Az 1848-iki követválasztás.
Az 1848-iki követválasztás.
A június 2-iki közgyűlésen olvasták fel István nádor leiratát, hogy a július 2-án összeülő országgyűlésre a vármegye követeket válasszon. Az alkalmat felhasználva, – betöltötték az üresedésben lévő állásokat a következő eredménynyel: Első alispán (Almásy Pál lemondása miatt) Blaskovics Gyula, másodalispán Puky Miklós, főjegyző (választás utján) Schneé László, aljegyzők Luby István – főjegyzői czímmel, – Erdélyi József, tiszai főszolgabíró Soldos Imre, alügyész Lipcsey Péter stb. Szeptember 15-én Isaák Lászlót gyöngyösi, október 2-án Balázsovics Józsefet mátrai főszolgabírákká választották.
A népképviseleti alapon megejtett első képviselőválasztás június 26-án folyt le. A nyolcz választókerületben összesen 14.131 választót írtak össze. A jelzett napon megválasztották: az abádi kerületben Recsky Andrást Lipcsey Péter ellen, a túriban Borbély Lajost Péczeli József és Békeffy ellenében, a szolnokiban Graefl Józsefet Halassy Kázmér ellen, a pétervásáriban Fejér Lajost Madarassy János ellen, a fügediben Puky Miklóst Schaffner János és Molnár Lajos ellen, a kápolnaiban Papp Pált, a tiszanánaiban Német Albertet Okolicsányi Gusztáv és Horkay Péter ellen. A patai kerületben történt zavarok miatt július 3-án volt a választás s ott Gosztony János nyert mandátumot Horváth Mihály hatvani prépost ellenében. Eger város képviselőjévé Csiky Sándor*), Gyöngyösé Almásy Pál lett. (Szederkényi, Heves várm. T. IV. 398.)
*) Csiky Sándor a szabadságharcz leverése után fogságot szenvedett. Az alkotmányos élet helyreállta után is több ízben képviselte a várost az országgyűlésen, hol a függetlenségi párt egyik kiemelkedő alakjává vált a vármegye, a város politikai s társadalmi életében a legelsők közt foglalt helyet. Meghalt 1892. évben. 87 éves korában.
