III. Ferdinánd.
342III. Ferdinánd.
A XVII. század közepén elemi csapások sújtották Győr város lakóit. 1647-ben 175 ház égett le, 1656-ban pedig a város 1/3 része lett a lángok martaléka.
III. Ferdinánd király uralkodása alatt, noha hivatalosan béke volt, a törökök rajtaütéssel akarták Győrt kézrekeríteni. E végből néhányan magyar ruhába öltözve, gabonás szekereikkel bejöttek a városba, míg a többiek kívül foglaltak állást, hogy alkalmas pillanatban ők is beosonhassanak. De egy szegény asszony értesülvén a dologról, jelentést tett a várkapitánynak, mire az becsukatta a kapukat, a gabonát áruló törököket pedig elfogatta és felkonczoltatta. A künn várakozó törökök, mivel semmi életjelt sem kaptak a városba beosont társaikról, rosszat sejtve, eliramodtak. (Szávay Gyula i. m. 277 l.)
1651 márczius 9-én ismét 3000 török nyomult Győr alá; útközben a mezőn dolgozó munkások közül sokakat rabul ejtettek, azon felül sok lábas jószágot hajtottak el. (Fehér Ipoly i. m. 306.)
Az 1655. évi országgyűlés végzései közül különösen a VIII. és a XXX. érdekli közelebbről a vármegye történetét. Az előbbi megújította a győri és a komáromi őrségek kapitányairól szóló 1608 : IX., és X., valamint az 1623 : XXIII. törvényczikkeket; az utóbbi a Rába-szabályozásról intézkedik.
A Lipót király uralkodása alatt, 1659-ben tartott országgyűlésen főleg az idegen katonaság zsarolásai és garázdálkodásai ellen szólalt fel a vármegye közönsége.
Ez országgyűlés több rendbeli intézkedést tett e bajok megszüntetésére. A XXIII. törvényczikk az abdai hídon és a győri kapunál szedetni szokott vámokat eltörölte. Ugyanez a törvényszakasz arról is intézkedik, hogy a Győrbe menő kereskedőktől, a várbeli tisztek vámfizetés ürügye alatt nem csikarhatnak ki többé szolgáltatásokat.
A LX. törvényczikk a Győrben kereskedést folytató katonaságot is megadóztatta.
A LXXXI. t. cz. pedig azt a visszás helyzetet szűnteti meg, hogy a győri sapkacsinálók és más külföldi kézművesek, a kik a német katonaság alá voltak helyezve, más győri lakosokat a sapka-kereskedéstől eltiltottak; a győri polgárok kérelmére az országgyűlés a király elé terjesztette az ügyet, hogy az ottani főkapitányt ily irányban utasítsa, a kinek elhatározását a rendek törvénybe iktatták.
