Rozsnyó privilégiumai.
Rozsnyó privilégiumai.
Rozsnyó jelenleg r. t. város, II. Endre király idejében még mint királyi birtok volt ismeretes. III. Endre Ladomér esztergomi érseknek adományozza, de már I. Lajos király privilégiumában a városok sorába emeli és ezzel Rozsnyó kir. bányavárossá lesz, úgy hogy jogait Demeter bíboros érsek is elismeri 1382-ik évben kelt okiratában. Rozsnyó 1496-ban a csehek hatalmába jutott, de Mátyás király felmentette a csehek uralma alól. Törvénykezési szempontból érdekes az a határper, a melyet a város 1578-tól 1630-ig az Andrássyakkal folytatott.
Rozsnyó előjogai között nem csekély jelentőségű volt, hogy saját bányavárosi törvényszéke volt. A város jogait az osztrák uralom is respektálta. A bányavárosi törvényszék a királyi bíróságoknak 1872-ik évben történt szervezésével oszlott fel és a törvényszék iratait 1872-ik év január hó 18-án Szerecsen Lajos városi főjegyző közreműködése mellett adták át, mert Rozsnyónak is csak annyi joga van a törvénykezés terén, mint minden más rendezett tanácsú városnak.
A többi szabadalmas városokban a törvénykezés terén nem igen voltak feljegyzésre érdemes momentumok. Legfeljebb Csetneket említhetjük még fel, mely várost Mária Terézia fosztotta meg szabadalmaitól azért, mert egy Vozár Mária nevű asszonyt 300 korbácsütésre itélt és az ítéletet végre is hajtotta.
