Vulkánizmus.
Vulkánizmus.
Az alsó mediterrán korszak végével hatalmas vulkáni tevékenység színtere volt a vármegye területe. A kilökött hamuból és tufából, valamint a kiömlő hatalmas lávaárakból épültek fel a vármegye andezit hegységei. Az andezittufának az anomiás homokra való települését Stache állapította meg először a Börzsönyi hegység peremén. Nyomban utána Raczkiewicz is megerősíti e települést a nagycsalomjai 7járás területén, a nyéki profil alapján. Stache, Raczkiewicz, Inkey egyértelműen hangoztatják, hogy az anomiás homokban még nem fordul elő az andezittufa, tehát az annál fiatalabb képződmény. Az eoczén tenger előnyomulása, az oligoczén visszahuzódása a vármegye éjszaki részén már e korszakokban zavargásra utal, de a leghatalmasabb diszlokácziók az alsó mediterrán korszak végén indultak meg. A vármegye éjszaknyugati csücskén meglevő triászképletek rögökre szakadtak és legnagyobbrészben a mélybe zökkentek. Különösen a vármegye derekán kerültek a mélybe hatalmas rögök, kapcsolatosan azzal az óriási tömeggel, a mely a Kis Magyar Alföld helyén sülyedt a mélybe. Ezek a mélybe sülyedő nagy tömegek nyomták ki azt a hatalmas vulkáni tömeget, a mely a vármegye hegyein és magasabb dombjain a legfőbb kőzetanyag. A vármegye legmagasabb hegyeit, éjszakon a Szitnyát és délen a vármegye leghatalmasabb határkövét, a 939 m. Csóványost, egyaránt andezit alkotja. Míg a magas hegytömegekben a kompakt andezit az uralkodó kőzet, e hegytömegek peremén és a magasabb dobmhátságokon a lazább tufa, konglomerát és breccsia az uralkodó. A tufa és a tömött andezit sok helyen váltakozik egymással, különösen a selmeczbányai andezittömegben. Ugyanitt az andeziteknek külsejében és ásványos összetételében mutatkozó különbségek is régóta feltüntek a geológusoknak, a mit eléggé kifejez az a sokféle név, a melyekkel az andeziteket és a velök rokon többi vulkáni kőzetet illették. Az ásványos összetételben mutatkozó különbség, kapcsolatban a településsel, kétségtelen bizonyítékai annak, hogy itt korban is eltérő lávaárakkal van dolgunk. A lávaárakat szolgáltató vulkánok rekonstrukcziójára is történtek kisérletek, különösen Pettkó és Judd fáradozott ezen a téren, de a képzelmet e tekintetben nagyon kevés exakt adat támogatja. Biztosabb alapokra fektethető a kormeghatározás. Az andezitek (trachitok) posztnummulitos korát már Pettkó megállapította. Szabó a szieniteket hozta korban közelebb hozzájok, a mennyiben az aprószeműt, a diallag-dioritot, triasz után valónak mondta és az öregszeműt: a granodioritot, szienites biotit-ortoklász trachit néven, a trachitokkal egyesítvén, a felső eoczénba helyezte. Ugyanő mutatta ki, hogy a propilit (zöldkő), a melyet még Hussak is harmadkorelőttinek és önálló kőzetnek tartott, csak a trachit zöldköves módosulata.
