Közigazgatás.
Közigazgatás.
Eger az 1886. évi XXII. t.-cz. 1. §-ának a) pontja alapján meghatározott legújabb beosztás szerint rendezett tanácsú város. Ámde a levéltári adatok igazolása szerint Eger is, mint a legtöbb, nagyobb kiterjedésű rend. tan. város, hosszú küzdelmet fejtett ki a szabad királyi városi czímért, tehát az önállóságért. A legrégibb adatok szerint, IV. Béla király 1261 szept. 20-án kelt nagy adománylevelében Egert püspöki városnak nyilvánította, a mennyiben az egri egyházat a tatárpusztítás után helyreállíttatván, azt és messze környékét az egri püspöknek ajándékozta. A török pusztítás megszünése után I. Lipót király az 1688. évben királyi várossá nyilvánította Egert s ezt, midőn a vármegyegyűlés zajongott miatta, megerősíti a bécsi cs. udvari kamara 1691 szept. 28-án kelt leírata is, a mely Egert kifejezetten szabad királyi városi jogokkal bírónak mondja. Ennek a díszes czímnek azonban nem sokáig volt birtokában a város, mert a vármegyegyűlés tiltakozása után felemelte szavát az adomány ellen az egri püspök s a káptalan is és ennek következtében I. Lipót már 1693-ban visszavonta adományát és Egert a püspök és káptalan földesúri joga alá helyezte. Az egriek persze nem nyugodtak meg ebben, hanem újabb és újabb kérelemmel ostromolták a királyt, míg végül, három évi küzdelem után kimerülve, 1696-ban megbékéltek Fenessy püspökkel. Száz év mulva újra feltámad a mozgalom s ekkor maga a püspök áll élére, azonban eredménytelenül.
A mai Eger rendezett tanácsa élén Jankovics Dezső polgármester áll, kinek helyettese és legodaadóbb munkatársa Hanák Gyula városi főjegyző. A négy 108tanácsos közül Barthos Károly a közigazgatási, Morvay János az iparügyi, Bayer Henrik a gazdasági és katonaügyi előadó, míg Braun Károly az árvaszéki ülnöki teendőket végzi. A város tisztviselői karának többi tagjai Fridl Gyula rendőrkapitány, Derszib Ödön főszámvevő, Gröber Béla közpénztáros, Szokolay Lajos ügyész, Bárány Géza mérnök, Glósz Kálmán dr. főorvos, Szabó Ödön dr. városi tiszti-orvos és Tóth Sándor rendőralkapitány.
A képviselőtestület 200 tagból áll, szakosztályai a következők: a) állandó választmány, b) közigazgatási és pénzügyi, c) építési és szépészeti, d) jogügyi, e) egészségügyi,f) ipar- és kereskedelemügyi, g) földmivelésügyi.
A közbiztonsági szolgálatot a rendőrkapitány, rendőralkapitány, két rendőrfelügyelő, egy őrmester, két szakaszvezető, öt tizedes, tizennégy I. osztályú és tizennyolcz II. o. közrendőr látja el. A rendőrség a város székházában s azonkívül a város négy különböző helyén lévő őrszobákban van elhelyezve.
A közigazgatási szervezetnek érdekes tagjai a fertálymesterek. Az országban mindössze Vácz és Arad városokban találunk hasonló tisztséget. A XVIII. század elején a város adminisztrácziójában már élénk részt vesznek a decuriók, kik – számszerint hatan – a város hat kerületében a hivatalos iratok kézbesítői, ügyelnek a rendre, tisztaságra, végrehajtják a hatóság rendeleteit és parancsait. Kvalifikácziójuk az írni-olvasni tudás és hogy háztulajdonosok legyenek. 1736-ban olvassuk először a fertálymester-elnevezést, később néha tizedes czímen is nevezik őket, de máig állandóan fennmaradt a német eredetű elnevezés. Ma már a fertálymesterség nem tisztség, hanem tisztesség; a mi kis teendő jár még vele, elvégzi a helyettes, a kinek a fertálymester átengedi évi 180 korona fizetését. A tisztesség egy évig tart és évenként februárban, Apollonia napján, az új 12 fertálymester misét hallgat reggel a székesegyházban, utána a polgármester előtt leteszik az esküt és átveszik a jelvényeket. Mai jelentősége e tisztnek immár csak a vendégeskedésekben merül ki, a mennyiben a fertálymester köteles a tisztet viselt kollegáit több ízben megtraktálni.
