Magas szinvonalú tanítóképzés.
Magas szinvonalú tanítóképzés.
Ez elvnek megfelelő tanítóképzés Magyarországon csak egyetlen helyen található, még pedig Selmecz-Bélabányán, kapcsolatban az ág. ev. hitközönség liczeumával, a hol a tanítójelöltek a gimnázium nyolcz osztályát közösen végzik a többi tanulóval. Ezek a latin és a görög nyelv tanulása alól fel vannak mentve, azonban e helyett az 5-ik osztálytól kezdve, nevelés- és módszertani, valamint zenei oktatást nyernek. A tanítóképzésnek ez a módja közel áll a modern tanítóképzés ideájához. A tantestülettel több ízben folytatott tárgyalásokból megállapítható, hogy a teljes nyolcz osztály bevégzése után a tanítónövendékeket azért nem bocsátják érettségi vizsgálatra, mert, ha a maturitásról szóló bizonyítványt megnyernék, nem mennének nyomorúságos fizetésért a tanítói pályára. Mindamellett, a tanító nemes hivatásán lelkesülve, a selmeczi 209liczeumban évenként 10–12 tanítónövendék van, kik közül a tanév végén 2–3 matura helyett tanképesítő vizsgálatot tesz.
»A kié az iskola, azé a jövő!« – Hogy az iskola nem az egyházé, nem a nemzetiségé, hanem az országé: ezt bizonyítja törvénykönyvünk, a magyar iskolajog története és Mária Terézia iskolaszervezeti decziziója, mely határozottan kimondja, hogy: »a tanügy mindig politikum volt s az is marad«.
Tagadhatatlan tény, hogy a régi népiskolát a püspökök és egyházak szervezték. De nem tették ezt egyházi jogkörből kifolyólag, hanem azért, mert a törvényhozás reájuk bízta a teendőket akkor, mikor Magyarország még katholikus állam volt. Ámde hazánk 1848-ban, illetőleg 1867-ben a jogállamok sorába lépett, miből kifolyólag természetes, hogy az állam létesítette institucziónak egyházi természete is megszünt. A katholikus állam megparancsolta az iskola létesítését és azt követelte, hogy az általa létesített iskola szintén katholikus jellegű legyen.
Ezt a viszonyt a jogállammá lett Magyarország törvényhozó testülete az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 25. §-ával megszüntette és kimondta »az iskolafentartó utáni elnevezést«. Ez a törvény meghagyta a felekezeteknek, társulatoktnak és egyeseknek is az iskolafentartás jogát, a törvény intenczióinak megfelelő kötelezettséggel, mely az 1876. évi XXVIII. t.-cz. 9. és 13 §-ban nyer kifejezést, hogy t. i. bárki által fentartott iskola vezetésére iskolai helyhatóságot kell létesíteni, mely helyi hatóság be van illesztve az országos tanügyi szervezetbe. Ilyképp polgári hatóságot képez a felekezet által fentartott iskola helyi hatósága (iskolaszéke) is.
