Történeti visszapillantás.
Történeti visszapillantás.
Mikor Nagy Frigyes a porosz népiskolai szervezetet létesítette és országa virágzásnak induló tanügynek nézett elébe: Mária Terézia királynő is elérkezettnek látta az időt arra, hogy az osztrák tartományokban és később Magyarországon is megalapítsa a népiskolát. Magyarországon az országgyűlés sürgetésének engedett, mindamellett annak mellőzésével az 1774. évi »Schulordnung«-jával kivánta rendezni az iskolaügyet. Ez ellen a magyar püspökök tiltakoztak, a mint nagy visszatetszést keltett 1777-ben kiadott első: »Ratio Educationis«-a is.
A népiskola ügyének rendezéséhez, abból a helyes elvből indulva ki, hogy a népiskola a népeket egyesítő intézet legyen a nemzetiségi és felekezeti különállással szemben, még nagyobb erélylyel látott hozzá József császár; de elkövette azt a hibát is, hogy a közös nevelés eszközéül a latin nyelv helyett a németet jelölte ki. Magát a császárt ez intézkedéseért alig érheti vád, mert ő csak a latin nyelvet óhajtotta kiküszöbölni és hajlandó volt mind Magyarországon, mind a társországokban a magyar nyelvet oktatási nyelvvé tenni, ámde ellenzésre talált. Azt hozták fel ugyanis a császár intencziója ellen, hogy a magyar nyelv nem alkalmas arra, hogy a közigazgatásban hivatalos és az iskolákban oktatási nyelvvé tétessék. Erre mondta ki a császár a nagy szót, hogy legyen a közigazgatás, jogszolgálat és a tanítás nyelve Ausztriában, valamint Magyarországban is a német. A magyar irodalmat közvetve fellendítő és a magyar nyelvet terjesztő ez az intézkedés lett ezután az ürügy, melynek örve alatt a császárra neheztelő főpapi körök elkeseredett harczot kezdettek az uralkodó ellen. Gróf Batthyány herczegprimás és esztergomi érsek azzal állott útjába a császár törekvéseinek, hogy terjedelmes egyházmegyéjének minden községébe szétküldözgette a káptalan főespereseit azzal az utasítással, hogy készítsenek »Canonica Visitatio«-kat, azt czélozván ezzel, hogy a tanügy is egyházi ügy gyanánt kezeltessék. E kanonika-vizitácziókat a primás kinyomtatta és megküldte minden törvényhatóságnak, támaszpontul az állami törekvések ellen.
A Mária Terézia alatt megindult germanizálás meggátlását czélozta a pápai ev. ref. iskola kollégiumának az a hazafias határozata, miszerint a főiskolán az akadémiai tudományokat úgy kell csoportosítani, hogy a papok, ügyvédek, tanítók a gimnáziumi osztályok befejezése után külön szakszerű kiképzést nyerjenek. Néhai Grünwald Béla, a valódi magyar állam kiépítésének ez a fáradhatatlan apostola az ő »Régi Magyarország«-ában, a most említett határozatot külön tárgyalja és hozzáteszi, hogy az 1807. évi országgyűlés országos bizottsága a 86-ik gravamen-ben a tanítók képzését az akadémiák- és főiskolákkal szerves kapcsolatban követelte.
