Fegyverszünet.
Fegyverszünet.
Időközben a Selmeczbányára áttett béketanácskozások alatt 1704 szeptember 25-én fegyverszünet jött létre a császáriak és a kuruczok között, mely november 1-ig meghosszabbíttatott. Míg a fegyverszünet tartott, azalatt a szerbek békében maradtak, miután báró Globitz császári tábornok, Szeged parancsnoka, szeptember 25-én és október 7-én közzétett hirdetményeiben a szerbeknek kötél, kerékbetörés és karóbahúzás terhe alatt eltiltotta a kuruczoktól megszállott területek fosztogatását. A fenyegetés használt is, a mi azonban a kuruczokban azt a reményt ébresztette, hogy sikerülni fog nékik a szerbeket a felkelés ügyének megnyerni, sőt Rákóczi ismét fel is vette velük az alkudozásokat. Felszólította Csernajovics Arzén pátriárkát, hogy a szerbekkel tartson gyűlést, biztosítsa a szerb népet sérelmei orvoslásáról. A pátriárkának 20.000 forintot ígért fáradozása jutalmául, Hellebrondt János ezredest pedig megbízta, hogy közvetetlen tárgyaljon vele. Az ezredes, a ki nagy barátja volt a szerbek kibékítésének, buzgalommal fogott feladatához. A szerbek is jól fogadták, megígérték neki, hogy ezentúl békében fognak élni és többé nem hadakoznak a magyarok ellen. Ellenben a pátriárkával nem sokra ment. Csernajevics sokkal többet várt a bécsi udvartól, mint a mennyit neki Rákóczi adhatott s ezért nagyon tartózkodóan fogadta Hellebrondt ajánlatait. Az alkudozások híre eljutott Bécsbe is, hol már a külföldi követek is értesültek róla, sőt az angol követ ez év végén már arról is értesíté kormányát, hogy a szerbek és a kuruczok között egyezség történt.
Hellebrondt ezredes a kuruczokat visszatartotta Bácska pusztításától. De októberben, mivel a szerbek szüretelni készültek, csapatával egy fordulót tett Szabadka és Baja felé, hogy megtudja, csakugyan meghódoltak-e, s nem forgatnak-e valami csalárdságot a fejükben. Örömmel újságolta azután ebből az útjából október 4-én kelt levelében, hogy a Zombor vidéki szerbek nyugodtan szántanak, vetnek s gazdálkodnak, a bajaiak pedig a szüretre is feljöttek. A szerbek között tehát ekkor a békés áramlat kerekedett felül, mely még a fegyverszünet után is jó darabig megmaradt, míg a császári tisztek és a pópák őket ismét a magyarok ellen tüzelték.
