A nemesség szerepe.
A nemesség szerepe.
A nemesi nemzetségek döntöttek a vármegyei gyűléseken. Ezek körül fordult meg a vármegye élete a XIII. század végén és a XIV. század elején. Ezek szerepeltek a IV. Béla és fia, V. István ifjabb király közötti harczokban és Kún László idejében. IV. Béla fiát, V. Istvánt megkoronáztatta, vele megosztotta királyi hatalmát, így az országnak két királya, két királyi udvara s két nádora lett. A két király között az egyezség Heves vármegye területén, Poroszlón jött létre 1262-ben és Heves vármegye V. István uralma alá tartozott. Az egyezséget azonban nem tartották meg, apa és fiú között véres háború folyt 1265-ig. A hevesvármegyei nemzetségek V. István mellett haczolnak. Csobánka János az isaszegi csatában egymaga három vitézt fogott el és adott át a királynak.89) Kompolt comes is hűséges szolgálatokat teljesített V. Istvánnak.90) A Ratold nemzetségből való Porch István előbb IV. Béla feleségének volt tárnok- és lovászmestere, majd átpártolt V. Istvánhoz és az Aba nemzetségből való Vata fiát, a hűtelen Lászlót kiszolgáltatta az ifjabb királynak. Ezért az Aba nemzetség haragját vonta magára, IV. Béla király az ő birtokait pusztította, 3000 márkára rúgó kárt okozott neki és kettős tisztségétől megfosztotta. E szenvedés és üldöztetés csak növelte érdemeit az ifjabb király előtt. V. István megteszi az ifjabb királyné lovászmesterének, s Ágas várát adományozza neki 1265-ben, továbbá Tar, Hasznos falvakat és a pásztói apátság kegyúri jogát.91) V. Istvánnak, miként előbb atyjának, IV. Bélának, nagy szolgálatokat teljesített az egri püspök is, azért magasztalja az egri püspökséget annyira az 1272-i oklevél. Tán innen magyarázható az egri püspök kiváltságlevele is a negyedik királyi gyermek nevelésére.
89) F. IV. 3. 414; F. VII. 1. 345.
90) W. VIII. 69; W. XII. 692.
91) W. XI. 545; A. VI. 446–447.
A hevesvármegyei nemzetségek közül Kún László alatt az Aba nembeli Amadé az 1278-i morvamezei csatában ujját veszíti,92) a hét Rátót, „mint bátor oroszlán” harczol a kúnok ellen vívott hódtavi csatában. Ugyanott az Aba nembeli Olivér életét áldozza fel.93) Az egri püspököt Kún László 1278-ban hűtlenséggel gyanúsítja és püspökségétől megfosztja, az egri völgyben levő birtokait lefoglalja s feldúlja. Az elpusztított helységek lakóit Szíhalom vidékére szállítja és a püspökség birtokait párthíveinek adományozza, a mint ez Lászlónak 1281-ben az egri püspökség javára kiadott okleveléből kitűnik. András püspöknek 1281-ben sikerült végre a királyi haragját kiengesztelnie. Megesküdött az evangéliumra, hogy 1278-ban a fölkelőkkel nem azért találkozott, hogy velök szövetkezzék, hanem hogy őket hűtlenségüktől elvonja és a király iránti hűségre visszatérítse.94)
92) W. V. 2, – XII. 496.
93) Kézay krónikája.
94) F. V. 3. 31.
E hevesvármegyei nemesi nemzetségeknek az ország művelődéstörténetében is nagy részük van. Királyi példára birtokaikon monostorokat alapítanak. Az Aba nemzetség alapítója a saári benczés, a veresmarthi pálos kolostornak s nekik tulajdoníthatjuk a debrői monostor építését is. Volt még Poroszlón, Kompolton, Pásztón is monostor az Árpádok korában. Számos, ma már elpusztult vár e nemzetségeknek köszöni eredetét, melyek a tatárjárás után voltak szükségesek, hogy az ellenségnek jobban ellentállhassanak. IV. László ugyan panaszkodott, hogy a családok várai neki sok bajt okoztak, de azért uralkodóink támogatták a nemzetségeket a várak építésében, mert az ország közbiztonsága követelte. A Tisza mentén az Amádék vára volt Kiskürű, a Mátra tövében a Borh-Bodon ágé volt Sirok, a Csobánka-ágé Csobánka és az ősi Bene vára, a Rátó-nemzetségé Ágasvár. Akkor e váraknak nagy missziójuk volt, mert megvédték 455az egyes birtokterületeket a sűrűn előforduló birtokfoglalások idején. A várakat és azok tartozékait az oklevelekben élesen körvonalazták. A várakból, vagy a várak alján keletkeznek a városok, közelükben s oltalmuk alatt a falvak.
