Gróf Győry főispánsága.
Gróf Győry főispánsága.
Gróf Győry Ferencz beiktatása 1825 május 30-án ment végbe hagyományos fénynyel és pompával. Az új főispán május 29-én vonult be Zomborba. Az érkező főispánt a város határában a Latinovits Sándor vezérlete alatt álló, a vármegye nemes ifjúságából alakított bandérium, valamint a tiszai Koronakerület és a Zombor városi polgárőrség lovascsapatai várták zászlóikkal. Mikor az ünnepi menet Zombor város végéhez ért, Szucsics József alispán, a sátor alatt egybegyűlt vármegyei nemesség élén, magyar beszéddel üdvözölte a főispánt. Az üdvözlés után a menet zeneszó mellett megindult a vármegyeház elé, hol a bajai és a zombori gyalogos polgárőrség foglalt állást. Itt várták a főispánt a szomszédos Pest, Tolna, Baranya, Verőcze, Torontál, Szerém és Csongrád vármegyék küldöttei, a katonaság és végre a zsidók 60 tagú küldöttsége. A főispán, megérkezése után a tisztelgő küldöttségeket fogadta, majd beesteledvén, az ünneplő közönség díszelőadásra ment, mely alkalommal Inántsi Pap Gábor Fejér vármegyei tiszti ügyész „Imre vagy a királyi tekintet hatalma” czímű színműve került előadásra.
Másnap, május 30-án ment végbe a tulajdonképeni beiktatás, melyet ünnepi mise előzött meg, mely alkalommal Marich János püspök hétszemélynök pontifikált, fényes segédlettel. Az isteni tisztelet után a vármegye közönsége a megyeházán gyűlt össze. A közgyűlést Klobusiczky József, Borsod vármegye főispánja, a beiktatással megbízott királyi biztos nyitotta meg, magyar beszéddel. Ezután felolvasták a királyi leiratokat. Majd Győry főispán letette az esküt és ékes magyar beszéddel üdvözölte a rendeket. A vármegye közönsége nevében Antunovits Albert főjegyző válaszolt. Délután két órakor volt az ünnepi ebéd, mely alkalommal 800 embernek terítettek, azonkívül a szabadban a nép számára szintén főztek. Este kivilágítást terveztek, melyet azonban a beállott kedvezőtlen időjárás miatt csak másnap tarthattak meg. Annál fényesebb volt azonban a tánczmulatság. (Hazai és Külföldi tudósítások 1825. I. 48.)
Az új főispán a vármegye közönségének régi óhaját teljesítette, midőn a 14 év óta szünetelő tisztújítást szeptember 22-ére kitűzte. E tisztújításon Szucsics Józsefet első, Antunovits Albertet másodalispánná, Latinovits Benjámint főjegyzővé és Odry Józsefet tiszti ügyészszé választották meg. Az 1825. évi szeptember 11-ére egybegyűlt országgyűlésre pedig Szucsics József első alispánt és Rudics Dánielt küldték követekül.
Mire a követek Pozsonyba érkeztek, az országgyűlés már javában tanácskozott. Szucsics József már nem ismeretlen a rendek többsége előtt. Meggyőződése őt is a Nagy Pál, Ragályi Tamás és Vay Ábrahám vezetése alatt álló ellenzékhez fűzi, mely elsősorban a sarkaiból kiforgatott ősi alkotmány megvédésén fáradozik. Ámde a vármegyében a főispánnak sikerül az ellenzéki hangulatot megtörni, miáltal azután Szucsics József, a kapott követi utasításokhoz mérten, az országgyűlésen a kormányt támogatók sorába kénytelen állani. Az 1825. évi országgyűlési követekről írt pasquillus ezért őt a következőleg jellemzi „Mást mondani, mint gondolni, nem illik a magyarhoz.” Követ-társa Rudics Dániel, inkább csak hallgatóként vesz részt az országgyűlésen s azért a következőket írják róla: „Nem azért van küldve a követ, hogy hallgasson.” (Hazánk 1885. 77. lap.)
Bár az országgyűlés közel két évig tartott, a rendek a sérelmi ügyek tárgyalásával sok időt veszítettek és csak mikor a király az országgyűlés határnapját kitűzte, vették észre a rendek, hogy mily kevés munkát végeztek. Mivel az 1790–91. évi országos bizottság reformmunkálatainak tárgyalására már nem volt idő, de mert azóta úgy megváltoztak a közgazdasági viszonyok, hogy e munkálatok tárgyalás alapjáúl már nem is szolgálhattak, ezért a nádor indítványára 1827 június 1-én országos bizottságot választottak az 1791-ik évi bizottsági munkálatok felülbírálására. E bizottság tagjai sorában Szucsics Károly is helyet foglalt.
Az országgyűlés új országos összeírást rendelt el; mivel azonban a szabályzatok kidolgozása sok időbe került, azt csak 1828-ban foganatosították. Ez az összeírás az úrbériség rendezésével állott összefüggésben és a végrehajtást a nádor rendelkezése értelmében a vegyes-bizottság intézte. Bács-Bodrog vármegye összeírását Zala vármegye kiküldöttei teljesítették. Az 1828-ik évi márczius 191hóban tartott közgyűlésen Zala vármegye részéről meg is jelent Hertelendy Károly és az összeírási munkálatok csakhamar kezdetüket vették. 1828-ik év végéig készültek el s felülvizsgálásukat a vármegye 1829 január 13-ára tűzte ki, mely czélból bizottságot választott.
Az 1828-ik évi október hó 1-én tartott vármegyei tisztújítás minden nagyobb mozgalom nélkül ment végbe és a régi tisztikart kevés kivétellel újból megválasztották.
