Erdőkincstári gazdaság.
Erdőkincstári gazdaság.
A m. kir. erdőkincstár gömörmegyei birtokának erdőgazdaságát az alábbiakban ismertetjük.
Ez az erdőbirtok, mely Koháry Ferencz murányi uradalmához tartozott, de a kincstártól haszonélvezett „Hutke” név alatti rezervált erdő volt, 1829-ben jutott az erdőkincstár tulajdonába. A garamvölgyi járás Polonka nagyközség határában fekszik, a vaczoki völgy balpartján és a vaczoki m. kir. erdőgondnoksági B. és D. üzemosztálya. Területe 2137.6 kat. hold, melyből erdő (haszonerdő) 1815.6 k. hold, véderdő 234.8 k. hold, tisztás 18.6 s így összesen 2069.0 k. hold. Állandó legelő és rét 50.4 k. hold, szántó 12.5 k. hold, havas 5.0 és terméketlen 0.7 k. hold. Ez az erdőbirtok az alacsony Tátra déli nyúlványain terül el, apróbb patakai a vaczoki patakban egyesülnek, mely a vármegye keleti határán a Garamba szakad. Klimája mérsékelten hideg, átlagos évi hőmérsék 6.3° C. Évi csapadék 825 m/m. Uralkodó szelek K., ÉK., Ny., DNy., veszélyes az ÉNy.
Terület szerint elfoglal a lúczfenyő 72%-ot, a jegenyefenyő 25%-ot, bükk 3%-ot. Szórványosan előfordul a veres- és az erdeifenyő.
232Ezt az erdőbirtokot a beszterczebányai m. kir. erdőigazgatósághoz tartozó vaczoki m. kir. erdőgondnokság kezeli és itt egy erdőőr van alkalmazva, a ki egyszersmind gátőr is.
Az erdő üzemberendezés 1886-ban történt, a midőn a B. üzemosztály tarvágásos szálerdőt 120 éves fordával és a D. véderdőüzemosztályt alkották. Az évente erdősítendő 14.35 k. holdnyi területet ültetés és vetés útján újítják fel lúczfenyővel, jegenyefenyővel, erdei- és veresfenyővel, a mi átlag 239 korona 80 fillérbe kerül, vagyis holdanként 9.32 kor.-ba. A felerdősítéshez használtatik 400 munkanap 60 fillér átlagos munkabérrel.
Az évi vágásterület a B. üzemosztályban 14 k. hold, melynek fatermése 1585 m3, vagyis 79% fenyő haszonfa és 426 m3, vagyis 21% tűzifa. A taroló vágás a lúczfenyőkéreg nyerése czéljából, a nedvkeringés idején, május–június hónapban történik, a fahozamból pedig épület- és tűzifát termelnek.
A mellékhasználatok közül megemlítendő a lúczfenyőtoboz gyűjtése a mihálytelki kincstári magpergető részére, azonkívül gyűjtik a jegenyefenyőmagot is saját szükségletre. A legeltetés a kincstári telepes-munkások szolgalmi joga. A fűtarlózást, egykoronás bárczák váltása ellenében, két hóra engedélyezik. A közteshasználat is alkalmazásban van, 2 évi burgonya és 2 évi rozstermeléssel, a 3-ik év tavaszán a lúczfenyőmagot bevetik, vagy a csemetéket beültetik. A bér 4 évre holdanként 17.28 korona. A vadászat Coburg Fülöp herczegnek van bérbe adva.
Az épületfát vállalkozónak adják el, a ki a fatömeget tövön, terület szerint veszi. Zsindelyt csak házi szükségletre termelnek.
A kiseladásnál érvényben lévő faárak a következők: 1 köbméter fenyő épületfa alapára értékosztály és vastagság szerint 1.10–8.00 korona, 1 űrméter tűzifa tövön 0.35–1.10 kor., 1 űrméter tűzifa feldolgozva 0.90–1.80 kor., 1000 darab fenyőzsindely 12 korona.
A szállítás az 5–14 kilométerre fekvő Garamhoz leginkább télen, havon vontatva történik; a völgyek talpára a fa szabad eregetés útján jut.
A vaczoki patakon van a „Bedő Albert” vízfogó, mely 1881-ben kőből és földből építve, 1896-ban új vízfalat kapott betonból, két hatalmas pillérrel. Köbtartalma 62500 m3. A tűzifát a Vaczok patakon úsztatják.
A szükséges erdei munkásokat a kincstári munkás-telepek szolgáltatják. Az épületfa termelési és a Garamhoz való szállitási bér köbméterenként átlag 2 korona. A tűzifatermelés űrméterenként 50–60 fillér, a tűzifaszállitás a patakig 40–70 fillér, a tűzifaúsztatás 10–20 fillér. Átlag 40 munkást foglalkoztatnak. Említést érdemlő erdőkárosítás az utóbbi években nem fordult elő.
