A körmöczi főreáliskola.
A körmöczi főreáliskola.
Az októberi diploma ebben az iskolában is gyökeres változást idézett elő és csakhamar eltüntette az idegen tanerőket. A magyar nyelv kötelező lett, a szláv pedig egyszerűen eltünt a tantárgyak közül. 1869 szeptember 21-én a város már egy állami főreáliskola felállítását kéri a kormánytól, még pedig olyképpen, hogy már az 1869–70-ik tanévben a IV. reálosztályt megnyithassa. Ez utóbbit a közokt. miniszter meg is engedte és 1870 május 2-án már a főreáliskolára vonatkozó szerződés is elkészült. Első igazgatója Schrőder Károly budai főreáliskolai tanár lett, 1874–75-ben a főreáliskola már az időközben emelt nagyszabású és a modern igényeknek megfelelően berendezett új tanépületet foglalta el és ez évben az intézet látogatóinak száma a legnagyobb, vagyis 307 volt és az I. osztály mellé párhuzamos osztályt kellett nyitni. Az 1875/6-iki tanévben rendeltetett el a reáliskola 8 osztályra való kiegészítése és már ez évben megtartották az első érettségi vizsgálatot. 1877-ben alakult meg a tápintézeti egylet is, mely ugyanazon évben meg is nyílt. 1856-tól 1895-ig a tantestület körében a következő országos nevű egyéneket találjuk: Martin Lajos, Miskovszky Viktor, Réthy Mór, mindhárman a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, és Némethy Károly.
A főreáliskola kebelében 1894 szeptember 26-án alakult meg az ifjusági „Toldy Kör”, 1894 november 22-én a „Vívó-kör” és azonkívül fennáll az 171„Alumneum-egyesület”, a főreáliskolai takarékpénztár és a Schrőder Károly-féle ösztöndij-alap, melynek vagyona kb. 5000 kor., míg az Alumneum-egyesület vagyona 27,000 kor. Az 1900–1-ik tanévben alakult a „Markovits-kör”, melynek czélja a gyorsírás terjesztése, és ugyanez évben az ifjusági zenekör. E tanévben beiratkozott 294 rendes és 4 magántanuló, ezek közül levizsgázott 288.
A KÖRMÖCZI M. KIR. ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA.
Franciscy Gyula felvétele
