A szabadalom letelte.
A szabadalom letelte.
A huszonöt szabadalmi év leteltével a kincstári birtokok bérlete is megszünt, azokat a kincstár visszavette, míg a csatorna továbbra is a részvénytársaság kezelésében maradt. Ez időtájban ajánlották fel legfelsőbb helyről a csatornai részvénytársaságnak, tartsa meg továbbra is a csatornát és a kincstári bérleteket is csekély haszonbér-felemelés mellett. A részvénytársaság azonban, az újabb befektetésektől félve, nem használta föl az ajánlatot, hanem 1827. október 17-én megtartott közgyűlésében elhatározta, hogy a kedvezményeket tovább kihasználni nem kívánja, hanem, miután engedélye (szabadalma) lejárt, a csatorna művét, összes felszereléseivel, az időközben vásárolt földekkel, kotrógépekkel stb., kivéve az épületeket, a melyekért megváltást kívánt, ama számtalan kedvezmény és támogatás fejében, melyet az államtól élvezett, viszonzásúl, mint liberium oblatumot, díjtalanúl a trón zsámolyához leteszi, kérve a csatornának átvételét.
A csatornát azonban a részvénytársaság, konczessziója utolsó éveiben, elhanyagolta, de hozzájárult még az a körülmény is, hogy a Duna Monostorszegnél mind jobban eliszaposodott, úgy hogy a hajók csak igen csekély merületttel vagy segédhajókkal közlekedhettek. Ezek a körülmények gondolkodóba ejtették az államkincstárt, vajjon átvegye-e a csatornát? Mert előreláthatólag nagy összegű beruházásokra lesz szükség, hogy a csatorna ismét hajózható és jövedelmező legyen. A csatornai részvénytársaság kénytelen-kelletlen tovább kezelte a csatornát, noha a kincstári földeket visszavették és csak a kissztapári pusztát hagyták meg neki bérletben úrbáriális hold után fizetendő 30 kr. Conv.-Münze évi bér mellett.
