V. Ferdinánd Győrött.
V. Ferdinánd Győrött.
1839 nyarán fényes ünnepségek színhelye volt a vármegye. A júniusi közgyűlésre érkezett le a vármegyéhez a helytartótanács leírata, a melyben V. Ferdinánd királynak és nejének, Mária Anna Piának látogatását tudatta a vármegye közönségével. Ő felségeik, Mérey Sándor kir. személynök kíséretében, június 10-én érkeztek kocsikon Féltoronyból Öttevényre, a hol a járásbeli szolgabíró, a plébános és az előljárók fogadták. Rövid üdvözlés után a király folytatta útját Abda felé, a melynek lakosai szintén kivonúltak, hogy az uralkodónak hódolatukat bemutassák.
Győr város határában diadalkapu várta az érkezőket. Ezen áthaladva, harangzúgás mellett és az ünneplő polgárság és tanuló-ifjúság sorfala között, délután hat óra tájt értek az udvari kocsik az újvárosi vámházhoz. Itt a legmagasabb vendégeket, a vármegyei küldöttség élén, Bezerédj Ignácz első alispán fogadta. A sétatéren, a városi tanács élén, Czeh János, ősi szokás szerint, a város kulcsait nyújtotta át Ő Felségének. Innen a püspökvárba vette útját a menet, a melyet a városi polgárság és a vármegyei nemesség lovas bandériuma nyitott meg. A várban Sztankovics János püspök és gróf Zichy-Ferraris Ferencz fogadták az uralkodópárt. Aznap a tervezett kivilágítás a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt. Másnap, június 11-én reggel hat órakor V. Ferdinánd király kíséretével Komárom felé indúlt, s Gönyűig a vármegye első alispánja, továbbá a városi polgárság és 12 vármegyei nemes lóháton kísérte.
Komáromból visszatérőben, június 14-én érkezett az uralkodópár ismét Győrbe. E napon este díszelőadás volt a színházban és fényes kivilágítás a városban, a mely kitűnően sikerült. Még a délután folyamán a király megtekintette a vármegyeházat, a városházat és több más közintézetet, míg a királyné az Orsolya-rendű apáczáknál tett látogatást. Másnap, június 15-én reggel, a király maga elé rendelte Bezerédj alispánt, Czeh János polgármestert, és különös megelégedését fejezte ki előttük a fogadtatásért. Ez alkalommal a város közművelődési és emberbaráti intézményei javára összesen 2200 frtot adományozott. Végül a székesegyházban tartott istenitisztelet után, a városi polgárság lelkes üdvrivalgásai közepette, kíséretével együtt elhajtatott. (Hírnök 1839., 49., 50.)
Ez év őszén halt meg (1839 okt. 6-án) gróf Zichy-Ferraris Ferencz főispán, a ki közel harmincz éven át kormányozta a vármegyét. A kormány teljesen megbízva Bezerédj Ignácz I. alispánban, egyideig betöltetlenül hagyta a főispánságot, de a közelgő restauráczióra és a követválasztásokra 1841 szept. 16-án Marich Dávid Istvánt nevezte ki főispánná.
Marich Dávid már hosszabb időt töltött a közpályán, mikor a győri főispáni székbe került. 1811-től 1832-ig Székesfehérvár városánál működött mint királyi biztos; 1836-ban Liptó, 1837 márczius 31-én pedig Torna vármegye főispáni helytartója lett; közben többször képviselte Fejér vármegyét az országgyűlésen.
