Vachott Sándor.
Vachott Sándor.
Vachott Sándor, 1818 november 17-én született Gyöngyösön, a mai, róla nevezett Vaschott-utczában, hol szülőházát kegyeletes városa emléktáblával jelölte meg. Atyja, Imre, korábban uradalmi ügyész, majd Heves vármegye táblabírája volt. Korán anyátlan árvaságra jutott Imre és Kornélia testvéreivel: anyját a pestis ragadta el. Az eperjesi ev. liczeumban Sárosy Gyula buzdítására mind sűrűbben kezdett a múzsáknak áldozni. Jogi tanulmányai végeztével Kapy István sárosvármegyei főjegyzőnél volt Sárosyval s Imre öcscsével együtt törvénygyakorlaton, honnan ugyancsak e czélból Nógrádba ment. Versei 1838-ban kezdenek már az Athenaeumban megjelenni. 1841-ben Pesten letette az ügyvédi vizsgákat, de ügyet sohasem vállalt, teljesen önművelésének élt. A pesti írói körrel csakhamar benső barátságot kötött. 1845-ben nőül vette Csapó Máriát, Petőfi szerelmesének: Etelkának nővérét. Ezután felváltva, hol Pesten, hol tápiósági kis birtokán élt gazdaságának és a költészetnek. Első kísérletei nagy reményeket keltettek. Ott találjuk ama 12 magyar író között, kiket az átalakult Kisfaludy-Társaság első sorban tagokul felvett. A társaságba A külföld rabja cz. költeménynyel köszöntött be, melyben a szerencsétlen Lovassy László tragikus sorsát tolmácsolja s e költeménye az Akadémiába is útat nyitott neki (1843.) Költeményeit összegyűjtve, 1845-ben adta ki V. S. versei czímen, ezeket követte Báthory Erzsébet történeti elbeszélése két énekben (1847). A 48-as kormánytól hivatalt vállalt, de a szabadság lezajlása után visszavonult rédei birtokára, hol egy ideig az Arany trombita szerzőjét: Sárosy Gyulát rejtegette. Besúgók szavára elfogták s az Újépületbe zárták. A szenvedésektől lelke megtörött s börtönében öngyilkos akart lenni. Mikor több havi fogság után visszakapta szabadságát, lelke nyugalmát elvesztette. Neje őrangyalként állt mellette. Végre báró Eötvös József kieszközölte, hogy fölvették a budai Schwartzer-intézetbe. Itt halt meg 1861 április 9-én. Költeményei még két kiadást értek, egyiket (1846) Imre öcscse adta ki, legteljesebb a Kisfaludy-Társaság kiadása 1869-ből. Ábrándozásra hajló kedélyének hű tükre költészete. A családi élet boldogságát alig zengte melegebb hangon valaki őnála. Nagybátyjának, Györgynek emlékét három szép költeménye őrzi. Kornélia nővérének, kit Erdélyi János, szintén jeles író vett nőül, halálára mély érzésű elegiát írt Kornélia emlékezete czímen.
