Ipartelepek.

Teljes szövegű keresés

Ipartelepek.
A következőkben ismertetjük a vármegye nagyobb gyár- és ipartelepeit, a melyeknek adatait az illető vállalatoktól megszereznünk sikerült:
Apatin. Aman József és Társai gőzsörfőzője. 1892-ben alapították a tulajdonosok. A telep több épületben 30 helyiségből áll. A hajtóerőt 40 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 25, ezek közül 5 nő. Évi termelési képesség 12.000 hl. sör. Hazai piacza a Bácska és Baranya vármegye.
Apatin. – Első bácskai asztalos szövetkezet és faárú-ipar, mint az Országos központi hitelszövetkezet tagja. 1906-ban alapította húsz asztalos és lakatos-mester. Gyárt épület-, butor-, malomasztalos és lakatos-munkákat; fadobozgyárral és gőzfűrészteleppel van kapcsolatban. Különlegessége az épület és modern butor-munkák gyártása terén van. A gyár területe 1600 m2 s négy épületből áll. A hajtóerőt egy 20 lóerős szívógázmotor s egy 8 lóerős lokomobil szolgáltatja. A munkások száma 50–60, ezek között 10–12 nő van. Évi termelése átlag 300,000 kor. értékű áru. Kiviteli piacza dobozokban Stájerország, Krajna, Trieszt, Galiczia, Csehország, Morvaország. Hazai piacza az épületmunka és butor-gyártmányaiban a Bácska s a dunamenti városok, különösen Vácz és Baja, továbbá Csongrád, Bihar, Tolna és Zala vármegyék. Állami kedvezmények 20.000 kor. értékű gép, 10.000 kor. feltételesen visszafizetendő államkölcsön.
Apatin.Spitzer J. és fia kendergerebenezője és kötélgyára. 1844-ben alapította Spitzer Izsák. Munkások száma 20. Kiviteli piacza Németország, Francziaország, Angolország, Hollandia, Belgium és Svájcz.
Bácsszentiván.Vámosi Mihály Fiai kenderkikészítő gyára. 1856-ban alapította néhai Wamoscher Mihály, a mai tulajdonosok: Vámosi Manó és Samu atyja. Gyártási ágak: kendertilolás, kenderőrlés, gerebenezés, kóczosztályozás. A gyár területe kb. 7400 m2 és 6 épületből áll. A hajtóerőt egy 25 lóerejű benzinmotor szolgáltatja. Munkások száma 70, ezek közül 5 nő. Évi termelési képesség kb. 3000 mm. kikészített kender. Kiviteli piacza Németország, hazai piacza az egész ország.
Baja. Grauaug J. Lipót bajai gyapjúfonó és szövőgyára. 1905 okt. 15-én alapította mai tulajdonosa. Gyártási ágak: kötő- és szövőfonál. Különlegessége a gyapjúszövet és szmirna-szőnyegfonál. A gyár területe kb. 2000 m2 és 6 épületből áll. A hajtóerőt 16 lóerős, szívógázmotor szolgáltatja. Munkások száma 45–50, ezek közül kb. 40 nő. Évi termelési képesség 500 mmázsa fonál és 20.000 méter szövet. Kiviteli piacza Románia, Szerbia és Ausztria, hazai piacza az egész ország. A gyár állami kedvezményben részesül.
Baja.Spitzer József és Ármin gyufagyára. 1859-ben alapította Spitzer Albert. A gyár területe kb. 1500 négyzetöl és több fő- és melléképületből áll. A hajtóerőt 16 lóerős gázmotor szolgáltatja. Munkások száma 45–65, ezek között 25–30 nő.
Baja.Spitzer Károly és fiai szesz-, eczet- és élesztőgyára. Alapította 1864-ben Spitzer Károly. Különlegessége a filtrált eczetszesz készítése. A gyárterület 11.000 négyzetöl és 14 épületből áll. A hajtóerőt 24 lóerejű gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 30. Évi termelési képesség 3000 hl. szesz, 2400 hl. eczetszesz és 2000 mmázsa élesztő. Hazai piacza az egész ország.
Cservenka. Betsch János faesztergályos-művek gyára. Alapította mai tulajdonosa 1900-ban. Készít faesztergályos-tárgyakat, kalapformát, meszelőfejet nagyban. A gyár területe 1568 m2 és egy épületből áll. Hajtóerőt egy hat lóerejű gőzmotor ád. Munkások száma 7. Évi termelési képessége 16.000 korona érték. Itthon értékesíti termékeit.
Cservenka. Ifj. Fuchs Károly gőzerőre berendezett tejtermékek gyára. Előbb szövetkezet volt, rnai tulajdonosa 1904-ben vette át. Különlegessége az ú. n. bácskai trappista-sajt. A gyár területe 500 m2; egy épületből áll, a hozzá tartozó jégveremmel és sajtpinczével. Három munkással dolgozik; naponként átlag 600 liter tejet dolgoz fel, s termékeit Budapestre szállítja.
Cservenka.Grieszfelder György sodronymű-telepe. Alapította mai tulajdonosa 1905-ben. Készít szitát, sodrony és fonott műveket. Gyárterülete 100 m2 s egy épületből áll, Hajtóerőt egy öt lóerejű nyersolaj-motor ád. Munkások száma négy. Évi termelési képesség 30.000 kor. forgalom. Kiviteli piacza nincs.
Cservenka.Gutwein, Schmidt és társa gőzmalma. Alapították 1892-ben. A telep egy lakóházból és egy malomtelepből áll. A hajtóerőt 75 lóerős gőzgép szolgáltatja; munkások száma 14. Naponta 100–130 métermázsát dolgoz fel. Kiviteli piacza van Boszniába és Csehországba, de legnagyobbrészt a környéken adja el termékét.
Cservenka. Haip Reinhardt és Gyula mezőgazdasági gépgyára. Alapította Haip Vilmos 1870-ben. Gyárt mezőgazdasági gépeket, gőzcséplőt, magánjárót stb. s átalakít közönséges lokomobilokat magánjárókká. A gyárterület 800 m2; – három épületből áll; hajtóerő 10 lóerős benzinmotor; munkásainak száma 8–10. Évi termelő-képessége 50.000 kor. érték. Piacza az ország déli vidéke.
Dunacséb.Dungyerszky Lázár gőzmalma, szeszgyára, finomítója és sörfőzője. Mai tulajdonosa 1893-ban alapította a malmot és a szeszgyárt, 1895-ben pedig a sörgyárat. Gyárt malomtermékeket, szeszt és sört. Most van keletkezőben egy különleges új gyártási ág, a zabsteak nevű műtakarmány készítése. A gyár területe kb. 2000 m2 és egy épülettömbből áll. A hajtóerőt 85 lóerős gőzgép szolgáltatja. 456Munkások száma 24, ezek közül 2 nő. Évi termelési képessége 4000–5000 hl. sör, 1400 hl. kontingens szesz és 70–75 vaggon liszt. Termékeit a vidéken és Szlavoniában is értékesíti.
Hódság.Ertl és Schvere I. hódsági hengermalma. Alapították 1876-ban Ertl Ferencz, Jakab és Schwere József, hengerliszt gyártásra. A malomtelep területe 400 négyszögöl s két épületből áll; hajtóerőt egy 120 lóerejű gőzgép szolgáltat. Munkásainak száma 12–13. Évi termelési képessége 30.000 mm. kész árú. Kiviteli piacza nincs, de árúinak nagy részét a horvát vármegyékbe szállítja. A gőzmalom két év óta villamos teleppel van egybekötve és a község s magánlakások világítását, valamint kisiparosok matorait látja el. Eddig 1600 lángra van berendezve.
Hódság.Honi fonó- és kötélverő-gyár r.-t. ipartelepe. A r.-t. alakult 1906 decz. 20-án s üzembe lépett 1908 márcz. 1-én. Ertl János képviselő kezdeményezésére alakították Rausch Ede, Korény Béla, Fernbach Péter képviselő, Oriol Péter, Ertl Ferencz, Hochbauer Miklós dr. és Szendy István. Gyárt zsineg- és kötélfonási czikkeket. Területe hét k. hold és kilencz épületből áll. Hajtóerőt egy 310 lóerejű gőzgép szolgáltat; munkásainak száma 300–350, ezek között nő 200. Évi termelési képesség 100 vaggon kész árú. Kiviteli piacza Szerbia és Kelet-Ausztria s piacza az egész ország. Vezérigazgatója Ertl János képviselő. E telep a maga terén egész Európában a legmodernebb és az összes technikai vívmányokkal felszerelt gyár. Közgazdasági szempontból is fontos a telep, mert nagy vidék nyers terményét dolgozza fel.
Kula.Ábel József és társa esztergályos-munkák gyára. Keletkezett 1904-ben. Alapította Ábel József. Területe 800 négyzetöl és három épületből áll. Hajtóerő egy nyolcz lóerejű gőzgép. Gyártási ág: asztalosok számára esztergályozott butorrészek, ecset- és meszelőfejek és nyelek. 12 munkagéppel, esztergapaddal és körfűrészszel dolgozik. Tizenöt munkása van. Évi termelési képessége 60–70.000 korona értékű árú. Piacza az egész ország. Állami kedvezménye a nyolcz lóerejű gőzgép és kazán.
Kula. Aman József és társai sörgyára, gőzmalma és gőzfürdője. Régi kir. sörház volt s 1812-ben keletkezett. A mostani tulajdonosok 1892-ben vették meg s ezek 1903-ban állítottak malmot, 1893-ban gőzfürdőt mellé. Kb. 2200 m2 területen három épületből áll. Hajtóerő egy 30 lóerejű gőzgép; 18 munkással dolgozik. Termelési képessége 4000 hl. sör évenként. Piacza helyben és a vidéken.
Kula.Berkovits Rezső első magyar selyemszalag-gyára. Alapította mostani tulajdonosa 1892-ben. Képviselete van Budapesten és Bécsben. A gyár területe kb. 2500 m2 és négy épületből áll. Gyárt mindenféle szegő, kötöző, moáréjelvény és egyéb szalagokat. A hajtóerőt két villamos motor szolgáltatja, a munkások száma 21 és mindnyájan női munkások. Évi termelési képessége 50.000 kor. értékű árú. Kivitele van Ausztriába, Szerbiába, hazai piacza az egész ország. E gyár új iparágat honosított meg nálunk, mert itt dolgozták föl először hazánkban a nyers selymet szalagokra és ezért 1896-ban a millenniumi nagy éremmel tüntették ki.
Kula.Kramer és Hahn kalapgyára. A mai tulajdonosok alapították 1906-ban. Területe 280 négyszögöl s két épületből áll; tizenöt munkást foglalkoztat, kiknek fele nő. Egy tíz lóerejű gőzgép hajtja a 12 munkagépet. Naponként kb. 15 tuczatot tud előállítani. Piacza a Bácska és a horvát vármegyék. Állami kedvezménye a munkagépek, kb. 5000 kor. értékben.
Kula.Kulai gyapjufonó és szövőgyár r.-t. 1905-ben alakult a Fejes és Nagy czég alatt, s ekkor az állam 15.000 kor. értékű géppel segélyezte. A czég 1905-ben alakult át közkereseti s 1909 januárban részvény-társasággá, 600.000 kor. alaptőkével. Alapítói Baloghy Ernő, Fernbach Péter, Fernbach Károly, Geyer Péter, Falcione Lajos, s a Fejes és Nagy czég, a mely 100.000 koronával lépett be. A gyár készít egyenruházati czélokra való szöveteket, síma és mintázott seviot- és lodenszövetet s női moldon-szöveteket; elárusítja nagyban és kicsinyben. A gyár területe 1400 négyzetöl és hét épülettömbből áll. Hajtóerő egy 120 lóerejű gőzgép, a mely villamosvilágítást is szolgáltat. A munkások száma 55, ebből nők 36-an vannak. Napi termelési képessége 300 m szövet. Hazai piacza az egész ország. Állami kedvezménye 10 évi adómentesség, vasuti szállítási kedvezmény és 14.000 kor. segély.
Magyarkanizsa.Magyarkanizsai első gőzfűrész- és gőzmalom r.-t. 1909-ben alapították a magyarkanizsai első takarék r.-t., Milkó Vilmos és fiai, Deutsch Ferencz örökösei, Milkó József, Krahl Zsigmond, Deutsch Zsigmond és Weissberger Ignácz. Gyártási ágak: fenyőfa földolgozása kész árúvá, továbbá malom-őrlemények. A gyár területe 5 hold és 4 épületből áll. A hajtóerőt 350 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 80, nőt nem alkalmaznak. Évi termelési képesség 1000.000 kor. értékű árú. Kiviteli piacza Szerbia és Törökország, hazai piacza pedig az egész ország.
Magyarkanizsa.Magyarkanizsai első gőztégla- és cserépgyár r.-t. Keletkezett 1907-ben. Gyártási ágak: kézi és géptégla, hódfarkú és hornyolt tetőcserép készítése. A gyár területe 60.000 m2 és 6 épületből áll. A hajtóerőt 75 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 60–70, ezek között 12 nő. Évi termelési képesség 3–4 millió tégla és cserép. Hazai piacza helyben, Törökkanizsa, Martonos és Horgos.
Militics.Szélinger Lőrincz és fiai első militicsi magyar kender- és kóczgyára. 1872-ben alapította idősb Szélinger Lőrincz. Gyártási ágak: kendergerebenezés és kóczfinomítás. Különlegessége a vászonszövéshez szükséges legfinomabb kenderfonál előállítása. A gyár területe 1600 négyzetöl és 6 épületből áll. A hajtóerőt 16 lóerejű benzinmotor szolgáltatja. Munkások száma 95, ezek közül 11 nő. Évi termelési képesség 12.000 mm. kész árú. Kiviteli piacza egész Európa, míg a belföldi piaczok számításba sem jöhetnek.
Óbecse.Freund József és Társa gőzfűrésze és hengermalma. 1875-ben alapította Freund József. A gyár területe 6 k. hold és 10 épületből áll. A hajtóerőt 100 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 100. Évi termelési képessége fában 30.000 m3 anyag.
Óbecse.Gerber Nándor és fia sörfőzője és jéggyára. 1848 előtt a tiszai korona-kerület sörháza volt, melyet 1877-ben vett meg a mostani tulajdonosa, a ki átalakította a modern követelményeknek megfelelelően. A gyár területe 4–5 hold, melyen öt főépület és nyolcz melléképület van. Hajtóerő egy 45 lóerejű és egy nyolcz lóerejű gőzgép s egy 12 lóerejű dinamo. A munkások száma 59. Ezek között három a nő. A gyár 30.000 hl. sört termel. Piacza Bács-Bodrog és Torontál vármegye. A gyár még maláta-gyártással és hízlalással is foglalkozik, így értékesíti a gyár törköly-termelését. Felszerelése a legújabb rendszerű; villamfelvonókkal van ellátva és villamerőre berendezve, árpa- és maláta-tisztítói is vannak s legújabb rendszerű gőzfürdőt is rendezett be.
457Ópalánka. – Michels-féle kenderáztató és kötélfonógyár r.-t. Alapították 1892-ben. A gyár kiterjedése 73 k. hold s van 12 fő- és több melléképülete. Gyártási ág: kender-kikészítés és kötélgyártás; 180 munkást foglalkoztat s ezek közül női munkás 60. A hajtóerő egy 150 lóerejű gőzgép. Termelési képessége 15.000 mm. kikészített kender- és hajókötél. Hazai piacza az egész ország; kivitele Svéd-, Norvég-, Angol-, Franczia- és Németország, Svájcz és Ausztria.
Szabadka. – Első szabadkai géptégla- és czementárúgyár r.-t. Keletkezett 1893-ban. Gyártási ágak: fali, kút, kövezet és csatornaburkoló tégla, tetőcserép, czementlap, czementcső, czementcserép, műkövek, lépcsők, vályúk, stb. gyártása. A gyár területe 16 és 1/4 k. hold és 10 épületből áll. A hajtóerő 80 lóerős gőzgép és villamos motor. Munkások száma nyáron 140–150, télen 20–40; nőmunkásokat csak nyáron alkalmaznak, mintegy 30–35-öt. Évi termelése 5–6 millió tégla, egy millió tetőcserép, 400–500.000 czementlap és 4–5000 czementcső. Hazai piacza a szabadka–budapesti, zombori, bajai és mélykúti vasútvonalak mentén fekvő helyek.
Szabadka. – „Klotild” első magyar vegyipar r.-t. kénsav és műtrágyagyára. Alakult 1906-ban. Gyártási ág: műtrágya. A gyár területe 95.000 m2 és ebből 20.000 m2 be van építve. A gyár 3 nagy épületből, 3 raktárból és 6 melléképületből áll. A hajtóerőt 240 lóerős gőzgép szolgáltatja. A munkások száma 150 és 300 között váltakozik, időszakonként. Ezek közül 10–40 nő. Az évi termelési képesség: 3000 vaggon szuperfoszfát. Hazai piacza az egész belföld. A gyárnak állami kedvezménye van.
Szabadka. – Lövy és Társa keményítőgyára. 1889-ben alapította Lövy Mór. E gyár területe 4000 m2 és négy épületből áll. A hajtóerőt 12 lóerős benzinmotor szolgáltatja. Munkások száma 16. Évi termelési képesség 50 kocsirakomány. Kiviteli piacza Ausztria, Csehország, Galiczia, Szilézia és Szerbia. Hazai piacza az egész ország.
Szabadka. – Montalion József műszövő-telepe. 1884-ben alapította a tulajdonos. Gyártási ágak: lendamaszt-asztalneműek, terítékek, ágyhúzatok és törülközők gyártása. Különlegessége az említett czikkeknek azsúrmunkákkal való ellátása. A gyár területe 150 négyzetöl és egy épületben két külön nagy teremből áll. A gyártás kézierőre berendezett szövőszékeken történik. Munkások száma 40, ezek közül 10 férfi szakmunkás, a többi azsúrvarrónő. Évi termelési képesség 60.000 kor. értékű árú. Kiviteli piacza Ausztria, hazai piacza Budapest és az ország minden nagyobb délvidéki városa.
Szabadka. – Morvai Antal és Novák Mihály czementárúgyára. 1890-ben alapították a mai tulajdonosok. Gyártási ágak: rabitz, vasbeton, czementcsövek gyártása és csatornázások készítése. Különlegessége a márványmozaik, velenczei mozaiklapok és czementlapok stb. A gyár területe 2160 m2 és 3 épületből áll. A hajtóerőt 10 lóerős benzinmotor, 3 hidraulikus gép és 1 csiszoló-gép szolgáltatja. Munkások száma nyáron 50, télen 20; ezek közül 15 nő. Évi termelési képesség 450.000 darab czement- és mozaiklap. Hazai piacza egész Magyarország területe.
Szabadka. – Piukovics József szeszgyára, Nagyfénypusztán. 1899-ben alapította mai tulajdonosa. A gyár területe 500 m2, egy épülettel. A hajtóerőt 10 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 5. Évi termelési képesség: kontingentálva 960 hl. szesz. Hazai piacza Szabadka, Szeged, Baja, Újvidék és Budapest. Mezőgazdasági szeszgyáraknál szokásos állami jutalomban részesül.
Szabadka. – Szabadkai légszeszgyár r.-t. Keletkezett 1888-ban, igazgatója Seerimer Alfonz. A világítógázon kívül mint különlegességet, szulfátot termel. A gyár területe 2000 m2 és öt épületből áll. A hajtóerőt gőzgépek szolgáltatják. Munkások száma 50. Évi termelési képesség 700.000 m3 világítógáz, a mit Szabadka közvilágítására fordítanak.
Szabadka. – Szmolenszky és Társa gőzhengermalma. Keletkezett 1907-ben. Területe 3500 m2. A hajtóerőt 225 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 52, ezek között nő nincs. Évi termelése 90.000 mm őrlemény. Kiviteli piacza Ausztria és hazai piacza az egész ország.
Szabadka. – Weinhut A. és fiai első magyar czelluloidárú gyára. 1900-ban alapította Weinhut Adolf. Gyártási ágak: czelluloid-gallérok, kézelők, ingelők, katonai nyakravalók és kalapdíszek gyártása. Különlegessége a czelluloid-gombok, kézelővédők, szabadalmazott gallérvédők és szabadalmazott éremszalagok készítése. A gyár területe 658 m2, a hol egy épület van. A hajtóerőt villamos motorok szolgáltatják. Munkások száma 70, ezek közül 62 nő. Évi termelési képesség 500.000 kor. értékű árú. Kiviteli piacza Belgrád, Szófia, Routchuk, Bukarest, Konstantinápoly, Szaloniki, Szmirna, Bombay, Alexandria, Varsó, Szentpétervár és Hamburg. Hazai piacza egész Magyarország. A gyár államsegélyen kívül adómentességet is élvez.
Szenttamás. – Dungyerszky Lázár gőzmalma és szeszgyára. 1897-ben alapította mai tulajdonosa. A gyár területe 8000 m2 és hét épületből áll. A hajtóerőt 120 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 28. Kivitele van Boszniába, míg hazai piacza Budapest.
Szenttamás.Gavanszki Testvérek és Alexievics gőzfűrésze- és hengermalma. 1898-ban alapította Alexievits és Prodánovits. A gyár területe 4000 m2 és 6 épületből áll. A hajtóerő 60 lóerős gőzgép. Munkások száma 20–25, a kik között nő nincs. Évi termelési képesség 250 vaggon deszkaanyag és ugyanannyi őrlemény. Kiviteli piacza Belgrád, hazai piacza a környék.
Szépliget. – Kendergyár r.-t. Keletkezett 1903-ban. Gyártási ágak: kenderáztatás, törés és tisztítás. A gyár területe 18 k. hold és 4 épületből áll. A hajtóerőt egy 24 lóerejű stabilgép szolgáltatja. Munkások száma 80, ezeknek körülbelül fele nő. Hazai piacza Apatin és Újvidék. A gyár állami kedvezményképen 7 évi adómentességet élvez.
Szilberek. – Helm Mihály gyapjúfonó- és festőgyára. 1890-ben alapította Helm Mihály. A gyár területe 160 négyzetöl; gépépületből, fonóműhelyből és festőműhelyből áll. A hajtóerő 3 lóerős gőzgép. Munkások száma 7, ezek közül 3 nő. Évente 200 mm. gyapjút tud földolgozni. Kiviteli piacza Szerbia és hazai piacza Szlavónia. A gyár most kapott állami kedvezményeket.
Újfutak. – Bácskai kender és lenfonó r.-t. Keletkezett 1908-ban. Különlegessége: tornaeszközök, függőágyak, lóhálók, lawn-tennis czikkek és egyéb sportárúk gyártása. A gyár területe 16.600 m2 és 16 épületből áll. A hajtóerőt 100 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 60, ezek közül 40 nő. Évi termelése 200.000 kg. zsineg.
Újfutak. – Gróf Chotek Rezső uradalmi ipartelepei. 1. Kenderkikészítő telepe; alapította 1851-ben; saját terményeket dolgoz fel. Területe 25.000 m2, az áztatókkal 170.000 m2 s öt épülettömbből áll; a hajtóerőt egy 60 lóerejű gázmotor szolgáltatja. A munkások száma 120, ezek között 68 nő. Évi termelési képesség 3000 mm nyers kenderrost. Kivitele van Ausztriába. – 2. Gőzmalom, alapította 4581872-ben. Ez is saját terményt dolgoz fel. A gyár területe 5000 m2 s három épülettömbből áll. A hajtóerőt ennek is a 60 lóerejű gázmotor szolgáltatja; munkásainak száma 7. Évi termelési képessége 16.000 mm. hengerliszt. – 3. Körkemencze, alapította 1907-ben. Területe 55.000 m2, s hat épülettömbből áll. A körkemenczében egy 10 lóerejű lokomobil van. Munkásainak száma 26, ezek között nő 10. Évi termelési képessége két millió tégla, melyet a vidéken értékesít. Van még egy villamos telepe, a mely az ipari üzemek és a kastély kivilágítására szolgál.
Újpalánka. – Raichl Frigyes Vilmos czement-műkő gyára. Alapította a mai tulajdonosa 1894-ben. Czementlapokat gyárt; különleges terméke szakszerűen előállított mintázott czementműkőlapok. Gyárterülete 800 m2 s egy épületből áll. Kézierőre való gépekkel van felszerelve; munkásainak száma 10 s ezek között 9 nő. Évi termelési képessége 5000 m2. Piacza a Bácska és Szerém vármegye. Azelőtt Szerbiába is szállított.
Újverbász. – Hungária kendergyár r. t. Alakult 1602-ben a szabadkai központi bank kezdeményezésére. Fióktelepe van Vukovárott. Kenderkikészítéssel foglalkozik s van villamos telepe is. A gyár területe 64 k. hold s 14 épületből és 21 kenderáztatóból áll. A hajtóerőt egy 150, egy 250 és egy 500 lóerejű gőzgép szolgáltatja. Munkásainak száma 250, ezek között van 125 nő. Évi termelése 15,000.000 kg. kender és kócz, de éjjeli üzemmel ennek a kétszeresét tudná előállítani. Hazai piacza az egész ország, kiviteli piacza Amerika, Anglia, Franczia-, Németország és Ausztria. Állami segélyként kamatmentes áll. kölcsönt kapott s adómentességben részesül.
Újvidék. – Dungyerszky Lázár „Zsófia gőzmalma.” 1900-ban alapította mai tulajdonosa. A telep nagy malomépületből, koptatóból, gép- és kazánházból és több melléképületből, raktár és lakóházból áll. A hajtóerőt 196 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 110. Évi termelési képesség 350.000 mmázsa búzaőrlemény. Kivitele van az osztrák tartományokba, Boszniába és Herczegovinába; hazai piacza Horvát-Szlavonország, továbbá Bács-Bodrog, Baranya, Somogy, Vas, Sopron, Győr, Moson, Pozsony, Veszprém, Komárom, Esztergom és Pest vármegye.
Újvidék. – Häfner Károly fia hengermalma. 1842-ben alapította Häfner Károly. A gyár területe 5000 m2 és 12 épületből áll. A hajtóerőt 130 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 38. Évi termelési képesség: 75.000 mm. őrlemény. Kiviteli piacza Ausztriában Bécs, Csehországban Prága és Morvaországban Brünn. Hazai piacza a környék, Pécs, Fiume, Szerém vármegye, Zágráb és több horvátországi helység.
Újvidék. – Königstädtler testvérek cognac és eczetszeszgyára. 1861-ben alapította Königstädtler János és néhai Königstädtler Adolf. Fióktelepe van Zomborban és Resiczabányán. Gyártási ágak: szilvórium, törköly és cognac- nagyfőzés, likőr-, rum- és eczetszeszgyártás és szeszfinomítás. A gyár területe 10.200 m2. Az újvidéki három gyártelep több különféle épületből áll. A hajtóerőt 4 lóerős gőzgép és motor szolgáltatja. Munkások száma átlag 40, ezek között nő nincs. Évi termelési képessége váltakozó. Kiviteli piacza a monarchia egész területe és hazai piacza az ország legtöbb nagyobb városa.
Újvidék. – Kovács Bálint czirokseprő-gyára. 1907-ben alapította mai tulajdonosa. A gyár területe 1200 m2 és négy épületből áll. Az üzem kézi hajtóerőre van berendezve. Munkások száma 15, ezek közül 6 nő. Évi termelési képesség 15.000 darab czirokseprő. Kiviteli piacza Bosznia, Galiczia és Bajorország.
Újvidék. – Reich és Lebherez kocsi- és gőzfahajlító-gyára és gőzfűrésztelepe. 1884-ben alapította Reich Mátyás és Lebhercz Károly. Gyártási ágak: hintók és nyers kocsi alkotórészek készítése. Különlegessége a luxuskocsik, üzleti kocsik, halottas kocsik és luxus szánok gyártása. A gyár területe 20.000 m2 és két fő- és több melléképületből áll. A hajtóerőt 4 lóerős gőz és 4 lóerős villamos motorok szolgáltatják. Munkások száma 60–70. Évi termelési képesség 500 db. új kocsi. Kiviteli piacza Török- és Francziaország, Bosznia, Bulgária, Szerbia és Egyiptom. Hazai piacza az ország valamennyi nagyobb városa.
Újvidék. – Winkler István sörfőzője. 1850-ben alapította mai tulajdonosa. Különlegessége a barna malátasör. A gyár területe 6000 m2 és egy fő-, továbbá négy melléképületből áll. A hajtóerőt 15 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 20. Évi termelési képesség 10.000 hl. sör. Hazai piacza a város és közvetetlen környéke, azonkívül Szabadka, Zombor, Topolya és Csantavér.
Újvidék. – Zikmund és Társa gépgyára és vasöntödéje. 1888-ban alapította Zikmund Béla. Gyártási ágak: mezőgazdasági gépek, motorok, malom- és téglagyári berendezések, kereskedelmi lágyvas és aczélöntvények készítése. Különlegessége vetőgépek gyártása és gőzmozgonyoknak magánjárókká való átalakítása. A gyár területe 2160 négyzetöl és három épületből áll. A hajtóerőt 50 lóerős gázmotor szolgáltatja. Munkások száma 100–120. A vasöntő évente 100 vaggon öntvény termelésére van berendezve.
Zenta. – Heszler és Társai zentai hengermalma. 1884-ben alapította Spitzer és Singer, Heszler és társai birtokába 1886-ban ment át. Heszler György 1903-ban elhalálozott és azóta a malom tulajdonosai Láng László budapesti, Láng Sándor pozsonyi és Láng László Károly zentai lakosok. A gyár területe 2300 négyzetöl és egy főépületből, négy raktárépületből és hat lakóházból áll, ez utóbbiakban van az iroda is. A hajtóerőt 200 lóerejű gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 64. Évi termelési képesség 140.000 mm. búzaőrlemény. Kivitele van Ausztriába, míg hazai piacza a horvátországi vármegyék, továbbá Pozsony, Szeged, Szabadka, Kiskőrös, Ada, Óbecse és a környéken levő községek.
Zombor. – Zombori export-gőzmalom r.-t. Keletkezett 1893-ban. A telep területe 4546 négyzetöl és 7 épületből áll. A hajtóerőt 400 lóerős gőzgép szolgáltatja. Munkások száma 53, a kik között nő nincs. Évi termelése 150.000 mm. búzaliszt. Kiviteli piacza Ausztria és Angolország és hazai piacza az ország minden része.
Zsablya. – Weisz Ignácz gőzmalma. 1885-ben alapította mai tulajdonosa. A telep területe 800 m2 és 2 épületből áll. A hajtóerő 100 lóerejű gőzgép. Munkások száma 10. Évi termelési képesség 20.000 mm. gabonaőrlemény.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages