A huszonötös bizottság.
A huszonötös bizottság.
A huszonötös bizottság megalakulván, elnökévé Ivánka oszkárt választotta. Az augusztus hó 3-án tartott bizottsági közgyűlésben hozott határozatával a vármegye közönsége kimondotta, hogy az állami adó beszedésének tilalma az önként befizetett adókat is magában foglalja. A belügyminiszter azonban a közgyűlésnek előző határozatait megsemmisítvén, az önként befizetett adókat és az önként jelentkező ujonczok beszolgáltatása tárgyában kiadott körrendeletének végrehajtását követelte. A szeptember hó 7-én tartott közgyűlés azonban a leiratokat tudomásul nem vevén, azokat irattárba helyezte, egyben felterjesztést intézett a képviselőházhoz a kormány vád alá helyezése iránt. Ez utóbbi azonban czélba vette a vármegyék ellenállásának megtörését s így az eddig inkább csak miniszteri leiratok és közgyűlési határozatok útján folytatott harczot az év vége felé komoly küzdelem váltotta fel. A küzdelem a vármegye főispánjának lemondásával vette kezdetét, melyet táviratilag tudatott az alispánnal, a ki a vármegyei közgyűlést deczember 7-ére összehívta. E közgyűlésen búcsúzott a főispán a 411vármegye közönségétől. Búcsúbeszédére Ivánka Oszkár országgyűlési képviselő válaszolt. A közgyűlés ugyanekkor határozatilag kimondotta, hogy az esetleg kinevezendő új főispánt nem iktatja be hivatalába, s a hivatalos helyiségeket és magánlakást rendelkezésére nem bocsátja, a tisztviselőket pedig az új főispán által netán összehivandó közgyűlésen való részvételtől eltiltotta. Ugyanezen a közgyűlésen értesült a vármegye a belügyminiszter ama rendeletéről, melylyel a vármegye javadalmazását beszüntette, ez intézkedés ellen azonban a vármegye alispánja a leirat kézhezvétele után azonnal panaszszal élt a közigazgatási birósághoz.
