Deininger Imre.
Deininger Imre.
Deininger Imre, min. ügyosztályvezető, gazd. főigazgatóhelyettes, szül. Esztergomban, 1844 május 7-én. A magyar-óvári felsőbb gazdasági intézetet elvégezvén, az esztergomi érsekségi uradalmakban nyert alkalmazást, a hol már megelőzőleg is működött. 1868-ban az akkor megnyílt debreczeni gazdasági felsőbb intézethez került tanárnak; 1874-ben a magyar-óvári gazd. akadémiához tették át, majd 1884-ben a keszthelyi gazdasági intézet igazgatója lett; 1892-ben a gödöllői kir. koronauradalom igazgatójává nevezték ki, 1899-ben a földmívelésügyi miniszteriumhoz rendelték be szolgálattételre. Jelenleg a földmívelésügyi miniszteriumban uradalmi jószágigazgató. M. kir. udv. és kir. tanácsos, a vaskorona-rend III. oszt. lovagja, a toscanai polg. érdemrend tiszti keresztje és a siami fehér elefántrend IV. oszt. tulajdonosa.
Ismételten tett tanulmányi utazásokat a külföldön, részben a kormány megbízásából; utazásait legnagyobb részben le is írta. Tüzetes tanulmány tárgyává tette a Magyarországban talált praehistorikus növény- s különösen a magleleteket; utóbbiaknak leírását 1881-ben b. Nyáry Jenő fölvette „Az aggteleki barlang” cz. munkájába. – Számos czikket írt a hazai s német mezőgazdasági szaklapokba. – Önálló munkái: Jelentés a sundsvalli 1882. kiállításról. 1883. – A keszthely m. kir. Gazdasági Tanintézet Évkönyve (1865–85.), az itt fennállott Georgicon (1797–1898.) rövid történeti vázlatával. 1885. – Tanulmány a búza fölött. 1890. – Adatok kulturnövényeink történetéhez. 1891. – Svédországi második utazásom. 1892.
