rendet teremt.
II. Endre halálával IV. Béla foglalta el a trónt. Alig koronáztatta meg magát (1235 okt. 14-én), teljes erővel hozzáfogott az elharapódzott visszaélések megszüntetéséhez. Az ország kormányának rendezéséhez most már szabad keze volt. Nem kellett többé kímélnie atyja híveit, és mivel neki megbízható emberekre volt szüksége, ezért a főhivatalokban a személyváltozások egész sora következett be. Bár az év már vége felé közeledett, még ebben az évben is új ispánokat nevezett ki. Bácsban felmentette állásától a Borsa nembeli Lászlót, a ki már másodízben viselte e tisztet, és helyébe Pózsa lépett, a ki azelőtt az ifjabb király tárnokmestere, tehát IV. Béla király régi, kipróbált embere volt; a tárnokmesteri méltóságot továbbra is meghagyta neki. Bodrogba az Aba nembeli Demetert, Kálmán herczeg tárnokmesterét és nevelőjét nevezte ki ispánnak. E férfiú szintén teljes bizalmát bírta a királynak, a ki őt a tatárjárás után az országbírói méltóságra is emelte. (Tört. Tár, 1897. évf. 442, 460–463.) Az új bodrogi ispán működését azzal kezdte, hogy a szentmártoni apáttól elvette a bodrogi halastavat és a Bodrog helységben bírt révnek és vásárnak jövedelmeit. Hasonlókép visszavették azokat a bácsi várbirtokokat is, a melyeket II. Endre király a székesfehérvári János-lovagoknak adományozott.
A személyi változások és az erőszakos intézkedések már általános felháborodást keltettek országszerte, de a legnagyobb elégületlenséget a várjavak visszakövetelése okozta, úgy hogy rövid idő alatt a pápai udvar tele volt a magyarországi főpapok és szerzetesrendek panaszaival. IX. Gergely pápa fel is szólalt a papság érdekében és IV. Béla királyt a szentmártoni apátság jogaira figyelmeztette. Erre a király az 1237. év táján kelt oklevelében újra megerősítette az apátságot a bodrogi halastó birtokában. A megerősitő levél nyolcz halásztanyáról emlékezik meg. Maga a vitás halastó nagy kiterjedésű volt, vizét a Dunából kapta és oda is vezették be a felesleget. Hasonlóképen visszakapták a János-lovagak is a tőlük elvett bácsi és bodrogi várföldeket, melyeket a király 1238-ban még új adományokkal is gyarapított. (Évkönyv VIII. 99. Fejér, IV. I. 105.)
