Babonák.
Babonák.
A tótoknál is, úgy mint a magyaroknál és németeknél, a legtöbb babona általános és ismert, csakhogy míg sok magyar község van, a hol a nép egyáltalán nem babonás, addig ilyent a tót községek között alig találni. Németin veszedelmesnek tartják este a patakban mosni, mert a víz magához vonzza az illetőt és belefúl. Szelepcsényben, Malonyán és Kisfaludon a karácsonyi éjféli mise után gyorsan haza sietnek, rögtön vizet húznak a kútból, a melylyel a marhát megitatván, azt hiszik, hogy az a jövő évre minden bajtól ment lesz. Azelőtt azt tartották, ha a menyasszony az esküvőnél sír, akkor a tehene jól fog tejelni. Ennek az volt a következménye, hogy az esküvőnél minden menyasszony kötelességének tartotta sírni; erről a furcsa babonáról azonban az utóbbi időben már leszoktatták őket. Nagyszelezsényben, a templomból jövet, a templom küszöbén az új házaspár kalácsba harap, egyrészt jeléül annak, hogy már egy kenyéren lesznek, másrészt pedig azért, mert az a hit van elterjedve, hogy akkor náluk a kenyér soha ki nem fogy. Fenyőkosztolányban azt hiszik, hogy a keresztség nélkül elhalt gyermek sírását éjféltájban ki lehet hallani a sírból. Geletneken az elhullott állatok pusztulásának okát abban keresik, hogy az istálló alatt koporsószeg van. Melleken nem mernek tejjel telt edényt fedő nélkül az utczán végig vinni, mert azt hiszik, hogy akkor a tehén nem fog több tejet adni. Velsiczen és Kisaranyoson nem mernek üres edényt az utczán át vinni, mert az szerencsétlenséget hoz a házhoz. Ugyanott, ha velemely özvegy nő, a mikor annak a férfinak a neje meghalt, a kihez nőül szeretne menni, mozsárra ül, akkor az a férfi nőül veszi.
BROGYÁNI NÉPVISELET.
Saját felvételünk
