A várm. bizottság javaslatai.
A várm. bizottság javaslatai.
E bizottság hosszú és alapos jelentését a vármegye 1871 márczius 20-iki bizottmányi ülésén tárgyalta.3) A küldöttségi jelentés rekapitulálja az igazságügyminiszter fentebbi rendeletét, azután előadja, hogy a küldöttség érintkezésbe lépett Borsod, Békés és Nógrád vármegyék, valamint a Jász-Kún kerületek és a Nagy-Kún kerület hasonló küldöttségeivel, melyek különböző községek és puszták átcsatolását kérték Heves és Szolnok vármegyétől. De a küldöttség ezt az átcsatolást nem javasolta a következő, igen jellemző indokolással: „Nem tekintve azt, hogy a bizottság csak javaslattétel végett van kiküldve, s így nem hatalmaztatott fel s jogosítva sem érzi magát, hogy a vármegyétől elcsatoltatni kért, vagy ide kapcsoltatni tervezett községek és puszták elfogadása, vagy átengedése tárgyában tárgyalásokba bocsátkozzék, – alulírott küldöttség azon meggyőződést táplálja, hogy a vármegye által eddig oly híven őrzött területi integritás fenntartása még a jelen körülmények között is oly fontos érdek, hogy az attól való eltérést semmiképen sem tanácsolhatja, mert: habár ezentúl a megyei bíróságokat kinevezéses királyi bíróságok váltandják fel, mégis, ha az önkormányzat ösztönét még jobban meggyöngíteni s közszellemét ez által is még inkább zavarba hozni nem akarjuk, súlyt kell helyeznünk arra, hogy az ugyanegy törvényhatóságbeliek együvé tartozóságának érzete végképen ki ne vesszen.”
3) Vármegye jegyzőkönyve 1871., 119–135. lapok.
Ezután a javaslat a járásbíróságok székhelyeit és beosztását adja. A járásbíróságok számát (lásd a miniszteri rendelet mellékletét) ez a javaslat is megtartandónak véli, de a székhelyek tekintetében módosítást ajánl a területi integritásnak fentebb kijelentett elvéhez képest s így ajánlja, hogy az idegen törvényhatóságbeli Kúnszentmárton helyett Czibakháza jelöltessék ki járásbírósági székhelyül: Roffra nézve pedig megjegyzi a javaslat, hogy habár Tiszaszalók ingyen épületet ajánl, mégis czélszerübbnek véli, ha Roff lesz a járásbírósági székhely.
283A bizottsági javaslat ezután az egyes községek beosztását eszközli a járásbírósági székhelyekhez a következőképen:
Az egri járásbírósághoz tartoznának: Eger, Felnémet, Szarvaskő, Nagytálya, Maklár, Füzesabony, Mezőtárkány, Besenyő, Dormánd, Kerecsend, Deménd, Egerszalók, Szóláth, Szt. Mária, Verpeléth, Feldebrő, Aldebrő, Tófalu, Kápolna, Vécs, Felső-Nána 52.595 népességgel és 94.488 kat. hold területtel. – 2. A pétervásári járásbírósághoz: Pétervására, Mikófalva, Bekölcze, Csehi, Szúcs, Bocs, Bátor, Aranyos, Bakta, Sirok, Szajla, Terpes, Szék, Füzes, Fedémes, Szt.-Domonkos, Lelesz, Szt. Erzsébet, Erdőkövesd, Váraszó, Istenmezeje, Ivád, Balla, Derecske, Recsk, Parád, Bodony, Nádújfalu, Mindszent, Szuha, Dorogháza, Nagy-Bátony, Maczonka, 27.844 népességgel és 97.620 kat. hold területtel. – 3. A hevesi járásbírósághoz: Heves, Erdőtelek, Kaál, Kompolt, Bod, Zsadány, Zaránk, Erk, Tarna-Örs, Méra, Boczonád, Átány, Kömlő, Vezekény, Tarna-Szent-Miklós, Pély 30,707 népességgel és 97.294 kat. hold területtel. – 4. A tiszafüredi járásbírósághoz: T.-Füred, T.-Nána, Sarud, T.-Halász, Poroszló, T.-Örvény, T.-Szőlős, Igar, T.-Örs, Nagy-Iván, 25.533 népességgel és 89.417 kat. hold területtel. – 5. A gyöngyösi járásbírósághoz: Gyöngyös, Domoszló, Markaz, Veresmarth, Saár, Visonta, Halmaj, Ugra, Detk, Ludas, Karácsond, Nagy-Füged, Visznek, Adács, Vámos-Györgyk, Atkár, Gy.-Halász, Gy.-Püspöki, Solymos, Gy.-Oroszi, Gy.-Tarján, Gy.-Pata, Szücsi, Nagy-Réde, P.-Tass, 47.013 népességgel és 119.681 kat. hold területtel. – 6. A hatvani járásbírósághoz: Hatvan, Hasznos, Tar, Pásztó, Sz.-Jakab, Szurdok-Püspöki, Apcz, Fancsal, Ecséd, Hort, Csány, Monostor, Kerekudvar, 23.945 népességgel és 70.434 kat. hold területtel. – 7. A Szolnoki járásbírósághoz: Szolnok, Alattyán, Besenyszög, Nagy-Kürü, T.-Püspöki, Szajol, T.-Sz.-Miklós, 39.253 népességgel s 157.200 kat. hold területtel. – 8. A roffi járásbírósághoz: Roff, Bura, T.-Szalók, Abád, Tomaj, Derzs, Szent-Imre, Kis-Köre, süly, Kőtelek, Tisza-Beő, Fegyvernek, Kenderes 31.802 népességgel s 149.883 kat. hold területtel. – 9. A mezőtúri járásbírósághoz: Mezőtúr, Dévaványa 30.612 népességgel s 133.180 kat. hold területtel. – 10. A czibakházai járásbírósághoz: Czibakháza, T.-Várkony, Vezseny, T.-Földvár, Nagy-Rév, Inoka, T.-Kürt, T.-Ugh, T.-Sas, Csépa, Szelevény 23,309 népességgel s 95.034 kat. hold területtel.
A törvényszékek kérdésében a bizottság kettő helyett hármat proponál: Eger, Gyöngyös és Szolnok székhelylyel. Ennek oka az, mert Gyöngyös város intéző körei rendkívül nagy és heves agitácziót fejtettek ki a vármegyében a végből, hogy Gyöngyös törvényszéket kapjon. A bizottság a gyöngyösi törvényszékre vonatkozó állásfoglalását a következőképen indokolja: Ha a gyöngyösi törvényszék felállítását nem javasolná, „ismervén a sűrű népességű és ipar s kereskedéssel nem kis mértékben foglalkozó gyöngyösvidéki népnek érdekét és hangulatát, melynek már egy Gyöngyösön szervezendő törvényszék mellett nem egyszer kérvényekben is kifejezést adott, könnyen kötelességmulasztással vádolhatnának.” – Hogy e vád be ne következzék, azért javasolja a bizottság, hogy mivel a két, miniszterileg tervezett törvényszék így állana: a szolnoki törvényszék területe 124,976 népességgel 535,357 kataszteri holdat, az egri törvényszék területe pedig 207,637 népességgel 568,934 kataszteri holdat tenne ki, ezért az egri törvényszék területe túlnagy s nehézkes igazgatású lenne, meg kell azt osztani akképen, hogy legyen az egyik törvényszék székhelye Eger, melyhez tartoznék az egri, pétervásári, hevesi s a tiszafüredi járásbíróság, 136,679 népességgel és 378,819 kat. holddal, a másik székhely pedig legyen Gyöngyös, a melyhez tartoznék a gyöngyösi és hatvani járásbíróság 70,958 népességgel és 190,115 kat. holddal.
A bizottság véleményt nyilvánít a mellett is, hogy a járásbíróságokat ne lássák el telekkönyvi hatósággal, mert nézete szerint a telekkönyvi ügyek természete társas bíróságokat kíván.
Végül az épületekre nézve azt javasolja a bizottság, hogy a főszolgabírák rövidesen terjesszenek elő jelentést a fentebbi miniszteri rendelet kérdéseire nézve, előrebocsájtott vizsgálódás alapján. – Ezt a nagy alapossággal és körültekintéssel készült bizottsági javaslatot a vármegye bizottmányi ülése, két kisebb módosítással, egész terjedelmében elfogadta. E módosítások pedig: hogy járásbírósági székhelyül Roff helyett Tiszaszalókot hozzák javaslatba és hogy Kisköre a tiszaszalóki járástól a hevesi járáshoz csatoltassék. E határozatot a vármegye felterjesztetni rendelte az igazságügyminiszterhez, azzal a klauzulával, hogy, ha a gyöngyösi törvényszék és a hatvani járásbíróság együttes felállítása kérdésessé válnék, a vármegye közönsége inkább ragaszkodik a gyöngyösi törvényszékhez, mint a hatvani járásbírósághoz.
Ugyanez a vármegyei határozat a bírósági épületek kijelölése kérdésében akként intézkedett, hogy az egri törvényszék számára szükséges helyiség kijelölése és az e körüli teendők elvégzése czéljából bizottságot küldött ki, Isaák László első alispán elnöklete alatt, Babics István és Vavrik Béla bizottsági tagok, Lipcsey Péter másodalispán, Nánássy Ignácz főügyész, Kürthy Ferencz központi főszolgabíró, Szuhányi János törvényszéki ülnök és Zalár József főjegyző tagokból. A többi épületek kijelölése és az e czélból folytatandó tárgyalások keresztülvitelére az illető járási főszolgabírákat utasították azzal, hogy jelentéseiket a legközelebbi 284havi bizottmányi ülésre adják be. Mindjárt itt kívánjuk megjegyezni, hogy ezek a jelentések nem ugyan a legközelebbi havi ülésre, hanem néhány hónap mulva beérkeztek s minden kijelölt székhelyen megállapították az épületeket és azok átvételének feltételeit is.
Az egri törvényszék leendő épületének kijelölésére kiküldött bizottság június 3-án kelt 3565. e. a., 871. sz. a. iktatott jelentésében azt jelenti, hogy a vármegye örökös főispánjával, Bartakovics Béla egri érsekkel tárgyalásba bocsátkozott és ez azt az örvendetes kijelentést tette, hogy „a vármegyeház szomszédságában lévő „Oroszlán” vendéglőt az Egerben felállítandó kir. törvényszék számára hivatalhelyiségül, felsőbb jóváhagyás mellett, kész odaajándékozni.” Ezt a jelentést felolvasták az 1871 június 15-én Bartakovics Béla egri érsek, örökös főispán elnöklete alatt Egerben tartott rendes bizottmányi ülésen s erre a vármegye a következő határozatot hozta: „Örökös főispán úr ő nagyméltóságának ezen nagylelkű tette hálás köszönettel iktattatik jegyzőkönyvbe s a küldöttségi jelentés felterjesztetik az igazságügyminiszterhez.”
Ezzel az egri törvényszék elhelyezésének kérdése a vármegye részéről megoldottnak látszik s további intézkedést a vármegye e székhely-kérdésben nem is tett. Így történt, hogy mivel a királyi bíróságokat 1872 január 1-vel az igazságügyminiszter életbeléptette, ideiglenes helyiségül az államkincstár bérbevette az egri törvényszék részére a vármegyeház nyugati szomszédságában lévő Zábráczky-féle házat, az ügyészség részére a Czukor-utczában lévő Klein-féle házat, a járásbíróság részére pedig a Vásártéren lévő Eötvös-féle házat. Az ajándékozási ügyletnek végleges lebonyolítását azonban Bartakovicsnak 1873-ban bekövetkezett halála megakadályozta s azt utódja, Samassa József dr. érsek intézte el.
