Nevezetesebb épületei.
Nevezetesebb épületei.
A városba és a városból kifelé, tulajdonképen csak egy út vezet: a Garam völgye. Ennek legalsó végén, az Ó-patak jobb partján a Szent-Erzsébet templom áll és a kórház, melyről más helyen van szó. Itt csak megemlítjük, hogy a templom tiszta gót stílben épűlt és egy hajója van. A török pusztításból fenmaradt ívbordázatok igen szépek és érdekesek. A homlokzaton az építtető Henczmannus Izenienkel bányagróf czímere van elhelyezve. A kistemplomnak egyik ékessége a középkorból származó és művészi szempontból is érdekes fafaragványú dombormű, mely eredetileg predula volt, ma az oltárkép helyét foglalja el és az Úrvacsorát ábrázolja. A törökök alatt a templom mecset volt; vandál kezük nyoma most is látszik, mert a csúcsíves boltozat bordázatát lefaragták. A reformáczió idejében a protestánsok foglalták el. Később ismét visszakerűlt a róm. katholikusok kezébe, de a nyolczvanas években már oly romladozó állapotban volt, hogy alaposan renováltatni kellett, a mi 1893-ban meg is történt. A főtemplomról más helyen van szó. A törökök ezt a templomot is feldúlták és felgyújtották és egész 1725-ig maradt romokban, a mikor azonban Wolf György városi tanácsos kezdeményezésére, a polgárok adományaiból újra felépítették. Az ekkor fenmaradt anyagból épűlt a paplak, de csak földszintre, melyre 1777-ben emelték az első emeletet. E templomhoz érdekes hagyomány fűződik. A nép ugyanis azt tartja, hogy a törökök közeledtének hírére, a lakosság a főtemplom kincseit 123és ereklyéit, valamely, a templom közelében akkoriban létezett száraz kútba olyképen rejtette el, hogy előbb az egyik harangot a kútba bocsátották, abban helyezték el a kincseket, a másik harangot pedig föléje borították és azután a kútat betömték. Mivel pedig a törökök mindazokat, a kik e kincs elásásánál jelen voltak, illetve a helyét ismerték, lemészárolták, a mai napig sem találták meg a templom klenodiumait és harangjait, habár már több ízben kutattak utánuk.
Újbánya. – AZ ÓHUTAI VÍZESÉS.
Stein felv.
Az érdekes alakú városháza építési idejét biztosan megállapítani, adatok hiányában, nem lehet. Tény azonban, hogy a XIV. század közepére tehető, mert Zsigmond király leánya: Mária, több ízben lakott az épületben, mely eredetileg három emeletes, három szárnyú, kőfallal körül vett és várszerűen megerősített hely volt. Födele az udvar felé lejtett és felső emeletén lőrések nyíltak, melyekből csatakígyók tekintettek kifelé. Az udvar közepén terebélyes hársfa állott, mely alatt gyakran tartotta a városi tanács üléseit, a mint ez az egykorú iratokból kitűnik. Az épület alatt óriási pinczék voltak és vannak részben ma is, melyek messze az utczák alá elnyúltak és veszély esetén védelmi, de menedékhelyűl is szolgáltak. 1700 körül, mint az már említve volt, a város bányái oly dúsan jövedelmeztek, hogy abból a városháza átalakítására is tellett. Ekkor a harmadik emeletet lebontották és a belőle nyert anyagból építették helyére a mostani csinos és erős tornyot, mely egy óraművet és négy harangot foglal magába. Ez épületben a városi hivatalokon kivül a járásbíróság és a telekkönyv is el van helyezve.
A kalvária, a hasonnevű hegyen, közvetetlenűl a város fölött délről emelkedik és az odavezető szép szerpentin út csupa gyümölcsös-kertek közé van ékelve. A kalvária-templom a hegy csúcsán, terebélyes hársfák árnyékában áll és mintegy 120 ember befogadására alkalmas. A szilárd, csinos épület 1820-ban épűlt, közadakozásból. A Szűz Mária-kápolna a Bányatelep-utczából jobbra nyíló és a Himmelreich és Taubenhügel lejtői által alkotott ú. n. kohutovói völgyben, a mai Kápolna-utcza végében áll. Eredetét az 1863-iki országos szárazságnak köszönheti, a mikor itt, egy véletlen következtében, a vízhiányban szenvedő lakosok gazdag forrásra bukkantak, melynek később gyógyító erőt is tulajdonítottak, úgy hogy e forrás valóságos búcsújáróhely lett. Csakhamar egylet is alakúlt a városban, Szűz Mária-egylet czímen, mely a forrás bekerítését és környékének rendezését és tisztántartását tűzte ki feladatáúl. Nemcsok György, újbányai lakos, a forrás mellett Szűz Mária-szobrot állíttatott, melyet 1865-ben szenteltek fel. A forráshoz zarándoklók számának szaporodásával Moyses István beszterczebányai püspök hivatalos vizsgálatot rendelt el, melynek eredménye alapján a helyet 1866 június 13-án búcsújáróhelynek mondotta ki. A mostani csinos, csúcsíves kápolna 1868-ban 4000 frtnyi költséggel épűlt, melybe a Mária-egylet két harangot akart elhelyezni, de erről a kápolnának a várostól való távolsága következtében, miután a harangok hangját a város és a vidék nem hallotta volna, lemondott, hanem e helyett a kálváriával szemben, közvetetlen a 124város fölött emelkedő kúpon, külön e czélra épített haranglábon helyezte el a harangokat, a honnan azok minden oldalról messze hallhatók és láthatók. Az évenként szeptember 15-re eső búcsúk ma is igen látogatottak.
A Szent-Háromság-szobor a város egyik legérdekesebb műemléke. A városháza előtt, a főtéren áll. Az egy méter magas, 2–2 m. hosszoldalakkal bíró, újbányai trachitból faragott talapzat négy sarkán 2·5 m. magas, bordázott és díszes lombfaragványú fejekben végződő négy oszlop áll, melyek egy baldachinszerű, párkányozott tetőzetet tartanak, melyen a Szent-Háromságnak kék trachitból művésziesen faragott jelképe látható. Az oszlopközökben, négy fülkében Szent István, Szent László, Szent Ilona és Szűz Mária szép, életnagyságú szobra van elhelyezve. E szobrot Faragó József újbányai születésű és Münchenben tanult szobrász faragta díjtalanúl 1846-ban, a mikor csakis azért látogatta meg szülővárosát, hogy iránta való kegyeletének maradandó emlékben adjon kifejezést. A város azzal fejezte ki háláját és elismerését, hogy Faragót díszpolgárrá választotta meg.
A városháza szomszédságában álló mostani díszes iskolaépület, a régi elemi iskola helyén épült. A csinos, emeletes épület kb. 450 tanuló befogadására alkalmas. Ez iskolaépületen kivül a városnak még 2 iskolaépülete van, Ó-Hután és Irtványon. Ezeket a város 60,000 korona költséggel építette. A város összes népiskolái állami kezelésben vannak. 1899-ben a város mintaszerűen berendezett és felszerelt kisdedóvót is építtetett 15.000 korona költséggel.
A kaszinó-épület bessenyei Szabó József, volt újbányai hegymester áldozatkészségének és a városi polgárok hozzájárulásának köszöni létrejöttét. 1841-ben épült, még pedig a város tulajdonában levő földszintes ház emeletére, úgy hogy most ugyanegy háznak a földszintje a városra, az emelete pedig a kaszinó-egyletre van telekkönyvezve. A kaszinó-egylet 1839 nov. 9-én alakult és Szabó Józsefen kivül Sebestyén Zsigmond városi tiszti ügyész és Tarkovich József városi aljegyző, (Tarkovich József államtitkár atyja) voltak a kezdeményezők. A szabadságharcz alatt a kaszinó természetesen valóságos politikai körré lett, a minek az lett a következménye, hogy később az elnököt: Szabó Józsefet elfogták, Sebestyén Zsigmond polgármestert, Tarkovich Józsefet, ki akkor már főbiró volt, és több előkelő tisztviselőt részint vizsgálat alá helyeztek, részint pedig hivataluktól megfosztottak. Csak mikor a volt elnök a fogságból kiszabadult, nyert újabb lendületet a kaszinó, mely egy ideig zárva volt, azután pedig csak tengett. 1891 november 7-én ünnepelte az egylet fennállásának ötvenedik évfordulóját. 1886-ban alapított könyvtára ma 600 kötetre rúg.
A kaszinón kivül még más társadalmi és jótékonyczélú intézményei is vannak a városnak. Ilyenek az 1897-ben alakult Katholikus kör, a már említett Szűz Mária-egylet, mely 1863-ban alakult, az 1889-ben alapított Rózsafűzér-egylet, az 1898-ban alakult Temetkezési egylet, az 1882-ben alakult Pusztelnik Frigyes szoboregylet és az 1885-ben alakult Önkéntes tüzoltó-egylet, míg a város lakosságának hitelügyét az 1886-ban alakult Újbányai Népbank és az 1901-ben keletkezett Ipari Hitelszövetkezet szolgálja.
* * *
Újbánya város gazdasági viszonyainak újabb fellendülésében kétségkivül nagy szerepe van a nyers-anyag beszerzését megkönnyítő pénzszükségletet előlegező népbanknak, a legújabban létesült ipari hitelszövetkezetnek, továbbá a malomkőgyár részvénytársaságnak, a ma már magas fokra emelkedett fazekasiparnak, a város területén fennálló néhány nagyobb ipartelepnek és végre a vasútnak, mely a szomszédos nagyobb árúfogyasztó piaczoknak könnyen és kevés költséggel járó felkeresését elősegíti.
Legelterjedtebb ma a fazekas- és csizmadia-ipar, mely iparágak mindegyike körülbelül 100–120 családnak keresetet nyújt. E két iparág terményei leginkább a megyebeli és a szomszédos vármegyék heti és országos vásárain találnak biztos piaczra. Előkelő helyet foglal el még a Czibulka Testvérek két bőrgyára, Knopp Ede kályha-üzlete és a Strobentz Testvérek budapesti czég okkergyára.
