Küzdelem az önkormányzatért.
Küzdelem az önkormányzatért.
Említettük, hogy erre az időszakra esik a vármegyék közjogi jelentőségének rohamos hanyatlása. A kormány már az 1867. évben az első szervezést elrendelő iratában törekszik a vármegye autonom hatáskörét olyképen meghatározni, hogy „a hatósági érdekek fölött a hatóság, tehát a vármegye, az országos érdekek fölött pedig a felelős kormány legyen első sorban hivatva őrködni.”
Az életfentartás természetes ösztöne serkenti a vármegyét, hogy ősi jogaihoz makacs kitartással ragaszkodjék. A küzdelem az ősi jogokért képezi a közgyűlések tanácskozásának főtárgyát, mely tanácskozásban még a régi vármegye kipróbált elemei küzdenek.
„A vármegye – jegyzi meg Beksics Gusztáv az ország vármegyéiről* – visszasülyedt a régi avitikus állapotba, a midőn inkább politizált, mint adminisztrált. A restaurált megyének ezt a tulajdonságát csakhamar keservesen megérezte a kormányzás és az újjászületett magyar alkotmányosság.”
A Magyar Nemzet Története X. k. 666. l.
Ha azonban Bars vármegye védte is az önkormányzatot, ha foglalkozott is országos ügyekkel, a vármegye nem követte Bihar- és Komárom vármegyék példáját és nem tiltakozott az Ausztriával közös egyetértéssel, alkotmányos uton rendezett 1867: XII. t.-cz. ezen alaptörvényben szabályozott közösügyi intézmények ellen. A vármegye közönségének zöme Deák Ferencz politikáját vallotta és teljes bizalommal követte a haza bölcsét.
A felelős országos kormánynak törvényíleg nem szabályozott behatása a vármegyei önkormányzat beléletére, és az ezáltal előállott bizonytalan helyzet, aggodalomba ejti a vármegyét. Fájdalommal venné, ha az 1848. törvények által fentartott önkormányzati joga korlátoztatnék. Híven ahhoz az állásponthoz, mely a megyerendszerben az évezredes ősi alkotmány egyik szilárd alapkövét és védbástyáját szemléli, a vármegyerendszer és a miniszteri kormányzat között a jogviszonynak szabályozását kívánatosnak tartja.*
1867 május 28-án 23. sz. Kgy. h.
A vármegyei önkormányzat oltalmától még akkor sem riad vissza, midőn Heves vármegye municzipális jogainak felfüggesztésében a saját főispánját mint kir. biztost közreműködni látja. Heves vármegye ugyanis bizalmat szavazott Kossuth Lajosnak azért, mert váczi levelében a dinasztia 432inkompatibilitását mondotta ki Magyarország függetlenségével. Midőn pedig a kormány a bizalmi szavazat megsemmisítését rendelte el és a vármegye ezt a rendeletet végre nem hajtotta, a miniszter a vármegyére kormánybiztost küldött. A vármegye nem bocsátkozik a sérelmes ügy bírálatába, mert abban az országgyűlés már határozott, mégis Heves vármegye alkotmányos jogainak visszaállítása érdekében a belügyminiszterhez feliratot intéz.*
1867 november 25-én 171. sz.
