Városok megerősítése.
Városok megerősítése.
1687 július 1-én kb. 5000 török, Eger felé vonultában, Baját is megtámadta.
1687 nyarán Petrovics Novák szerb kapitány 4892 szerbet hozott a császáriak szolgálatába, kik közül egy csapatot Bajára küldtek. Valószínűleg ezeket rendelte 1688 január 26-án a bécsi főhaditanács Ricardi császári tiszt parancsnoksága alá. (Hazánk 1884. 270.) Szabadka, melynek már a XV. század óta erődítvénye volt, 1686-ban, a törököktől való visszavétele után, katonai őrhely lett.
Alig hagyták el a törökök Szabadkát, a környékbeli nép seregesen tódult az üresen hagyott helységbe, hogy így egyesült erővel könnyebben ellentállhassanak a törökök netáni újabb betöréseinek. Így költöztek Kúnbaja, Bajmok, Tavankút és Ludas helységek lakosai Szabadkára, melynek határa ezáltal jelentékenyen megnagyobbodott. 1687-ben Szabadkán már katholikus vallású szerbek is voltak, Szabadkával egyidőben, alkalmasint a Petrovics Novák által behozott szerbek közül, Becse, Martonos és Zenta is kapott őrséget. Báró Nehem Dietrich Henrik, szegedi várparancsnok jelentése szerint, 1687–88-ban az összes tiszai őrség neki volt alárendelve. A szerb őrség eltartásáról azonban teljesen megfeledkeztek. Nehem 1688 január 25-én panaszkodik, hogy a szerb katonaság, mely Becse, Szabadka, Martonos és Zenta őrhelyeken van elhelyezve, az élelemhiány miatt helyét elhagyni készül. Baján pedig Berthóti kapitány és az élelmezési 122tiszt oly rosszul bántak az ottani szerbekkel, hogy 1500 szerb katona közül 600 megszökött.
