Tájszók.
Tájszók.
Tájszavakban, a melyek kizárólag a palócznyelvjárást beszélő népnek a tulajdonai, igen gazdag a vármegye magyarsága. Ilyen gömöri palócz és javarészt barkó tájszók a következők:
ábállányi = abárolni; ablakos = hiányos; abruké = azonnal; ácsik = gyermek-állóka; aljasbéli = alantas, másodrendű; ámbarada = zűr-zavar; álcs = ács; ácsong = ácsorog; aggaszt = turót készít; ágyi = minden ágybavaló ruha; agyabugya = verekedés; ádzás = a szérűn való ágyalás; akkorka = kicsike; akóvita = pálinka; alamuszta = alamuszi; általkodó = szégyenkező; amottég-la = amott; angárija = bizonyos időközre szóló fizetés; anya-széna = az első kaszálás után való széna; apácza = szűz toklyó; áporogyik = a tojás megzápul; aprós = kicsi gyermek; apróra = részletesen; árok = szőllő rész; aszó = völgy; átabota = rendetlen; azalék = álmos; azonteusten – mingyá = rögtön, azonnal; bába-kalács = czipó formára sütött apró kalács; bábakakas = kappan; bába-guzsaly = a réti füvet megrontó zsurló; bábaszarka = havas szarka; babaka = kis baba; babros = piszkos, ügyetlen; bacso = juhász gazda; badar 201= szép; bajcz = bajusz; bak-szakáll = vajfű; bakszekér = vesszőből csinált szánforma gyermekjáték; bakturó = rugás; bakkan = zökken; bakkanó = zökkenő, kátyús hely az uton; baklyik = csökönyösödik; bakó = czölöpverő fasulyok; bakóalja-kender = annyi kender, a mennyit egyszerre a törő (bakó) alá tesznek; bakóczál = immelámmal megy; bakol = igenlőleg bólint; bakos = a szánkázásnál a sulykósszánkó hátulján álló; bakos-gyeplő = négyes lófogathoz való gyeplő; banyak = balkezű; ballókáz = ballag; bandsalit = kancsalit; bánya = fazekas kemencze; barborás = gőgős; bátorság = ámbátor; becsmel = rágalmaz; begre-hegyes = híreskedő, kis növésű ember; beltetem = gyomor; belezna = szövésközben történt hibás öltés; belga = nagy, ügyetlen, esetlen; Berta, Bera, Bero = Bertalan; bellőke = felfüggeszthető vászon bölcső; berzel = borzol, felborzol; berzi-kakas = berzenkedő kis ember; berzi-tyúk = boglyas, amerikai tyúk; biglyéz = motoz; billint = billent; binkó = bunkó; birge = rüh v. himlő; birbicses = kucséber; bitó = a barkó nép kendertörő eszköze; bitringes = göthös; bittyu = gyenge bárány; biváhol = bővelkedik; biztalan = bizonytalan; bocskor = kerékkötő fatalp, mint az alabor; bodák = sovány czipó; bodázik = ide-oda jár-kel; borzág = bodza; bolygó = bolondos; bozás = gyengén részeg; búeset = szomorúság; burcsi = kövér gyerek; busseng = bakfitty; bibányos = bűbájos; buvó-kémény = nyitott tűzterep fölött lévő patics füstfogó; czihó = léhűtő; czika = cziczázó játék; czire = kis csirke; csak-la = hát csak azért; csali-baba = madárijesztő báb; csali-patak = buvó patak; csamingó = kóborgó; csampusz = csámpás; csendeleg = suttogva beszél; csikkantó = csiptető; csuszli = gummi puska; duncs = csomó; durdóka = kedves öreg ember; egybe = rögtön, azonnal; eleint = kiváltképpen; epernye = földi eper; fecske = kőmíves; firtat = kimutat; foganat = hajlandóság; Geczi = Gergely; gyanak = hitvány; gyetva = hitvány; hallatja = valaminek a híre; hendergő = rögtörő henger; hurut = savanyú leves; ikland = böfög; jegyes = rovott multú ember; kacsuka = balkezes; kászmata = kárttévő; köczölődik = kényelmesen heverészget; kupak = kis ember; kurnyavicza = zivatar; kutya-lagzi = veszedelem; kigyó-lepe = szitakötő; liha = üres kalász; locsperda = fecsegő; marmancs = bányatündér; massa = gyártelep; mazur = hitvány; molha = köd; morzsongós = nyirkos, borulatos idő; pákosztor = pákosz; pancsi = gyermek czipő; pecz-tej = a bornyas tehén ellés után való teje; penyecsont = sípcsont; pepp = lisztből készült, tejjel v. zsírral leöntött pépszerű eledel; póczurka = maskara; posajdesz = maradék, édes tészta morzsája; pontor = hamis; potyka = kövér; purcsi = póni ló; puttyantó = pukkantó; rajom = falumbeli; rakócza = istálló polcz; rozsdás = szeplős; sásik = vékony hengeres nádfű; sepeg = sopánkodik; soros-ángyom = otthon ülő vén asszony; suliguli = ravasz; sunyesz = pálinka; szalajka = hamuzsír; szátyva = szövőszék; szemercze-fa = vörös-fenyő; szilics = forgács; szöszmörgés = pepecselés; taméntalan = töménytelen sok; tasó = kis kacsa; tem = temet; tétetődés = cselekedet; torokáldás = kántor választás utáni áldomás; torzad = borzolódik; tusznya = ronda; tutús = kis fejkető; vernyit = borongósan virrad; verzsel = hímes tojást fest; vicze = átellenes szomszéd; viszontag = viszont; vittyan = surran; zabarint = vizet zavar; závoz = meredek hegyi út; zeherje = fa zuzmó; zera = kis őz; zsandolás = zsémbelés; zsendit = csiráztat; zsimbolyog = zsibbad; zsuborgat = kuporgat.
E tájszókkal mondott szólásmódok közül is álljon itt nehány: Nem drémál, hanem süti markát a cselekedet. (Nem szunyókál, mikor dolgozik.) A lejánaszon olyan fürge, mint az ürge, kettőt tapos egy nyomba. (Nagyon friss.) Fussék ki a látója (szeme). Az ilyen dolog nem kapaczitál. (Nem illik.) Tessen adnyi apró pondrócskákot, a kit az urak káposztába raknak (rizskása). Olyan hímes, akar a pipilis (lepke). Hangoskodó kloka nem üli meg a tojást. (Harapós kutya nem ugat.) Aggyíg skrobált (kapart), aggyig skripogott (csikorgott), míg észre vettem.
