A külső telepek.
A külső telepek.
A belváros szépen mívelt és gondozott gyümölcsösök között fekszik és vidám, barátságos képet nyújt. Minden ház mellett kert van, sőt a kalvária alatt elterülő, Ligetnek nevezett városrésznek csaknem minden háza kert közepén áll. Főbb és rendezettebb utczái a városnak a Fő-utcza, Templom-utcza, Fazekas-, Gyár-, Vágóhíd-, Hosszú-, Bányatelep- és Kápolna-utcza. A város lakosságának legfeljebb csak harmadrésze lakik a szorosabb értelemben vett városban, a többiek a külső telepeken, melyek a következők: Újbánya-Hegyalja, a várostól a nyugati irányban körülbelül egy kilométer távolságban, a Bükkös, az óhutai völgy fölött, a várostól északnyugatra, mintegy nyolcz kilométer távolban elterülő fensíkon, – Ó-Huta, a Mátyáshegy és az István kúpja által alkotott völgyben, a várostól 7 kilométerre északnyugati irányban s végül az Irtvány külső telep, mely alatt a legnépesebb és a várost északnyugati, északi és északkeleti irányban övező és tanyákkal behintett terület értetik. Újbánya-Hegyaljának és Irtvány (Csürök) telepnek a lakossága csaknem kizárólag földmíveléssel, gyümölcs- és marhatenyésztéssel foglalkozik. Az Irtványtelep lakosainak egy része a téli hónapokban hasított faárukat is készít, mint zsindelyt, szőlőkarókat stb. A Bükkös lakói, mívelhatő földjük csekély volta miatt, ölfa-vágásra, fafuvarozásra és faedények készítésére vannak utalva. E kültelep határában van az úgynevezett Zamcsiszko (erőd, vár) nevű hegykúp, melyen a hagyomány szerint hajdan vár volt. A kúp tetejét szikla koronázza, melyet körülbelül 12 kat. holdnyi kerületben, árokféle mélyedés vesz körül. Ó-Huta lakosai kizárólag háziiparként előállított seprők, faedények és gazdasági eszközök készítéséből és eladásából élnek; de az összes külső telepek lakossága mint háziipart, még a daróczposztó- és a pokrócz-készítést űzi.
