Balassy Bálint.
Balassy Bálint.
Balassy Bálint. 1551-ig nincs a magyar irodalomnak kiválóbb egyénisége, mint Kékkői és Gyarmati báró Balassy Bálint. Huszonhárom éves korában már az egri vitézi iskolát járja. Megtanulja, hogyan kell a török ellen a kardot forgatni, de közben szerelembe esik és szerelmese szíve nem hajlik hozzá. Hiába zengi legszebb énekét a várkapitány feleségének, Ungnád Kristófnénak, Losonczy István lányának. Irodalmunk első igaz gyöngyei vergődő szívének keservei. Szerelmét feledni a harcz világába veti magát. Báthory István erdélyi fejedelem ellen megy háborúba, de a kard nem árt neki s fogságából kiszabadulva, alig várja, hogy újra Júliáját láthassa. Fölzendülnek az egri vár fokán epedő dalai, de ismét hiába. Keserű daczczal megházasodik. Unokatestvérét, Dobó Krisztinát veszi nőül. E házasságából, a miatta rázúdult szerencsétlenségektől csak úgy tud menekülni, hogy szétszakíttatta az erőltetett köteléket. Újra remél: Ungnádné már özvegy, hátha feléje fordul a szíve. Megint csalódik. Fájdalmában kibújdosik a hazából, elköltözik a darvakkal, meg más madarakkal messzire s piros csizmája nyomát hóval lepi be a tél. Künn bolyong Lengyelország határán s haza már csak meghalni jő. Szerelménél talán még erősebb hazaszeretete. 1594-ben Esztergom vára alatt esik el. Szerelmes versei, virágénekei, első termékei a szerelmi költészetnek. Vitézi énekei, melyek a katonaéletet, a harczi dicsőséget zengik, hangzottak még a kurucz háborúk idején is. Ezek és istenes énekei ismertek voltak századokon át, de virágénekeit csak a legújabb kor ismeri. Költői nyelve megkapóan szép és kifejező a korabeli döczögős epikáéhoz képest. Dalolható versformát szerkesztett, költészetével a népének alapján áll, fölfedezte a poézis használatára a természeti szépségeket, szíve érzéseit egyénileg önti dalba: ezek Balassynak legfőbb érdemei.
