Juhtenyésztés.
Juhtenyésztés.
A mint már az eddig mondottakból is következik, a juhtenyésztés inkább a multé. Mielőtt a vármegyében a szarvasmarhatenyésztést jobban felkarolták, a juhtenyésztés jelentősége elsőrendű volt, mert az extenziv gazdálkodás és a kevés takarmánytermelés mellett ez felelt meg leginkább a viszonyoknak. A tagosíttatlan határok jó legelőin a juhtenyésztés szépen virágzott és a magas gyapjuárak mellett igen jövedelmező is volt. Mindenekelőtt a gyapjuárakban bekövetkezett sülyedés, továbbá a legelők tagosítása és egyéb körülmények vezettek e tenyésztési ág elhanyagolásához és háttérbe szorulásához. a juhtartás helyét mindenfelé a szarvsmarhatenyésztés foglalta el. A tenyésztett fajokat tekintve, a vármegye felső részén a raczkajuhot, az alsóbb vidéken pedig a merinó keresztezését tartják a különféle angol fajtákkal. A vármegye felső vidékén a juhászatot tejelési szempontból űzik, sajtot és vajat termelnek saját használatra és eladásra. A délre fekvő vidékeken inkább a gyapju- és hustermelést tekintik lényegesebbnek a juhenyésztésnél. A juhállomány a vármegyében körülbelül 57–58 ezer darab között ingadozik. a legjelentékenyebbet az ipolysági járásban találjuk.
