A kir. biróságok szervezése.
A kir. biróságok szervezése.
Az igazságszolgáltatás szétválasztása következtében a vármegye területén két törvényszék létesült, u. m. Ipolyságon és Selmeczbányán, de ez utóbbit később megszüntették. A két törvényszék alatt négy járásbíróságot rendszeresítettek és pedig Ipolyságon, Vámosmikolán, Korponán és Selmeczbányán. Az ipolysági törvényszék elnöke Horváth Miklós, a vármegye érdemes alispánja lett. A törvényszéki és járásbírák is túlnyomólag a vármegye szülötteinek sorából kerültek ki, a mi csak fokozta az új intézmény iránti bizalmat. (Gyürky Antal i. m. II. 105.)
A biróságok szervezésével egyidejüleg a vármegyék rendezéséről alkotott törvény végrehajtása is serényen közeledett a befejezéshez. Az 1848-iki alapon szervezett bizottság, melyet 1861-ben újra alakítottak, s mely 1867-től kezdve szakadatlanul folytatta működését, 1871. nov. 27-én tartotta utolsó közgyűlését. Majthényi főispán ez alkalommal magasan szárnyaló beszéddel búcsúzott el a bizottságtól.
Az 1872. évi tisztújítás már az új alapon történt. A tisztikar élére Mailáth István került, ki 1867-ben Hont vármegye főjegyzőjévé választatván, fényes tehetségével és nagy munkabirásával megszerezte a vármegye becsülését. Alig két évi hivataloskodás után azonban az ipolyszalkai kerület országgyűlési képviselőjévé választatván, rövid időre el kellett hagynia szülővármegyéjét, hova csak 1872-ben tért vissza, midőn a vármegye az alispáni székbe ültette. Az új alispánra súlyos feladatok vártak. az igazságszolgáltatás szétválasztása következtében a vármegyei tisztviselők közül számos kipróbált, tehetséges munkaerő lépett át a birói pályára; voltak azonfelül többen a vármegyei tisztviselők közül, a kik az újonnan felállított honvédtisztikarba léptek be, így a régi vármegyei tisztikart jórészt tapasztalatlan, gyakorlattal nem biró elemekkel kellett kiegészíteni.
