A szabadelvű eszmék terjedése.
A szabadelvű eszmék terjedése.
Az 1832–36-ik évi országgyűlés folyamán a szabadelvű eszmék mindegyre nagyobb tért foglalnak el a vármegyében. A vármegye közönsége élénk figyelemmel kíséri az országgyűlés tárgyalásait, az 1833. évi közgyűlésen már külön választmányt küld ki, melynek feladata lett az országgyűlési ügyéket intézni az utasításokat kidolgozni, valamint a társtörvényhatóságoktól érkezett átíratokat tárgyalás alá venni s azokról a vármegye közgyűléséhez jelentést tenni.
A vármegye, a kiküldött választmány előterjesztése alapján, követeinek utasítást küld, többek között Erdély visszacsatolásának pártolása ügyében, 194majd feliratot intéz a lengyelek érdekében; midőn pedig a lengyelek ügye az országgyűlésen tárgyalásra kerül, utasítja követeit, hogy a lengyel nemzet iránti rokonszenvüknek adjanak kifejezést.
Az országgyűlés 1836-ban vége felé közeledik, midőn az adó megajánlása kerül napirendre. A hadi-adó tárgyalása alkalmával az önálló magyar hadsereg eszméje élénk vita tárgya volt. A rendek ekkor még nem gondolnak komolyan annak megvalósítására, csak nyomást akarnak gyakorolni a kormányra, hogy a hadsereg szellemét változtassa meg. Többen egész nyíltan kifejezik a hadsereg iránti ellenszenvöket. Rudics József felszólalván, emlékezteti a rendeket, hogy 1823-ban, midőn a „commissariusok dühöngtek”, a katonaság arra való volt, hogy a vármegyeházát megostromolja, későbben pedig arra, hogy nemzeteket elnyomjon. (Millenn. Tört. IX. 403.)
Az országgyűlést május 2-án rekesztették be. A vármegye követei június 19-én kelt terjedelmes jelentésükben számolnak be az országgyűlésen végzett nagyjelentőségű munkájukról. A követek magukra vonják a kormány figyelmét, mely arra törekszik, hogy a tehetségeket az ellenzéktől lehetőleg elvonja. Rudics csakhamar főispáni helytartó lesz, míg Szucsics 1845-ben királyi táblai bíró, majd hétszemélynök és kúriai bíró.
