Balla társulata Egerben.
Balla társulata Egerben.
1833-ban alakul az egri Casinó s ennek nagy termében játszanak a színészek. Ennek az egyesületnek jegyzőkönyvei biztos felvilágosítást adnak a szereplés idejéről, tartalmáról. Mátray (Róthkrepf) Gábor 1833-ban alapítja a „Honművész”-t. Ennek a lapnak színházi tudósításai már egész terjedelmesek. Ezek szerint Balla Károly társulata 1837 november 5-étől deczember 7-ig játszott Egerben.
A műsor eléggé változatos. Volt ebben szomorú-, szín-, néző-, víg-, elő- és utójáték, tüneményes néprege, tréfa, énekkel, meg ének nélkül, honi lovagjáték, bohózat stb. A darabok nemének változatossága mellett legmeglepőbb a sok különös czím, melyek között ilyenek is vannak: Herczeg Kuriatovics, vagy a’ munkácsi vár ostroma, ’s a’ kolostor eredete Cserny hegyén, – Savanyú vízre jött vendégek, – Víg suszterek kék hétfője (blaumontag), – Sajdár és Rurik – vagy Margit szigete Pest és Buda között, – Kakambukiformihorgyeminomen herczeg (3 felvonásos vígjáték).
Azt hihetnők ezek után, hogy Balla Károly társulata valami ripacstrupp volt. Ellenkezően, egyik legjobb színjátszó-társasága volt az egész országnak. Tagjai közül első sorban a híres-neves Dérynét (Széppataki Rózát) említhetjük, a kinek nevét az egész ország rajongó lelkesedéssel emlegette. Kíváló továbbá Balláné (Molnár Karolin), a ki a műsor több darabjának fordítójaként is gyakran szerepel. A jelesebbek közül valók még: Fülöpné, Soós Anasztázia, Szántayné s a férfiak közül Balla Károly, az igazgató, Kőszeghy (ő is volt a Nagy János társulatával Egerben 1815-ben), Egri, Farkas József, Boldizsár, Könyves stb. Ezek a tagok, mint az egykorú bírálatok mondják, mindnyájan lelkesedéssel adták szerepeiket. A kritika csak ritkán „húzza le” őket. Olyanok voltak akkor a viszonyok, hogy csak dícsérni lehetett és kellett mindenkit, a ki erre a tövises pályára adta a fejét.
