Egri püspökség.
Egri püspökség.
Az egri püspöki és káptalani birtokoknak is változatos sorsuk volt. Várady egri püspököt Szapolyai János 1526-ban esztergomi érseki székre emelte, helyébe pedig Erdődy Simont nevezte ki egri püspöknek. Mikor Heves vármegye 1527-ben Ferdinánd kezébe került, ő saját hívét, Szalaházy Tamást ültette az egri püspöki székbe.15) Szalaházy Tamásnak hű embere volt Szilády Doktor Péter, ő volt a püspök udvarnagya, ismeretesek az 1527–1529. évig terjedő 488számadásai, „az egri püspökség jövedelmeinek átvizsgálását és kiszámított sommás registruma.”16) Sziládi Doktor Péter vitézül katonáskodott is, azért, mert az egri vár védelmében élete és vagyona koczkáztatásával hősiesen küzdött s Szarvaskővárat megszerezte Ferdinánd számára, királyi donatióban részesült.17) Szalaházy Tamás 1529-ben kénytelen volt János király elől menekülni, Kassán tartózkodott, onnan kormányozta egyházmegyéjét. Kevés jövedelme volt, Serédi Gáspár 1533-i kimutatása szerint18) mindössze a felsőmagyarországi őszi és tavaszi gabona és bortermés tizedéhez juthatott hozzá, többi tizedét, a hevesvármegyei püspöki javait János király kincstartói kezelték. A püspöki javak egyik provisora, Gritti, néhány okmányban „egri választott püspöknek” nevezte magát.19) Szalaházy Tamás halálakor 1536-ban János király Frangepán Ferenczet nevezte ki egri püspöknek, evvel rendezettebb viszonyok állottak be az egri püspöki megyében, a püspökség vagyonában, bár Ferdinánd egyre ösztönözte Serédy Gáspárt és Bebek Ferenczet Eger ostromlására s hadiköltség fejében az egri püspökség jövedelmeiből 30 ezer forint kárpótlást ígért nekik. Szapolyai János azonban tényleges országlása alatt megtartotta Heves vármegyét, az egri völgyet és megvédte hűséges emberét, Frangepán püspököt.
15) u. o. 803. sz. 35–37.
16) Suplem. ad vest. com. II. 124.
17) Egyháztört. Eml. I. 515–523.
18) u. o. I. 343–344; Szederkényi i. m. II. 431–432.
19) u. o. II. 18–19.
A konfiskácziók és nova donatiók idején a földbirtokból sohasem volt elég senkinek. Gyarapítani igyekezett mindenki birtokát, ha lehetett, törvényes úton, ha nem, törvénytelen módon is. Sok világi családnak magva szakadt, az életben maradottak közül többen hűtlenségbe estek, sok főpapi birtok adományozás vagy zálog útján világiak kezébe került. Volt tehát töméntelen jószág, mit meg lehetett szerezni. I. Ferdinánd 1527–1532-ig mintegy 1300 oklevelet adott ki, melyek mind arról szólnak, hogy a régi birtokok gazdát cserélnek. A törvényes formaságok mellőzésével is nagy birtokokat harácsoltak össze egyes főurak. Mivel e zavaros időkben csak az lehetett biztonságban, kinek erős vára és megfelelő zsoldos csapata volt, várakat építettek, katonaságot tartottak. A fegyveres erő azután természetszerűleg erőszakos foglalásokra csábította őket.
