Dikális összeírás 1635, 1639.
Dikális összeírás 1635, 1639.
A magyar király fönnhatósága alatt levő Heves vármegye állapotát az 1635. és 1639-ből ránk maradt dikális összeírásokból ismerjük meg.78) 1635-ben a vármegye négy járásának 125 községében 289 portát számoltak össze, melyek féladót, 2 frt 50 dénárt fizettek. Összesen befolyt 722 frt 50 dénár. Az egytelkes, ármális nemesek és szabadosok taksája egy összegben 44 frt 20 dénárt tett ki. 1639-ben már a porták száma 272 1/2-ra apadt le. Ezenkívül az 1635-i országgyűlés minden porta után 2 kassai köböl búzát szavazott meg „természetbeni szolgáltatásként.” Ennek is felét, tehát 1635-ben 289, 1639-ben 272 kassai köböl búzát szolgáltatott be a vármegye. Ezen felül koronázási ajándékra portánként 25 dénárt, a pozsonyi országház építésére s a megyei követ díjazására portánként 50 dénárt vetettek ki. Az összes adók 983 frt 45 dénárt tettek ki.
78) Az 1635-i dikális összeírás közölve Szederkényi i. m. III. 440–442.
A porták és taksák összeírása arról tanúskodik, hogy Heves vármegye községei a 17. század második negyedében a visszatelepedések következtében újra benépesültek. Mocsáry György szolgabíró járásában 42, Verebély Mihály járásában 18, Kis János járásában 32, Ónody István tiszántúli járásában 33 község volt. Egerben s a hozzá közel eső Felnémet, Czegléd, Tálya községekben a török szedte az adót, azok egészen török birtokok voltak.
