Karácsond.
Karácsond.
Karácsond. A gyöngyösi járásban, fennsíkon fekszik. Az Aba nemzetség ősi birtoka, mely a Csobánka ágnak jutott. A XIII. század végén Csobánka, fia Péter, majd ennek fia Pál (1304–1339.) birtokában találjuk. Ekkor Visontához tartozott. Azonban Csobánka Pál, a ki Csák Mátéhoz pártolt, hűtlenségbe esvén, elveszítette ősi birtokait, melyek közül Karácsondot is Róbert Károly király 511325-ben az Aba nembeli Kompolthi Imrének adományozta. Az 1348. évi osztálylevél szerint Kompolthi Imre fiainak birtokában találjuk. Az osztály alkalmával Karácsondot három részre osztották, s az osztozkodók közül János, a Visontai család őse, István és Imre a Detky család őse, egy-egy részt kaptak belőle. 1421-ben a magbanszakadt Visontai István itteni birtokait a király Nánai Kompolthi István mesternek adományozta Visontával együtt. Plebániáját az 1332–37-ik évi pápai tizedjegyzék is említi. 1473-ban június 2-án Kompolthi János özvegyét, Margit asszonyt, elhunyt férje birtokának itteni részeibe ellentmondás nélkül beiktatták. Az 1549-ik évi adóösszeírás szerint több nemes családé volt, ekkor 5 adóköteles, 5 elszegényedett és 6 elpusztult jobbágytelket találtak itt. 1552-ben Országh Kristóf birtokában találjuk. 1554-ben 7, 1564-ben 8 portát írtak itt össze. 1589–90-ben az egri vár fenntartására szolgáltatta be a főpapi tizedet. 1635-ben 2, 1647-ben 1 1/2, 1675-ben fél, 1686-ban fél portát vettek fel az összeírásba. 1693-ban Deák Pál ezredes birtoka, kívüle még Gosztony Istvánnak is volt ekkor itt egy jobbágya. 1741-ben a Nyáry család birtokában találjuk. A XIX. század első felében a gróf Esterházy, báró Baldacci, gróf Draskovics családok, Ocskay Ignácz, Taródy Bertalan, báró Orczy Lőrincz bírtak itt földesúri joggal. Jelenleg özvegy Beretvás Endrénének (1600 hold), Mattyasovszky Miklósnénak (1200 hold) és özvegy gróf Westphallen Rabánnénak (1600 hold) van itt 500 holdon felüli birtoka. A helységben több kastély és úrilak áll fenn. Beretvás Endréné kastélyát 1854-ben gróf Szapáry Józsefné szül. báró Orczy Anna építtette. Széplaky György kastélya a XIX. század elején épült, azelőtt Okolicsányi Ignáczé volt. Mares László kastélyát Gönczy Pál építette 1880-ban. Özvegy Martinides Alfrédné született Komáromy Ilona úrilaka 1863-ban épült. Anderle Róbert úrilakát, mely azelőtt az Orczy családé volt, szintén 1863-ban építették. Özvegy Polyák Sándorné szül. Szalaga Mária 1902-ben építtette úrilakát. Mattyasovszky Miklósné szül. Goszthony Irén úrilaka azelőtt a Goszthony családé volt és a XIX. század elején épült. Kovacsóczy Gyula úrilakát a mult század végén építtette. 1882-ben nagy tűzvész pusztított a helységben, mely alkalommal 35 ház égett le. A róm. kath. templom az 1763-ik évben épült, a plebánia kegyúri joga vitás; ez idő szerint az egri érsek gyakorolja a kegyúri jogot. A község területe 5477 k. hold, lakóházak száma 484 és a lakosság 2905 lélek, a kik 2 német kivételével magyarok s 24 ref. és 21 izr. híján róm. kath. vallásúak. A helység lakosai önkéntes tűzoltó-egyesületet, 48-as függetlenségi kört és hitelszövetkezetet tartanak fenn; azonkívül a Munkásvédő szövetségnek és a „Hangya” fogyasztási szövetkezetnek van fiókja a helységben. Széplaky Györgynek szívógázmotoros malma van üzemben. A község postája, távíró és vasúti állomása helyben van. E helységhez tartoznak: Beretvás alsó tanya, Beretvás felső tanya, Gönczytanya, Komáromytanya, Kovacsóczytanya, Ocskaytanya, és Varnyas puszta.
Erdőtelek. – Pappszász Lajos úrilaka Pusztatenken.
Gyöngyöshalász. – Biró Lajos dr. kastélya.
