Községek rendezése.
Községek rendezése.
De Mailáth fényes szervezőképessége csakhamar diadalmaskodott e nehézségeken. A tisztújítás után elsősorban a községek rendezéshez fogott. Az 1871: XVIII. törvényczikk értelmében a községek önkormányzati jogának gyakorlása oly elemek kezébe került, melyek arra hivatottsággal nem birtak, még nagyobb baj volt, hogy a községi jegyzői kar is alkalmatlan volt e nagyjelentőségű reform keresztülvitelére. 400Mailáth szívós kitartással hozzáfogott a községek elhanyagolt háztartásának rendezéséhez, az eddig létezett ipolysági és nagymarosi jegyzők mellé még 40 új körjegyzőséget szervezett, majd a közlekedési ügy fejlesztését tűzte ki feladatául. E téren is jelentékeny sikereket ért el, nemcsak azáltal, hogy egy 375 km. hosszú viczinális útvonal alapját rakta le, hanem hogy a vármegyén keresztül vonuló állami útaknak fedőanyaggal való ellátását is jutányosabbá tette, a mivel az általa létesített vármegyei úthálózat kiépítését s fentartását jelentékenyen megkönnyítette. Ugyancsak az ő kezdeményezésének köszönheti létét a vármegyei kórház is, melyet azonban a vármegyének csak évek mulva sikerült felállítania. Különös tevékenységet fejtett ki az 1873. évi kolerajárvány alkalmával, mely alkalommal személyesen bejárta a ragály által megfertőzött községeket s hathatósan közreműködött a járvány tovaterjedésének megakadályozásában. Kiváló tevékenységet fejtett ki továbbá a népnevelés terén, különösen az óvodák létesítése által. Igy az 1888-ban épült ipolysági kisdedóvoda alapját is ő vetette meg. (Főispánok albuma, I. kiad. 71–72.) Midőn az 1875. év elején Bars vármegye főispánjává nevezték ki, az egész vármegye érezte azt a veszteséget, mely távoztával a vármegyei közigazgatást érte. Közel 15 évig tartó főispánsága után többé nem játszott vezérszerepet a vármegyében, de emlékét megőrzik alkotásai, melyek fennen hirdetik tevékenységét.
