Vitkovics Mihály.
409Vitkovics Mihály.
Vitkovics Mihály, Egerben született, 1778-ban, hol atyja gör. kel. lelkész volt. Szülőházát hálás városa emléktáblával jelölte meg. Jogi tanulmányai végeztével Budán telepedett le s ügyvédi irodát nyitott. Irói hajlamát még Egerben Pápay Sámuel ébresztgette, ki akkor a liczeumban a magyar irodalmat tanította. Első nyomtatott műve báró Orczy József halálára írt ódája volt (Pest, 1804). Később Horváth Istvánhoz írt szép költői levele ismertté tették nevét s maga Horvát, azután Szemere Pál megismertették az irodalom vezérével, Kazinczyval is, a ki azonnal megkedvelte a tüzes lelkű ifjút. Vitkovics Szerb-utczai háza azóta hogy háziasszonyt is vitt bele (1811), másfél évtizeden át legkedvesebb találkozó helye volt a magyar íróknak, hol Virág Benedek, Berzsenyi Dániel, Fáy András is többször megfordultak. Kisebb költeményeit, epigrammjait, költői leveleit szelíd dévajság, néha metsző szatírai él, tiszta életbölcsesség jellemzik. Verseinek első gyűjteménye 1871-ben jelent meg. Színdarabjai: II. Rákóczi Ferencz, Márs Vénuszszal Murány alatt, A megengesztelés, azonban a költő halála után elkallódtak. Irodalomtörténeti jelentősége főkép abban áll Vitkovicsnak, hogy Kazinczy klassziczizmusának hatása alatt is észrevette a népköltészet jelentőségét, s merészelt magyaros népdalokat írni. Jól ismerte nemcsak a magyar, hanem a szerb népköltészetet is. Gyűjtötte a magyar közmondásokat, sürgette a magyar népdalok – ő danának nevezte – gyűjtését és kiadását. A Bácsi szekeresek cz. balladája, A király unokája és Hajkún regéi, melyeket a szerb népköltészetből ültetett át, figyelmet keltettek. Értekezései: Az óhitű magyar írók. A szerbusi nyelv, Szerbia állapotja, 1828-ban halt meg. Halála előtt ő is meghívást kapott az Akadémia szervező bizottságába.
