Eruptív kőzetek.
Eruptív kőzetek.
Még jobban kitágította a harmadkori vulkáni kőzetek csoportját dr. Böckh Hugó, a ki a saját vizsgálatai és Cseh Lajosnak a bányákra vonatkozó adatai alapján kimutatta, hogy a diallag-diorit, sőt az aplit (Hussak paleozói turmalin gránitja) és a gneisz is az andezit-erupcziói körbe tartozik. E körbe tartoznak ezek szerint: a kristályos szemcsés szövetű diallag-diorit és granodiorit savanyú telérkőzetével, az aplittal; a porfiros szövetűek közül pedig a pirokszénes andezit, a biotitos amfibólos hiperszténes andezit és a riolit. A diallag-diorit a bélabányai Györgytárónál lép fel. Üde állapotban feketészöld, de gyakran zöldkövesedett. Alkotó részei, az alárendeltebb magnetit, titanit és apatiton kívül, diallag, hipersztén, amfiból, biotit, plagioklász, mikroklin és kvarcz. Legfeltünőbbek a szines alkatrészek, a biotit szélein kloritosodva és a zöldes, »közönséges« amfibol. Legérdekesebb a diallag, mely a biotit mellett a leggyakoribb alkatrész. Földpátja a labradorit-bytownit sorozatba tartozó plagioklász és mikroklin.
A granodiorit főelterjedése a hodrusi völgyben van. Öregszemű, világosszürkeszinű kőzet. A színes alkotórészek közül kloritosodott biotit és zöld »közönséges« amfibol lépnek fel benne. Pirokszén teljesen hiányzik, a mi élesen megkülönbözteti a biotitos-amfibolos andezittől. A színtelen alkatrészek közül andezin-plagioklász, szanidinszerű ortoklász és kvarcz a legfontosabb. A titanit olykor szabadszemmel is kivehető, az apatit, magnetit, zirkon csak mikroszkóposan ismerhető fel. A granodiorit nyomás következtében helyenként gneisz-szerűvé vált; másutt ismét vagy maga, vagy még gyakrabban savanyú telérkőzete, a werfeni-palát metamorfizálja gneiszszerűvé.
Az aplit a granodiorittal kapcsolatosan, a granodioritos magma szélső fáczieseként lép fel. Fehérszinű ortoklászból, alárendelten andezinből és kvarczból álló kőzet, kis mennyiségben muszkovit és helyenként turmalin is észlehető benne. A turmalin igen szépen dichroitos; sokszor gömbös tömegeket alkot és az aplitnak ezt a féleségét a bányászok tigrisércznek nevezik. A granodioriton, dioriton és a triasz-üledékeken több helyen áttör s az általa kontaktmetamorfizált kőzetekben, kontakt-ásványként, a turmalin is előfordul.
A pirokszénes andezit a Selmeczbányai hegyvidék legelterjedtebb kőzete. Belőle épült fel a Tanád hegyláncza is. Makroszkóposan üde állapotban sötét, csaknem 8feketeszinű és hol tömöttebb, hol porfirosabb szövetű. A magnetit-szemcséken és az alárendelten előforduló apatittűkön kívül, pirokszén és plagioklász-földpát a fő ásványalkatrésze. A pirokszén kétféle: hipersztén oszlopos formában, erős pleochroizmussal, a legtöbbször erősen elbontva, néha teljesen szerpentinné vagy klorittá alakulva; továbbá augit, a tipikus zöldköves féleségekben, meglepően ép állapotban. A plagioklász a bytownit-labradorit sorozatba tartozik, sokszor egészen üde. Az alapanyagban kevés az üveg, erősen elbontott. Maga a kőzet is a legtöbb helyen erősen elbontott: zöldkövesedett, kaolinosodott.
A biotitos amfibolos hipersztén andezit a vármegye déli részén, a Börzsönyi-hegységben a legelterjedettebb. Jellemző ásványkombinácziója egy, az andezin-labradorit sorozatba tartozó plagioklász, biotit, amfiból és néha hipersztén; olykor kvarcz is észlelhető benne; az első kiválások közül cordierit, apatit és magnetit fordul elő. Legfeltünőbb alkotórésze a hatszögletes pikkelyekben, gyakran chloritosodva jelentkező biotit és az amfiból, mely a bazaltos féleségekhez tartozik. Hol a biotit, hol az amfiból lép túlsulyra; innen van régebbi szétkülönítése, a mi azonban nem indokolt. Hipersztén elég gyakori, néhol túlsúlyra jut, például a Szitnya kőzetében, a melyet ezen az alapon Szabó pirokszénadezitnek vett, a bitotit és az amfiból jelenléte azonban élesen megkülönbözteti tőle. Alárendelten szanidin és kvarcz is fellép, ez alapon kapcsolta össze Szabó a granodiorittal. Utólagos termék gyanánt tridimit is fellép az üregekben. A Börzsönyi-hegységben gyakran fordul elő benne a gránát is.
A riolit színtelen alkotórésze üveges szanidin biotit és kvarcz; alárendelten az albit oligoklász sorozatba tartozó plagioklász, magnetit és apatit. Mikrofelzites és vitrofires kifejlődésben lép fel és szurokkövekkel, valamint perlitekkel függ össze, a melyekkel érdekes átmenetek kötik össze. Jól tanulmányozható a Garamvölgy felé néző hegylejtőkön Szklenótól Bakáig.
