Jólsva erdőgazdasága.
Jólsva erdőgazdasága.
Jolsva r. t. város erdőgazdaságának a leírását a következőkben adjuk: Az erdők részint úrbéri megváltás, részint ajándék és vétel útján kerültek a város tulajdonába. Az „Óvár” nevezetű erdőrész a valaha itt birtokló Wesselényi Ferencztől jutott a város tulajdonába. A „Bukovina” nevű erdőrészt a regale-joggal együtt Coburg Ferdinánd herczegtől szerezte meg a város 110,000 frtnyi összegért. Az erdőbirtok többi része úrbéri megváltás útján hasíttatott ki a város részére. A birtokra terhek is nehezednek; így a Coburg herczegtől megvett erdőrész után kap a r. kath. lelkész évenként 140 ürm.3 tűzifát, ád a város ezenkívül az ág. ev. lelkésznek, az ág. ev. és a kath. tanítóknak, kórházaknak, óvodának, ipariskolának, városi tisztviselőknek, erdő- és rendőröknek stb. évente körülbelül 1200 ürm.3 tűzifát, még pedig többnyire befuvarozással.
Az erdőbirtok Jolsva r. t. város határában fekszik 266–881 méter tengerszin feletti magasságban és 5117.84 kat. holdnyi kiterjedésben. Borítja a gömöri Érczhegység ágazatait, kimagasló hegycsúcsai pedig a Bástyacsúcs, Óvár, Mikóhegy, Fenyves, Bányacsúcs, Sashegy, Tűzkő, Hármascsúcs és Csepkőtető, melyeknek magasságai 540–881 méter között váltakoznak. Éghajlata általában mérsékeltnek mondható. Az uralkodó szelek iránya északnyugati és délkeleti.
Az erdőterületből a tölgy 39%-ot, a gyertyán 33%-ot, a bükk 20%-ot, a nyár és nyír 6%-ot, a jegenyefenyő 0.3%-ot, egyéb fanemek 1.7%-ot foglalnak el. A lombfanemek között előfordulnak a szil, juhar, kőris és hárs, a cserjék közül a mogyoró, fagyal, galagonya, kökény és kecskerágó.
Az erdőbirtok kezelését erdőtiszt végzi. Az erdőőrzési kerületek száma öt, melyeket egy főerdőőr és négy erdőőr lát el. A kezelési és őrzési költségek évente 5530 korona.
Az erdőbirtok rendszeres gazdasági üzemterv szerint kezeltetik és berendezése 1888-ban történt. Öt üzemosztályt foglal magában, melyek közül kettő sarjerdő 40 éves fordával, egy cserzőüzem 20 éves fordával, egy szállalóüzem 60 éves és egy szálerdő 80 éves fordával. Az újabban történt tagosításból kifolyólag új üzemterv készítése vált szükségessé, a midőn is a cserzőüzemet a sarjerdőhöz csatolták.
Az erdőbirtok rendszeresen kezeltetvén, a felerdősítésekre is kellő gondot fordítanak. Az évi felerdősítendő terület átlag 40–50 kat. hold, melyet csemeteültetéssel és tölgymakk-alákapálással újítanak fel. Az ültetésnél használt fanemek a tögy, juhar, kőris, az erdei-, fekete- és lúczfenyő. Az évi erdősítési költség összesen 700–750 korona, kat. holdanként tehát 10–15 korona, mely erdősítések elvégzésére 1000–1200 munkanapra van szükség, 70–80 fillér átlagos munkabérrel.
A főhasználat a tűzifatermelés és a hagyásfáknak, mint műfának a kihasználása. Az évi vágásterület 99 kat. hold; a fenyves üzemosztályban minden ötödik évben 23.85 kat. hold. Az évi fatermés 7500–9000 köbméter, mely tűzifa, szálfa, rönkő, bányafa, gally és rőzsefára dolgoztatik fel. A tűzifa 95%, a haszonfa pedig 5%.
230A mellékhasználatok a városnak tekintélyes jövedelmet nyujtanak. Főkép a magnezit-bányászat 12000 korona évi bérrel, továbbá a kőfejtés 1200 korona, fűhasználat 1000 korona, legeltetés 340 korona, vadászat 200 korona és a halászat 44 korona évi jövedelmet eredményez. Az évi fatermést, mely csekély 300–500 köbméter haszonfán kívül 10–12000 űrméter tűzifát szolgáltat, nagyobbára a város polgárságának adják el, mely tűzifa-szükségletének fedezésére körülbelül 8000 űrmétert igényel. 600–800 ürm.3 a városban lévő kolompos ipartásulatnál, a többi fenmaradó famennyiség a hisnyóvízi vasgyárnál, a gömöri faipar részvénytársaságnál és a Concordia vasgyárnál értékesíttetik. A műfa részint a polgárság szükségletét fedezi, részint vidéki fakereskedőknek adatik el.
A faanyagok árai az erdőn a következők:
| 1 űrm.3 kemény tűzifa | polgároknak | 1.60 kor., | idegeneknek | 2.– kor. |
| 1 űrm.3 lágy tűzifa | polgároknak | 1.20 kor., | idegeneknek | 1.50 kor. |
| 1 űrm.3 hántott és hasábfa | polgároknak | 2.– kor., | idegeneknek | 2.50 kor. |
| 1 köbmét. tölgyfa | polgároknak | 8–11–15 kor., | idegeneknek | 11–14–17 kor. |
| 1 köbmét. bükk, nyár, nyír | polgároknak | 3.50 kor., | idegeneknek | 4 kor. |
A közlekedési viszonyok kedvezőknek mondhatók, mivel az erdőterület a főútvonalaktól sehol sem fekszik távol, az erdőben pedig igen sok s elég jókarban lévő erdei útak vannak. A szállitás kizárólag tengelyen történik. A munkásviszonyok szintén elég kedvezők és az erdei munkások zömét a közel fekvő községek szolgáltatják. Munkabér fejében fizettetik a fatermelésnél 1 űrméter kemény tűzifáért 44 fillér, 1 űrméter lágy tűzifáért 36 fillér, 1 űrméter hasáb tűzifáért 50 fillér, – 1 drb tölgyszálfa vágásbére 20–24 fillér, bánya-rovatfa termelése folyóméterenként 2 fillér, 1 köbméter műfának Jolsva városába való beszállitása átlagban 5 korona, 1 űrméter tűzifának pedig 1.50 korona. A vágásokban évente 80–100 favágó foglalatoskodik.
Az erdei kihágások lényegtelenek és elemi károsítások az utóbbi években nem fordultak elő. A városi erdőbirtok átlagos évi tiszta jövedelme 21162 korona, a holdankénti tiszta jövedelem 4 korona 10 fillér.
